Tovább lassult az infláció februárban Magyarországon: a januári 3,8%-ot követően februárban 3,7%-kal haladták meg az árak az egy évvel korábbiakat, míg egy hónap alatt, vagyis januárról februárra átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. A hazai infláció így továbbra is a magyar jegybank célsávjában tartózkodik (3% +/- 1 százalékpont).
- Az előzetes elemzői várakozásokkal ellentétben tovább lassult a hazai infláció, mely pozitív meglepetést okozott (medián konszenzus: 3,9%, 3,5-4,3% közti szóródások az előrejelzésekben).
- Egy technikai tényező, az ún. bázishatás továbbra is segíti az infláció lassulását éves szinten: a tavaly februári magasabb infláció most kiesett az éves mutató számításából.
- A havi szintű árdinamikát a szezonális és egyedi hatások is befolyásolták: túlnyomóan az év elejére koncentrálódnak egyes szolgáltatások átárazásai (havi szinten 0,6%-kal drágultak a szolgáltatások februárban), illetve az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedett európai uniós szabály alapján (a járműüzemanyagok ára 6,7%-kal nőtt februárban januárhoz képest).
- Egy hónap alatt drágultak továbbá az élelmiszerek (0,2%) és a háztartási energia is (0,6%), ugyanakkor olcsóbbak lettek a ruházkodási cikkek (-0,8%, szezonvégi kiárusítások), illetve a tartós fogyasztási cikkek is (-0,5%).
- Jelenlegi információk, adatok alapján március-áprilisban is még alacsony, 4% alatti infláció várható idehaza, valamint 2024-ben lendületet vehet a reálbérek és a fogyasztás növekedése.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
A fogyasztóiár-index főcsoportjainak alakulása egy hónap alatt
Az utóbbi hónapokban lecsengett az „élelmiszer-infláció” is Magyarországon, éves szinten 2,2%-kal nőttek az élelmiszerárak Magyarországon. Havi viszonylatban az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal emelkedett:
- ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,1%-kal, a csokoládé és kakaó 1,5%-kal, az alkoholmentes üdítőitalok 1,1%-kal, a büféáruk 0,7%-kal, a péksütemények 0,6%-kal a kenyér 0,5%-kal többe,
- a cukor 3,4%-kal, a kávé 2,0%-kal, a tojás 1,5%-kal, a baromfihús 1,3%-kal, a vaj és vajkrém, illetve a sertéshús 1,2–1,2%-kal, a tejtermékek pedig 1,1%-kal kevesebbe kerültek februárban, mint januárban.
Az „élemiszer-infláció” lassulásához globális, hazai gazdasági, illetve gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt hozzájárultak:
- Globális: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint csökkentek a globális élelmiszerárak idén februárban is. Tendenciát tekintve globális szinten 2022 áprilisa óta mérséklődnek az élelmiszerárak.
- Hazai: a 2022-es rendkívüli aszályos időjárás miatt kedvezőtlenül teljesített a mezőgazdasági szektor Magyarországon, azonban 2023-ban a kedvezőbb időjárási körülmények miatt ismét jobb teljesítményt mutatott az agrárium.
- Gazdaságpolitika: számos intézkedés irányult az árnövekedés lassítására, illetve szociális célokra (szerényebb jövedelemből élők védelme). Így például: árstopok, kötelező akciózás, online árfigyelő rendszer, lakossági és vállalati rezsicsökkentés, kötelező figyelemfelhívó tájékoztatás a boltokban, amennyiben egy termék kiszerelése csökken.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Az üzemanyagárak alakulása esetében három tényezőt érdemes figyelembe venni:
- a nyersolaj világpiaci ára februárban kismértékben emelkedett januárhoz képest;
- a forint euróval szembeni árfolyama január-február között 1,6%-kal, míg a dollárral szemben 2,7%-kal gyengült. A hazai benzin- és dízelárakra negatív hatást gyakorol a a fizetőeszköz leértékelődése;
- január 1-jétől emelkedett az üzemanyagok jövedéki adója Magyarországon európai uniós szabály alapján, mely februárban éreztette hatását az üzemanyagárakban.
Ezek alapján februárban a járműüzemanyagok ára 6,7%-kal nőtt januárhoz képest.
További inflációs altételek:
- A háztartási energia 0,6%-kal drágult februárban egy hónap alatt, ezen belül a vezetékes gázért 1,7%-kal többet, a tűzifáért 2,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.
- A szolgáltatások szintén 0,6%-kal drágultak egy hónap alatt, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 1,5%-kal, a lakbér, illetve a lakásjavítás és -karbantartás 1,0–1,0%-kal. Az év elején (január-február) több szolgáltatás esetében találkozhatunk átárazásokkal, mely szezonálisan jellemző minden évben.
- Ruházkodási cikkekért ugyanakkor februárban 0,8%-kal kevesebbet kellett fizetni, mint januárban, így a szezon végi kiárusítások január után februárban is éreztették pozitív hatásukat.
