Nem a választások közeledte miatt erősödik a forint

Az elmúlt két hónapban a magyar közbeszédben többször felmerült, hogy a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak növekedése miatt erősödött másfél éves csúcsra a forint. A szakmainak kevésbé mondható érvelés több ponton hibás. Egyrészt a régió összes szuverén fizetőeszközét az elmúlt fél évben az erősödés jellemezte, amely jelenséget nehezen lehet a magyar politikai erőviszonyok átrendeződésével magyarázni. Másrészt még a kormánykritikus közvélemény kutató cégek felmérései szerint is politikai értelemben a jelenlegi kormánypártok nyerték meg az idei nyarat. Így a piac a forint erősödésével pont a jelenlegi kormánypártok relatív erősödését árazták volna be. Valójában ezzel a kontár érveléssel szemben a forint cserearányának idei javulása mögött számos makrogazdasági és geopolitikai összefüggés és esemény áll, mint például a pozitív magyar reálkamat, a vámháború körüli bizonytalanság megszűnése, illetve az orosz-ukrán háború potenciális lezárása. Cikkünkben ezen tényezőket összegezzük.

Régiós kitekintés

Az idei évben a régió összes szuverén fizetőeszközének euróval szembeni cserearánya erősödni tudott. A régió valutái között a román lej kivételt képez, mivel délkeleti szomszédunk jegybankja évek óta halogatja az euróövezethez való csatlakozást. Az európai monetáris unióba való csatlakozáshoz a maastrichti kritériumokat kell teljesíteni, amelyek egyik eleme szerint a fizetőeszköz-váltást megelőző két évben a korábbi pénznem árfolyama egy szűk, ±15 százalékos sávban mozoghat csak. Emiatt a román jegybank sűrűn interveniál, hogy stabilan tartsa a lej árfolyamát.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26044634/

A régiós pénznemek tendenciaszerűen 2024. második féléve óta erősödnek. Szintén a román lej képez kivételt ezen tendencia alól. A magyar forint euróval szemben decemberben volt a mélyponton, emellett a lengyel zloty tavaly november, míg a cseh korona 2024. augusztusa óta mozog erősödő pályán. 2025 első tíz hónapjában a forint 6,2 százalékot tudott erősödni, ezzel vezetve a régiós rangsort. A magyar fizetőeszközt a cseh korona követi 3,3 százalékkal, majd a lengyel zloty 0,5 százalékkal. Ezzel szemben Románia fizetőeszközének euróval szembeni cserearánya idén 2,2 százalékot romlott. A közel egy éve tartó régiós fizetőeszköz-felértékelődésben április-május hónapokban következett be törés, amelyet az Egyesült Államok által globális szinten kivetett vámok okoztak.

A forint tendenciaszerű erősödésének okai

Az év eleji megugrást követően mérséklődtek a hazai gazdaság inflációs kilátásai. Az egyik legelterjedtebb árfolyam-modell előrejelzése az inflációs kilátásokra alapul. A vásárlóerő-paritás következtében annak az országnak a fizetőeszköze értékelődik le egy másik ország pénzneméhez képest, amelyben magasabb a drágulás üteme. A forint erősödése így a –kormányzati árrés-csökkentés hatására, a háború potenciális befagyasztása miatt, illetve a kereskedelmi háború árfelhajtó hatásának előreláthatónál kisebb mértéke miatt – inflációs kilátások mérséklődésének is köszönhető.
Fő indokként azonban a Magyar Nemzeti Bank által továbbra is magason tartott alapkamatot lehet kiemelni. Előrejelzések szerint az éves átlagos infláció idén 4,5-4,6 százalék körül alakulhat, míg jövő évben 3,3-3,8 százalék közötti lehet. Az MNB egész évben fenntartotta a 6,5 százalékos alapkamatot, így a reálkamat 2-2,5 százalék közötti. Az elmúlt évben a régió több központi bankja, illetve a globális szinten irányadó jegybankok (FED, EKB) is a kamatkörnyezet mérséklésébe kezdett. Ezáltal a többi devizához képest a forint vonzóbbá vált a befektetők számára, ami a fizetőeszközünk felértékelődését eredményezte. A magas alapkamat ugyan stabilizálja a valutaárfolyamokat, illetve a spekulatív tevékenységek megdrágításával kivédhetővé téve azokat, azonban magasan tartja az adósságszolgálati kiadásokat és lassítja a hitelezési folyamatokat.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26048218/

