Július óta stagnál az infláció Magyarországon, szeptemberben is – a várt enyhe gyorsulás helyett – 4,3%-on maradt a mutató (év/év alapon). Havi összevetésben, vagyis augusztushoz képest sem változtak az árak. A forint árfolyamának tartós erősödése, valamint a kötelező és önkéntes árkorlátozó intézkedések stabilizálták az inflációs nyomást a gazdaságban. Kedvezően hatott az inflációra az élelmiszer- és a szolgáltatásárak havi csökkenése, a szeszesitalok és dohányáruk, valamint a háztartási energia árainak stagnálása. A szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, és emelkedett a tartós fogyasztási cikkek ára is. A járműüzemanyagok, valamint a gyógyszer, gyógyáruk is drágultak szeptemberben augusztushoz képest. Előretekintve, bázishatások és jelenlegi információk alapján egy októberi inflációs megugrást az év végén ismét az árszínvonal lassulása követhet egészen a 4%-hoz. Az idei év egészét tekintve átlagosan 4,5-4,6% körül alakulhat az infláció Magyarországon. Európában a legmagasabb infláció Romániában volt augusztusban (friss, szeptemberi adat még nem jött ki), a júliusi 6,6%-os szintről 8,5%-ra gyorsult az éves mutató, melyet Észtország követett az uniós rangsorban 6,2%-kal.
Hazai inflációs helyzetkép
A KSH adatközlése szerint szeptemberben 4,3%-on stagnált az infláció (az előző év azonos időszakához mérve), mely kedvezőbben alakult az előzetes elemzői várakozásoknál (előrejelzések mediánja: 4,4%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatok is kedvező képet mutatnak, a maginfláció 3,9%-on stagnált (év/év alapon).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Nemcsak éves szinten maradt változatlan az infláció, hanem havi összevetésben is, mivel augusztushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. Ezen belül (egy hónap alatt):
- az élelmiszerek ára 0,2%-kal mérséklődött,
- a szolgáltatások ára átlagosan 0,4%-kal csökkent,
- valamint a háztartási energia ára gyakorlatilag változatlan maradt (-0,1%).
- A ruházkodási cikkek 1,5%-kal drágultak (szezonváltás következtében),
- a járműüzemanyagok, valamint a gyógyszer, gyógyáruk 0,4-0,4%-kal kerültek többe.
- A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2%-kal emelkedett.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Az év eleji átárazások kifutásával lassult a szolgáltatások inflációja. A kormányzati tárgyalások eredményeként a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, valamint biztosítók is önkéntesen befagyasztották áraikat. Ennek pozitív hatásai tavasz óta láthatóak: folyamatosan lassult a szolgáltatások éves alapú inflációja, május óta 6% alatt jár, míg februárban 9,2%-ot mutatott (év/év alapon). Nyáron elsősorban a turizmushoz és vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások árai drágultak, de ez a hatás is kifutott szeptemberre. Augusztushoz képest 0,4%-kal csökkentek az árak szeptemberben, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára – a szezonális hatások miatt – 6,3%-kal mérséklődött. Éves szinten ugyan gyorsult az infláció (év/év alapon mérve), azonban ez kizárólag a technikai tényező, a bázishatás eredménye (tavaly szeptemberben jelentősen csökkent a szolgáltatások inflációja).
A forint az euróval és a dollárral szemben is tovább erősödött szeptemberben, segítve az infláció stabilizálódását. Ezzel év elejéhez képest az euróval szemben közel 5%-kal, az amerikai dollárhoz képest pedig 16%-kal erősödött a forint. A szolgáltatások árára is kedvezően hat a forint árfolyamának stabilitása, de az import termékek árában is megmutatkozik idővel a pozitív hatás (tartós fogyasztási cikkek, élelmiszerárak). Ugyanakkor fontos látni, hogy a forint gyengülése gyorsabban és nagyobb erővel hat az árakra, míg az erősödő forint lassabban és kisebb mértékben jelenik meg az inflációban.
Az üzemanyagok árában viszonylag gyorsan megjelenik a forint erősödése, de nemcsak ez hat ki az árakra. A forint-dollár árfolyamon kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci olajárak gyakorlatilag stagnáltak szeptemberben, de hónapon belül nagyobb volatilitást mutattak. Az olajárak gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba (onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe), ez pedig hozzájárul az infláció volatilitásához. A KSH tájékoztatása szerint egy hónap alatt 0,4%-kal nőtt az üzemanyagok ára augusztusban, míg éves szinten 0,3%-kal mérséklődött.
Az élelmiszerárak szeptemberben 0,2%-kal mérséklődtek augusztushoz képest, és éves viszonylatban is lassult az inflációjuk (év/év alapon augusztusban is 5,9%-kal nőttek átlagosan, míg szeptemberben 4,7%-kal drágultak). Ebben fontos szerepet játszott az erősödő forint, miközben a globális élelmiszerárak növekedése felfelé nyomja az árakat. Azzal együtt mérséklődtek havi szinten az élelmiszerárak, hogy az idei kedvezőtlen időjárás miatt gyengébb lett a termés, csökkent a termésmennyiség (tavaszi fagykárok, jégkárok, majd a szárazság – aszály, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte). Az inflációt tekintve segítség az év első felében bevezetett árrésstop is, mely nem engedi a jelentős drágulást az élelmiszerek esetében (november végéig meghosszabbították meg az élelmiszerek és a higiéniai termékek árrésstopját).
