💸 A forint árfolyamát az idei évben elsősorban külső tényezők, illetve a külkapcsolatok körébe tartozó ügyek mozgatták. A fizetőeszköz január első napjai és július eleje között 11%-kal esett vissza. Az első és legfontosabb forintgyengülést kiváltó tényező a szomszédos országban kitörő háborús konfliktus volt. Az év eleji forint erősödés után február 24-én, az orosz-ukrán konfliktus kitörése után a hazai fizetőeszköz egyből 2,2%-kal esett az euróval szemben (356,5-ös szintről 364,5-ös szintre), majd a fokozatos gyengülés március elejéig folytatódott, 400 forintnál tetőzött. A másik meghatározó, árfolyamgyengítő tényező az EU-forrásokról való megállapodás volt. E tekintetben a piac beárazhatta, hogy több milliárd forintnyi devizaforrás érkezik Magyarországra, amelyet forintra váltanak át. Így előzetesen a nagyobb forint iránti keresletet is árazták. Jelenleg viszont nincs szó ezen források azonnali megérkezéséről, vagyis visszakorrekció történik. Emiatt minden, ami a megállapodás irányába hat, a forint erősödését hozná, ami azt torpedózza, az pedig a további gyengülés felé.
➕ Továbbá olyan nemzetközi szintekről begyűrűző hatások is érvényesülnek, mint a globális lassulás, amely általában a feltörekvő piaci devizák gyengülésével jár. Míg a nemzetközi folyamatok nyomán kialakult fokozott infláció szintén ront a helyzeten, hiába tompítják a hazai kormányzati intézkedések a drágulást a régiós országokkal összevetve. (Például májusban a cseh infláció 14,2%, a lengyel 13,9% volt, míg a magyar 10,7%.) Kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaság megítélését az is, hogy energiaimportőr országként egyre drágább a gáz, ami az egyébként is mínuszos fizetési mérlegünket tovább rontja. A kedvezőtlen külső pozíció pedig öngerjesztő folyamathoz vezet, a forint további gyengülését vetíti előre. Mind emellett olyan nemzetközi pénzpiaci folyamatok is hatást gyakorolnak, mint az európai és az amerikai régió kamatpolitikájának különbözősége, amely a dollár erősödését segítette elő az európai valutával szemben, és ezzel a forint gyengüléséhez vezetett.
📅 A másik, piac által kiemelten követett eseménysor az európai uniós támogatások körül kirajzolódó vita. Április 5-én következett be újabb forintgyengülés, amikor az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy megindítják Magyarország ellen a jogállami eljárást. Április 4-én a választások utánra már ismét 368 forintos szinten járt az euró, majd az uniós hír nyomán egy nap alatt ismét 2,1%-kal gyengült az árfolyam.
📉 A következő gyengülési hullám április végén indult, és ismételten nemzetközi események álltak a hátterében. A kéthetes mélypont körüli jegyzések oka egyrészt a dollár erősödése, ami az euróövezethez kötődő gazdaságok devizáit is megviseli. A közvetlen kiváltó hatás azonban az a gázpiaci fejlemény volt, hogy az oroszok leállították a szállítást Lengyelország és Bulgária felé.
⚖ Május második felében az Európai Bizottság és Lengyelország közötti megállapodás körvonalazódott, ami azt is jelentette, hogy Magyarország egyedül maradt az uniós jogállamisági vitában. A piacok erre is az árfolyam gyengülésével reagáltak. Ehhez a hatáshoz járult hozzá, amikor május 25-én ágazati különadók bevezetését jelentette be a kormány.
🏛 Az ágazati különadók annak ellenére jelentős piaci turbulenciát váltottak ki, hogy a kormány előzetesen többször kifejezte elkötelezettségét az idei hiánycél mellett. Maguk az intézkedések típusa sem jelentetett újdonságot, a kormány korábban már élt hasonló ágazati különadókkal, (mint a bankadó vagy az ún. népegészségügyi termékadó (chipsadó)). Továbbá a piac a befektetési környezet romlását hangsúlyozta, és nem vette figyelembe, hogy a hazai társasági adó nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabbak között van. Ráadásul az ágazati különadók csupán egyes vállalatokat érintenek, amelyek extra bevételekre tettek szert a járvány nyomán kialakult válság időszaka alatt. Nemzetközi példák is adódnak arra, hogy a rendkívüli helyzetben például más országok kormányai is éltek hasonló eszközökkel.
🇪🇺 Szintén május végi fejlemény volt, hogy megszületett az európai uniós megállapodás az orosz olajembargó kapcsán, amely alól magyar kezdeményezésre kivételt jelent a csővezeték. Magyarország orosz fosszilis energiahordozóktól való függősége szintén kedvezőtlen reakciókat váltott ki a piactól.
🏛 Az MNB sem tudta lassítani a megelőző hónapokban a kamatemelési ciklusát, amelyet már 2021 júniusa óta, a régiós országokat megelőzve indított el. A magyar jegybanknak nincsen árfolyamcélja, elsődleges horgonya az infláció. Csak a tekintetben tudja az árfolyamban bekövetkezett turbulenciát tompítani, amennyiben az jelentős kihatással van az inflációra. A jegybank élhetne még a devizatartalék felhasználásával a forint piacán, ezzel az eszközzel azonban nem szokott élni, mivel az könnyen a devizatartalék elégetéséhez vezethet, anélkül, hogy érdemben és tartósan befolyásolná az árfolyamot.
💹 Ezzel együtt is július 7-én több beavatkozási kísérlet is történt, amely vissza tudta rántani a mélypontról a forintot. Az MNB 200 bázispontos július 7-i kamatemelése az egyhetes betéti tendernél, amelyet követően erősödni kezdett a hazai fizetőeszköz. További árfolyamot erősítő hír volt, hogy a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve egy agrárrendezvényen Orbán Viktor kormányfő fontos üzeneteket mondott arról, hogy milyen engedményeket tesz a kormány az EU-megállapodás mielőbbi összehozása érdekében. Majd az MNB azt is bejelentette, hogy már a jövő héten összeolvaszthatja az alapkamatot a ma megemelt egyhetes betéti rátával, azaz nem vár a hónap végéig, és további, a devizalikviditást segítő intézkedéseket is bejelentett. Ezek hatására erősödött a forint, az euró jegyzései átmenetileg 405 alá estek a délutáni kereskedésben.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/tovabbra-is-magyarorszagon-a-legalacsonyabb-a-tarsasagi-ado-az-europai-unioban/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/magyar-novum-az-agazati-kulonado/
#Magyarország #Europaibizottsag #EUforrasok #forint #arfolyam #euro #MNB
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
