🇪🇺 Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2021. március 2-án tette közzé az eurózóna 2021. februári inflációjára vonatkozó hivatalos előzetes becslését, mely szerint az eurót használó országokban az éves pénzromlás üteme 0,9 százalék volt. A gyorsjelentés kiemeli, hogy az inflációs adat stabilnak mondható a januári mutatóhoz képest. Az árak változását leginkább az élelmiszerek, az alkohol és dohányáruk csoportja mozgatja (1,4 százalék), ezt pedig a szolgáltatások (1,2%) a követik. Ezen inflációs adatok nyomon követése hazánkban is kiemelten fontos, mutatjuk, hogy egészen pontosan miért.
📚 Abban az esetben, ha az utóbbi évek adatai alapján olyan alapvető külkereskedelmi nyitottsági mutatókat vizsgálunk, mint az export/GDP, import/GDP, vagy éppen az export és import/GDP, akkor rendre megközelítőleg 80; 80 és 160 százalékos értékeket kapunk. Ezek tükrében pedig megjegyezhetjük, hogy a magyar gazdaság kimondottan nyitottnak számít külkereskedelmi szempontból. Ráadásul, a kereskedelmi forgalmunk zöme az Európai Unióval és azon belül az eurózónába tartozó országokkal zajlik. Az intenzív kereskedelemi kapcsolatok mentén pedig nem csak export és importtermékek érkeznek Magyarországra, hanem az alacsonyabb, vagy éppen magasabb mutatókkal fémjelzett inflációs környezet is. Abban az esetben, ha szerény a pénzromlás üteme az eurózónában, akkor az kedvezően hathat a hazai inflációs folyamatok alakulására. Ellenkező esetben pedig tovább ronthatja a kedvezőtlen mutatókat. Az EU- és ezen belül az eurózóna inflációs tendenciáinak nyomon követése ebből kifolyólag a hazai gazdasági döntéshozók számára kiemelt fontosságú.
🇭🇺 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021 februárjában tett közzé hivatalos adatokat az infláció ütemére vonatkozóan. Ezek szerint 2021 januárjában 2,7 százalékkal növekedtek az árak az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Az árak növekedését éppen az eurózónához hasonlóan a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára mozgatta leginkább. 2020 decemberéhez képest pedig 0,9 százalékkal emelkedett az infláció. A hazai inflációs folyamatok feltárásakor és megértésekor fontos tehát a kereskedelemi partnerországok hasonló folyamatainak megértése.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-bazishatas-is-mozgatja-a-2020-utani-inflacios-tendenciakat/
#inflacio #eurozona #eu #magyarorszag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