Donald Trump idei januári beiktatásával paradigmaváltás állt be a régiónk fő kockázati tényezőjének számító és immár négy éve tartó orosz-ukrán háborút illetően. Bár a háborút ugyan még nem sikerült lezárni, az érintett felek kommunikációi és lépései a béke irányába vezetnek. A piac elkezdte beárazni a régiós kockázati tényező megszűnését.
A korábban említett tavaszi vám-sokk átmenetileg megszakította a forint erősödését. A kereskedelmi világrend megváltoztatására irányuló törekvések részleteit kezdetben homály fedte. Az európai vámunió termékeit Donald Trump kezdeti bejelentését követően általános 20 százalékos vám sújtotta volna. Ehhez képest az USA-EU közötti kereskedelmi megállapodás eddig kiszivárgott részletei szerint a vámtételt 15 százalékra mérsékelték. A kereskedelmi háború körüli bizonytalanság megszűnésével az európai fizetőeszközök ismételten erősödni kezdtek.
A külső egyenleg-mutatók többlete is támaszt nyújt a forint számára. 2023 eleje óta (két hónap kivételével) Magyarország több terméket exportál, mint amennyit importál, a folyó fizetési mérlegünk pedig 2024 első negyedéve óta többletes. (Utóbbi indikátor az ország külfölddel folytatott reálgazdasági tranzakcióinak összesítése egy adott időszakba.) A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a forint iránt nagyobb a kereslet, mint a kínálat, amely összefüggés rendszerint a fizetőeszköz erősödését eredményezi.
Az amerikai termékek nemzetközi piacon való versenybehozása érdekében az Egyesült Államok vezetése gyengíteni akarja a dollárt. Idén a világ legnagyobb súlyú fizetőeszköze 11,6 százalékot gyengült az euróval szemben. Rendszerint a dollár erősödése esetén a tőke „haza menekül”, a kisebb devizákból kivont források pedig gyengítik azok árfolyamát. Jelenleg ennek a folyamatnak az ellentéte érvényesül, így többek között a forint is erősödik.
A forint erősödésének egy további kisebb, de nem elhanyagolható tényezője a magyar költségvetés helyzetének a javulása is. Tavaly az Európai Bizottság még túlzottdeficit-eljárást indított hazánk mellett hat másik uniós tagállammal szemben, míg idén kezdeményezte a korlátozó intézkedések felfüggesztését. Indoklásuk szerint a magyar kormány megtette a szükséges lépéseket a költségvetés fenntarthatóságának javítása érdekében. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a deficit idén a GDP 4,5 százalékát, míg jövőre a 4,6 százalékát fogja elérni.

Mi az ideális euró-árfolyam?

Az exportra termelő magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességét jelentősen rontaná, ha ismételten 360-as szintre (vagy még jobban) erősödne a forint euróval szembeni cserearánya. Ebben az esetben a magyar vállalatok által külföldön eladott termékek túlságosan megdrágulnának, csökkenne az irántuk való kereslet. A magyar gazdaság számára az ideális euró-árfolyam stabil, a gyakori kilengésektől mentes. Amennyiben mégis bekövetkezne egy ilyen mértékű erősödés, a jegybankoknak számos eszközük van a fizetőeszköz gyengítésére. Rendszerint egy fizetőeszközt könnyebb gyengíteni, mint erősíteni, főleg egy kis méretű, nyitott gazdaság esetében. Ugyanakkor ellenpéldákat is lehet hozni. Az Egyesült Államok évek óta törekszik a dollár jelentős gyengítésére, változó sikerrel. A központi bankok devizaárfolyam módosítására számos eszközzel rendelkezik; a nyíltpiaci deviza-tranzakciók (intervenció), a devizaswap-ügyletek, a likviditás szűkítése/bővítése, vagy már pusztán a beavatkozásról való kommunikációval is hatást lehet gyakorolni.

A magyar gazdaság mérete miatt a forintárfolyamra rövid távon elsődlegesen a gyorsan változó hírek vannak hatással. Közép és hosszú távon azonban az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásunk óta megfigyelhető a forint tendenciózus gyengülése. Emögött az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac, illetve az úgynevezett Balassa-Samuelson hatás áll. Utóbbi, részben egy magyar közgazdászról elnevezett közgazdasági összefüggés szerint a felzárkózó gazdaságok rendszerint magasabb inflációval rendelkeznek, amely a vásárlóerő-paritás révén a fizetőeszközük leértékelődéséhez vezet. A modernkori (a második világháborút követő) monetáris rendszerekben minden jelentős gazdasági bővülést elérő ország élt az árfolyam tudatos rontásának eszközével. Ilyen állam például a második világháborút követő évtizedekben Nyugat-Németország, Japán, az 1985-ös pláza megállapodásokkor az Egyesült Államok, vagy – bár ezt évek óta tagadják – a 2000-es évek óta Kína is.