Az izlandi Eyjafjallajökull és a koronavírus-járvány kitörése óta nem érte olyan hirtelen sokk a globális légi közlekedést, mint a jelenlegi iráni konfliktus. Az elemzés azt vizsgálja, miként vált a korábban kizárólag kőolaj- és földgázexportra építő Öböl-térség a világ turizmusának és légi forgalmának megkerülhetetlen tengelyévé. Ezzel együtt a régió stabilitása már nem csupán lokális kérdés. A dubaji és dohai csomópontok bénultsága, a járatfelfüggesztések és az egekbe szökő üzemanyagárak közvetlen gazdasági és logisztikai válságot idéznek elő Európától Ausztráliáig, érintve Magyarország turisztikai és légi piacát is. Az Tourism Economics előzetes becslése alapján a háború keltette bizonytalanság miatt a nemzetköz turizmus a Közel-Keleten idén akár 11%-kal, de kedvezőtlen esetben 27%-kal is visszaeshet.
Az Öböl-menti országokat 2024-ben több mint 70 millió turista kereste fel, míg a térség légitársaságait ennél is lényegesen többen használták. A nemzetközi forgalom alapján dubaji a világon a legnagyobb utasforgalmat bonyolító repülőtér, míg a dohai a 10. a rangsorban. Ennek köszönhetően a közel-keleti régió repülőterein 466 millió utas vette igénybe 2025-ben. Globálisan a légiutasforgalom közel 10%-a kötődik a térséghez, de az aktuális leállások, illetve korlátozások a módosított útvonalak miatt is nagyban befolyásolja a nemzetközi légi közlekedést, valamint növelik a repülési időt és az üzemanyagköltségeket is. Ugyanakkor az elmúlt pár nap eseményei leginkább azt a több százezer turistát érintették, akik a térségben rekedtek, közülük azt az 5059 magyart, akik a helyi konzulátusok valamelyikén regisztrálták magukat védelemre.
Hogyan lett a légiközlekedés az Öböl-menti országok gazdasági csodaszere?
Az Öböl-menti országok – különösen az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Szaúd-Arábia légitársaságai mára a nemzetgazdasági stratégia egyik főpillére. Nem csupán közlekedési vállalatokról van szó, hanem geopolitikai, gazdasági és kulturális közvetítő szereppel felruházott intézményekről. A légiipar ezekben az országokban az ún. „soft power” (puha hatalom) egyik leghatékonyabb eszköze, amely vonzóerőként hozzásegíti az országokat a globális elismertséghez és diplomáciai érdekérvényesítés növeléséhez.
Az Öböl-menti országok globális láthatóságát olyannyira felerősítette a nemzetközi légiutas forgalomban betöltött szerepük, hogy a 2024-es globális soft power rangsorban az Egyesült Arab Emírségek a 10., Szaúd-Arábia a 18., Katar pedig a 21. helyen állt, megelőzve számos nyugati országot. E nemzetközi ismertség elnyerésében kulcs szerepe volt annak a jelenségnek is, hogy e légitársaságok (pl. Emirates, Qatar Airways) masszívan jelen vannak a globális sporteseményeken és klubok szponzorálásában – különösen labdarúgásban, – amely a legközvetlenebb soft power eszköz a kulturális befolyás növelésében. Gondolhatunk a Manchester City csapatára, amelyet az Egyesült Arab Emírségek két légitársasáfának egyike támogat és még a manchesteri stadion neve, Etihad is jelzi ezt.
Kiemelt vonzóerőt biztosít az is, hogy az Öböl-menti légitársaságok igyekeznek a minőségi szolgáltatással is egybe kovácsolni saját (ország)márkájukal. Így például a Qatar Airways 2024-ben már nyolcadik alkalommal nyerte el a Skytrax „Világ legjobb légitársasága” díját, míg a dohai Hamad Nemzetközi Repülőtér szintén többszörös világelső lett.
Hogyan hódította meg a világot az Öböl-menti légiközlekedés?
