A sikeres kétnapos csúcstalálkozót követően sem álltak le a magyar elnökség egyeztetései, konferenciái és egyéb rendezvényei. Az elmúlt héten került sor az ESPON rendezvények megtartására, a Budapest Folyamat 7. miniszteri konferenciájára, nemzeti kisebbségek helyzetének értékelésére az EU-ban, valamint a 18. SET Plan konferenciára is.
November 4-e és 8-a között került megrendezésre a Területfejlesztési és Kohéziós Európai Megfigyelő Hálózat, azaz ESPON Hét, amely keretében Magyarországon zajlottak a tematikus rendezvények. Az ESPON egy uniós finanszírozású program, amely összeköti a kutatást a szakpolitikákkal. A program során a hatóságok számára segítséget nyújtanak régiójuk vagy városuk teljesítményértékelésében, az új kihívások és lehetőségek azonosításában, valamint a jövő sikeres fejlesztési politikáinak kialakításában. A novemberben megrendezett ESPON program során monitoring bizottsági ülés, kapcsolattartó ponti találkozók, valamint szakmai szemináriumok során is egyeztettek a résztvevők. A monitoring bizottsági ülés célja az ESPON program végrehajtásával kapcsolatos kérdések áttekintése és megvitatása, valamint a szükséges döntések meghozatala volt. A kapcsolattartó ponti találkozón a résztvevők megosztották egymással a hálózatépítés, valamint az ESPON program eredményeinek továbbadása terén elért eredményeiket.
Magyarország a Budapest Folyamat migrációs párbeszéd társelnökeként 2024. november 11-12. között Budapesten rendezte meg a Folyamat 7. miniszteri konferenciáját. Ez az együttműködés az egyetlen, amely európai uniós részvétellel folytat migrációs párbeszédet a migrációs szempontból egyre hangsúlyosabb Selyemút régió országaival. Az ülésen mintegy 50 ország, számos uniós ügynökség és nemzetközi szervezet képviselője vett részt. A miniszteri konferencián a közös nyilatkozat és a hozzá tartozó cselekvési felhívás elfogadásával sikerült megalapozni az immáron 31 éve működő Budapest Folyamat munkájának következő 5 évét. A Budapest folyamat 1993 óta létezik Magyarország és Törökország társelnöksége mellett, ennek révén 2013-ban került elfogadásra az Isztambuli Nyilatkozat is. Ez utóbbi hozta létre a Selyemút Migrációs Partnerséget, így kijelölve az együttműködés új irányát és a Budapest Folyamat földrajzi fókuszát a Selyemút térség (Afganisztán, Pakisztán, Banglades, Irak, Irán) migrációs kérdéseire helyezve át. A budapesti rendezvény során az eddigi eredmények áttekintése mellett a következő öt év célkitűzéseit is meghatározták a felek. A találkozón a részt vevő miniszterek és delegációvezetők a 2030-ig tartó időszakra megállapították a migrációs párbeszéd fő fókuszait és prioritásait, törekedve arra, hogy átfogó és kiegyensúlyozott módon foglalkozzanak az együttműködés megerősítésével, illetve a térséget érintő migrációs kihívások hatékony kezelésével. Egyetértés született abban, hogy számos migrációs kérdésben tovább mélyítik az együttműködésüket, kiemelten az illegális migráció és migránscsempészet, az emberkereskedelem elleni küzdelem, illetve a visszatérések és visszafogadások hatékonyabbá tétele tekintetében. A prioritások között szerepel továbbá a migrációs folyamatok megelőzése, a nemzetközi védelem és az integráció erősítése, valamint az extrémizmus, rasszizmus és xenofóbia elleni küzdelem is.
A Bolgár Kulturális Központban Budapesten, november 7-én és 8-án a „Nemzeti kisebbségek helyzete az Európai Unióban” címmel rendeztek konferenciát. A nemzetközi konferencia fő témája a nemzeti kisebbségi értékek megőrzése, az identitás és a nyelvhasználat erősítése volt a magyar és nemzetközi jó gyakorlatok és példák összegyűjtésével és bemutatásával. A konferencia a nemzeti kisebbségi kérdések hatékony kezelési módjaira összpontosított, és Európa-szerte összehozta a kulturális élet szereplőit, gondolkodókat, politikai és kormányzati tisztviselőket azzal a céllal, hogy mozgósítsa az Európai Unióban rejlő lehetőségeket a társadalmi kohézió felszabadítására a jelenlegi társadalmi kihívásokkal szemben.
A versenyképesség nem csak a gazdaság, de az energetika területén is megoldandó kérdéseket rejt az EU-ban. A magyar elnökség keretében november 14-én és 15-én a Várkert Bazárban tartották a tiszta energiatechnológiákkal foglalkozó 18. SET Plan konferenciát. A megbeszélések középpontjában a dekarbonizáció, a gazdasági versenyképesség, az energiatechnológiai lehetőségek és a jövőre való tervezéssel kapcsolatos kérdések álltak. A rendezvény során a zöld energiatechnológiák tematikus panelbeszélgetésein, a hallgatóságban több, mint 200 fővel voltak jelen tagállami döntéshozók, közszektorbeli- és energiapiaci szakértők, egyetemi hallgatók és vállalati képviselők. A megtárgyalt kérdéskörök közt kiemelt helyet kapott az innováció piacra lépésének lehetőségei és akadályai, a versenyképes készségfejlesztés, valamint a zöld hidrogénben és a geotermikus energiában rejlő potenciál kiaknázása. A magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása, hogy olyan konszenzus alakuljon ki az EU tagállamai között, amely a zöld átmenet megvalósítása mellett, az EU versenyképességének növelését is lehetővé teszi, valamint kiterjed a tagállamok társadalmi igényeire is.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
