A hazai turizmus 2026-ban is töretlen lendülettel szárnyal: az év első két hónapjában már 2,1 millió vendéget regisztráltak a szálláshelyeken. Miközben a közel-keleti konfliktus átrajzolja a nemzetközi trendeket, Magyarország biztonságos úti célként továbbra is a magyarok és a külföldiek kedvence. A tavaszi szünet közeledtével a wellness-pihenés és a kulturális programok dominálnak: Budapest, Hajdúszoboszló és Eger mellett a mediterrán tengerpartok is hódítanak. Bár sok utazó az utolsó pillanatra hagyja a döntést, a SZÉP-kártyás fizetések, a kirándulásnak kedvező időjárás és az olcsó repülőjegyek extra hátszelet adnak a szezonnak.
Lendületben a turizmus
A 2025-ös év a turizmus dinamikus bővüléséről szólt a hazai és külföldi kikapcsolódni vágyók körében is; összességében 7,3%-os növekedés jellemezte a szektort a KSH adatai alapján. A lendület 2026 első hónapjaira is áthúzódott: az adatközlések szerint az év első két hónapjában a turisztikai szálláshelyeken 4,9%-kal több, összesen 2,1 millió vendéget regisztráltak. A belföldi és a külföldi vendégek számában hasonló nagyságrendű volt a bővülés: a hazai látogatók esetében 4,7%-kal, míg a külföldiekénél 5,1%-kal érkeztek többen. Összesen 1 millió belföldi és 1,1 millió külföldi vendég látogatta meg a hazai úti célokat.
2026 márciusától a nemzetközi trendeket befolyásolja a közel-keleti konfliktus, aminek hatására a nemzetközi, távoli célpontokra irányuló turizmusba vetett bizalom is meginoghat. A hatás elsősorban a közel-keleti térségben érvényesülhet. Más régiókban ezzel ellentétes folyamatok sem kizárhatóak: felértékelődhetnek a biztonságos, Európán belüli úti célok, így például Magyarország is.
A legkedveltebb hazai úti célok
A szallas.hu foglalási adatai alapján 2026 tavaszán Budapest, Hajdúszoboszló és Eger a legnépszerűbb úti célok, melyeket Pécs, Miskolc, Siófok, Gyula, Szeged, Nyíregyháza és Hévíz követ. Az utazók leginkább a gyógyfürdők és a családi programok kombinációját keresik. Az elemzés kiemeli, hogy a tavaszi trendek alapján – az adventi időszakhoz hasonlóan – továbbra is azok a helyszínek népszerűek, ahol a pihenés és a kulturális programok egyszerre elérhetők. A szálláshely kiválasztásakor döntő szempont a wellness: az előfoglalások 44%-ában ilyet választottak a vendégek. A legnépszerűbb látnivalók listáját a Gyulai Várfürdő, az egri vár, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, a Festetics-kastély, a Nyíregyházi Állatpark és a Visegrádi Fellegvár vezeti.
A foglalások 41%-a két éjszakára, 39%-a egy éjszakára, míg 14%-a három éjszakára szól. A vendégek 60%-a két főre foglal szállást. A típusokat tekintve a hotelek vezetnek (46%), ezt követik az apartmanok (23%), vendégházak (16%) és panziók (11%). A költségeket nagyban befolyásolja a szállástípus: a hoteles foglalások közel fele a 70–170 ezer forint közötti kategóriába esik, míg az apartmanok és vendégházak esetében a vendégek 77%-ánál a kosárérték legfeljebb 70 ezer forint.
A húsvéti forgalom becslését nehezíti, hogy az utazók egyre inkább az utolsó pillanatra hagyják a döntést, amiben az időjárás is meghatározó szempont. A SZÉP-kártya továbbra is fontos támasza a szektornak, 2026-ban az szállásfoglaló portálon történt online fizetések értékének 23%-át ezzel rendezték.
A magyarok külföldre is szívesen utaznak
Idén közel 20%-kal nőtt a külföldi foglalások száma is. A magyarok a tavaszi szünetben elsősorban a melegebb európai tengerpartokat (Olaszország, Spanyolország, Ciprus), a közeli városokat (Pozsony, Bécs), valamint az egzotikusabb úti célokat (Egyiptom, Törökország, Kanári-szigetek) keresik. Népszerűek a többnapos családi utazások, ahol a cél a tavaszi napsütés élvezete. Ezt segíti, hogy az Európán belüli repülőjegyek átlagára nagyságrendileg 10%-kal csökkent. A turizmus.com adatai szerint a húsvéti utak többsége már nem klasszikus pár napos városlátogatás, hanem inkább egyfajta előnyaralás: a turisták 59%-a már 8–13 napos nyaralást foglal.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