Az Öböl-menti országok gazdasága már évtizedek óta nem csupán a kőolajból származó bevételekre épül. A térség kihasználta, hogy a világ népességének 80%-a elérhető egy 8 órás repülőúttal az Öböl-menti államokból, így a forgalomban fontos szerepet játszanak az átszálló utasok. A légitársaságok gazdasági teljesítménye 2024-ben és 2025-ben rekordokat döntött, jelentősen hozzájárulva a régió nem-olaj alapú GDP-jéhez. A szektor virágzását, és a gazdaságfejlesztési modell sikerességét mutatja, hogy a vállalatok árbevétele évről évre dinamikusan nő.
Az Öböl-menti térség gazdaságának szisztematikus fejlesztését támasztja alá az is, hogy a légitársaságaik az elmúlt években nagyléptékű beruházásokkal bővítették saját képzési infrastruktúrájukat, hogy kiszolgálják flottájuk növekedését és erősítsék regionális szakmai presztízsüket. Ugyanakkor a térség turizmusának fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek, a luxust, a technológiát., illetve a fenntarthatóságot képviselik.
Az Öböl-menti álomgazdaság legnehezebb napjai
A járatfelfüggesztések napi szinten is számottevő anyagi veszteséget okoznak, amelyek mértékét nehéz előre megbecsülni, nagyban függ az iráni konfliktus alakulásától. Ehhez a kieséshez adódnak még olyan tényezők, mint az üzemanyagárak megugrása és a kényszerű útvonalmódosítások – például Szaúd-Arábia déli része felé, – amelyek jelentősen növelik a repülési időt és a kerozin-fogyasztást. Továbbá számolni kell az infrastrukturális károkkal, mint a dubaji repülőtér közelében történt robbanásokról és károkról, ami tovább hátráltatja a későbbi újjáépítést és a forgalom helyreállítását. Ugyanakkor a legjelentősebb kihívást a bizalom helyreállítása jelenti majd hosszútávon.
A magyar utazók is megérzik a dubaji légihíd összeomlását
A Perzsa-öböl stratégiai elhelyezkedése és az ágazat piacvezető szerepe miatt jelentősek a globális utasforgalomra és a nemzetközi gazdasági gyakorolt hatások. Így az Öböl-menti folyosó kiesése megbénította az Európa, Ázsia és Ausztrália közötti légi közlekedést. A helyi légi társaságok újraindításának bizonytalansága mellett fenntartja a magas kockázatú besorolást a teljes régióra, ami megnehezíti a nyugati társaságok visszatérését is.
Magyarországot a régióban rekedt magyar állampolgárok mellett gazdasági szempontból is érinti a helyzet. A közel-keleti konfliktus a budapesti légiutasforgalomra is hatással van a járattörlések és módosulások miatt. Ezenfelül a légiforgalom lehetőségeinek beszűkülésén, az emelkedő üzemanyagárakon és a biztonsági kockázatok növekedésén – például a terrorveszélyre való felkészülésen – keresztül a repülős utak áraiba is begyűrűzhet a drágulás. A magyar utasforgalom tekintetében érdemes látni azt is, hogy az Öböl-menti légitársaságok adják a Budapestről induló hosszú távú járatok jelentős részét, kiesésükkel a magyar utazók számára korlátozódnak a lehetőségek Délkelet-Ázsia és Ausztrália felé. Ráadásul a légi forgalom a logisztikai ágazatra is kihat, és az érintett áruk esetében a szállítási költségeket szintén felfelé módosítja.
A turizmus jövője a háborúk árnyékában
Az események hatására a nemzetközi turizmusba vetett bizalom is meginoghat. Elsőként azonban a térség vonatkozásában érvényesülhet ez a hatás. Tourism Economics előzetes becslése alapján a háború keltette bizonytalanság miatt a nemzetköz turizmus a Közel-Keleten idén akár 11%-kal, de kedvezőtlen esetben 27%-kal is visszaeshet. Más régiókban ellentétes hatások sem kizárhatóak, felértékelődhetnek az olyan térségeken belüli, például Európa határain belüli utak, amelyek a biztonságosabb országokba, így például Magyarországra irányulnak. E tekintetben is különösen fontos, hogy a szomszédos országban, Ukrajnában zajló háború lezárására minél előbb sor kerüljön, illetve a konfliktus ne eszkalálódjon európai szintekre.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