Rövid- és közép távú inflációs kilátások
Jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján – elsősorban bázishatásokból kiindulva – áprilisig továbbra is az MNB inflációs toleranciasávjában (2-4%) mozoghat a hazai infláció. Ezt követően a visszafogottabb tavalyi bázisok már nem támogatják tovább az infláció lassulását, 4% körüli, ill. 4% feletti inflációs adatokra számíthatunk az év második felében – jelenlegi információk alapján, bázishatásokból kiindulva. A 2024-es év egyik fontos kérdése az lesz, hogyan sikerül a jegybanki célnál tartani az inflációt, vagyis az, hogy a pénzromlás üteme az év második felében ne ragadjon be 4-6% közötti szinten, mely negatív forgatókönyv akár reális is lehet.
2024-ben az előrejelzések szerint 4-6% között alakulhat az éves átlagos pénzromlási ütem, inkább a 4%-hoz közeli átlaggal:
- az elemzői konszenzus 4,4%-os éves átlagos inflációt vár az idei évre;
- az MNB 4,0-5,5% közötti inflációt vetített előre decemberi Inflációs jelentésében;
- a kormány 5,0-6,0% közé várja az árszínvonal-emelkedést (egy számjegyű bérkiáramlás esetén: 4-5%);
- az Európai Bizottság februári előrejelzése a novemberinél alacsonyabb, 4,5%-os inflációról szól hazánk esetében 2024 tekintetében;
- míg az OECD friss, márciusi jelentése szerint 2024-ben 3,9%-on alakulhat a magyar infláció.
A fogyasztás erősítheti a hazai gazdaságot 2024-ben
Az infláció lassulása a gazdaság és a társadalmi élet számos területére pozitívan hat, így a reálbérek tekintetében is pozitív tendenciák indultak el 2023 utolsó hónapjaiban: tavaly szeptembertől kezdődően egyre nagyobb mértékben (decemberben: 10,3%, év/év alapon) emelkedik a reálkereset idehaza a KSH közlése szerint.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
A 2023-as reálkereset-csökkenést 2024-ben jelentősebb reálbér-emelkedés követheti. Idén az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,6-11,6% között nőhet, az infláció 4,0-5,5% között alakulhat, ezzel együtt a lakossági reáljövedelem 2,8-3,7% közötti növekedést mutathat.
A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat 2024-ben. Ezzel együtt idén a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése (MNB várakozása: 2,8-3,5%) a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet:
- az MNB decemberi Inflációs jelentésében 2024-re 2,5-3,5% közötti GDP-növekedést vetített előre Magyarországon;
- a kormányzat 2024-re 3,6-4% körüli gazdasági növekedést vár;
- elemzői várakozások 2-3% közötti GDP-bővülésről szólnak;
- az Európai Bizottság februárban, illetve az OECD márciusban egyaránt 2,4%-os GDP-növekedést jelzett előre Magyarország vonatkozásában.
A reálbérek várható bővülése a lakossági kereslet fellendülésén keresztül az árakra is nyomást helyezhet, azonban a jövő kérdése, hogy a vásárlóerő növekedése mekkora mértékben csapódik le fogyasztásban, és mekkora részét takarítják meg a háztartások. A fogyasztás-megtakarítás döntésben a lakossági óvatossági motívum is fontos szerepet játszik majd.
Reálkamatok és hatásuk
Fontos szempont az infláció-alapkamat kapcsolatában a visszatekintő reál alapkamat, mely a jegybankok által meghatározott nominális alapkamat és az infláció különbségeként áll elő. A negatív reálkamat pörgeti a gazdaságot, a kereslet élénkülésén keresztül pedig gyorsítja az inflációt. Amennyiben pozitívba fordul a reál alapkamat, az lassítja az inflációs folyamatot, de egyben visszafogja a gazdaságot. 2023 szeptemberében a magyar reál jegybanki alapkamat pozitívba fordult át 2016 után először. Azóta is pozitív tartományban mozog a mutató, az infláció jelentős lassulása miatt gyorsuló ütemben nőtt az értéke. Az alapkamat-csökkentés ütemének februárban látott felgyorsítása (75 bázispontról 100 bázispontra) ezt a tempót fogta vissza.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15291787/
Összességében a hazai alapkamat további csökkentése várható a következő hónapokban is, mellyel lazulnak a monetáris kondíciók, hitelezési feltételek idehaza. Részletes elemzés ide kattintva olvasható.
Európai kitekintés
Az Európai Unió 27 tagállamában a legutóbbi, idén januári Eurostat adatok szerint 3,1%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak éves szinten. Friss, februári adatokat még nem közölt az Eurostat az EU-27 vonatkozásában (március 18-án érkeznek), azonban az eurózónában 2,6%-os átlagos inflációs szintet mértek februárban (lassulás a januári 2,8%-ról, év/év alapon).
A januári inflációs adatokat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mértékben Romániában (7,3%, év/év alapon) nőttek átlagosan a fogyasztói árak, míg legkisebb mértékben Dániában és Olaszországban (0,9%). Régiós országok közül a horvát (4,8%), a lengyel (4,5%), a szlovák (4,4%) és a bolgár (4%) inflációs adat is magasabb volt a hazainál (3,7%, harmonizált fogyasztói árindex az Eurostat módszertana alapján), ill. Ausztriában (4,3%) is nagyobb mértékű pénzromlást mért az Eurostat, mint Magyarországon. Ugyanakkor a cseheknél (2,7%) kisebb inflációt regisztráltak januárban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17048166/
A cikk forrásai itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