Európa kihívásokkal néz szembe elsősorban a citrustermelésben és az almatermelésben, de gondok mutatkoznak az őszibarack, a kajszibarack, a cseresznye és a meggy termelésében is. Továbbá az aszályos helyzet kihat a kukorica és a burgonya terméshozamaira is. Hosszabb távon, Kotz et al. 2024-es tanulmánya szerint a 2022-es nyári hőhullám Európában 0,4-0,9 százalékponttal növelhette az élelmiszerek inflációját, mely a következő években erősödhet, és a klímaváltozás további erősödése 2035-re az élelmiszerinflációs nyomást akár 30-50%-kal is fokozhatja Európában.
Élelmiszereken belül a KSH tájékoztatása szerint az idényáras élelmiszerek 4,0%-kal csökkentek augusztusról szeptemberre. A száraztészta ára 2,0%-kal, a péksüteményeké 1,3%-kal, a tejé, valamint a vaj, vajkrémé 0,7-0,7%-kal, a rizs, hántolmányoké 0,6%-kal mérséklődött. Ugyanakkor az iskolai étkezés ára 2,1%-kal, az óvodai, bölcsődei étkezésé 1,4%-kal, a tojásé 1,3%-kal, a gyümölcs-, zöldségléé 1,1%-kal, a tejtermékeké 0,8%-kal nőtt egy hónap alatt.
A háztartási energia ára 0,1%-kal mérséklődött egy hónap alatt, ezen belül az elektromos energiáért 0,2%-kal többet, a palackos gázért 1,0%-kal kevesebbet kellett fizetni. Éves alapon 10,6%-os volt a háztartási energia drágulása. Ebben szerepet játszott az idei hidegebb időjárás, és ennek következtében a nagyobb fogyasztás. Így a fogyasztott mennyiség nagyobb aránya került a magasabb árkategóriába, azaz az átlagár nőtt.
2025-ös inflációs kilátások
A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva alappályánkon októberben kismértékben megugorhat az infláció, majd fokozatosan lassul a 4%-hoz év végére. Az idei év egészét tekintve átlagosan 4,5% körül alakulhat az infláció Magyarországon. 2026-ban 4% alá inflációs szintek is várhatóak.
Pesszimista forgatókönyv esetén nagyobb mértékű lesz az októberi inflációs megugrás, és év végére is 4% feletti szintre lassul csak az árak emelkedése (4,3%). Visszafogottabb inflációs pályánkon év végére 4% alá lassulhat az ütem.
Várakozások a 2025-ös és 2026-os évre:
- Kormányzati várakozások szerint 2025-ben az infláció átlagosan 4,7%-os lesz Magyarországon, jövőre 3,7%.
- Az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében éves átlagban 4,6%-os inflációt vár 2025-ben, míg 2026-ban 3,8%-ra lassulhat a mutató. A jegybanki várakozás szerint az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba (2-4%) és 2027 elején érheti el a 3%-os inflációs célt.
- Az IMF augusztus végi előrejelzése alapján 2025-ben Magyarországon 4,6%-os éves átlagos infláció várható, míg év végén 4,5%. 2026-ra a nemzetközi szervezet 3,5%-os éves átlagos és 3,1%-os év végi inflációt vár hazánk esetében.
- Október eleji elemzői várakozások szerint 2025 év végén 4,1%-on áll majd a hazai inflációs mutató (év/év alapon), az egész év átlagában pedig 4,6%-os áremelkedési ütem várható. 2026 év végére 4,6%-os inflációt, éves átlagban pedig 4,0%-ot várnak. Tehát összességében jövőre lassulhat az infláció, de 4% felett maradhat a piaci várakozások szerint.
Infláció az Európai Unióban
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában – mind a 27 tagállam vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján – 2025 augusztusában 2,4%-os inflációt mértek, ahogy júliusban is (év/év alapon). Az eurózónában viszont a korábbi 2%-ról 2,2%-ra gyorsult az infláció szeptemberre, de még ezzel sem haladja meg jelentősen az ECB 2%-os célját. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat.
Augusztusra vonatkozóan ismerjük mind a 27 tagállam inflációjának mértékét. Eszerint a legmagasabb infláció Romániában volt augusztusban, a júliusi 6,6%-os szintről 8,5%-ra gyorsult az éves mutató, melyet Észtország követett az uniós rangsorban 6,2%-kal (év/év alapon). Elől végzett továbbá a rangsorban Horvátország (4,6%), Szlovákia (4,4%) és Lettország is (4,2%), melyet hazánk követett szintén 4,2%-os inflációs mutatóval. Magyarországon szeptemberre 4,3%-os HICP inflációs mutatót mért a KSH, mely továbbra sem kiugró érték uniós szinten, mivel – a már közzétett adatok alapján – az észteknél 5,2%-os, a horvátoknál és szlovákoknál 4,6-4,6%-os inflációt mértek szeptemberben, illetve valószínűsíthető a hazánkénál magasabb infláció Romániában is.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25527700/
A cikk főbb forrásai itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
