Ismét rekordévet zártak a külföldi közvetlen tőkebefektetések Magyarországon. 2022-ben 6 500 millió eurós beruházási volumen valósulhatott meg hazánkban, ezzel 92 nagy FDI ügylet került lezárásra, amelyek 15 ezer új munkahelyet teremtettek az országban. A geopolitikai és a gazdaságban végbemenő válságos helyzet ellenére is növekedett a tőkebefektetések száma, ezáltal tovább erősítve a magyar pozíciót nemzetközi színtéren is.
Magyarország évek óta kedvelt befektetési helyszín a külföldi cégek előtt. A földrajzi elhelyezkedés, a fejlett infrastruktúra, a magas színvonalú szakképzett munkaerő mind-mind előnyös lehetőségeket biztosítanak az FDI áramlás szempontjából. Az utóbbi néhány év során fokozatosan növekedett a beáramló külföldi tőke értéke, ezzel emelve az FDI állomány mértékét, növelve az új munkahelyek számát és elősegítve a hazai innováció további fejlesztését.
2019-2022 között összesen 21 821 millió eurónyi FDI áramlott Magyarországra, ezzel mintegy 55 373 darab új munkahelyet teremtve az országban. A projektek száma eddig 2020-ban volt a legmagasabb, akkor 907 ilyen típusú beruházás valósulhatott meg.
A térség országai között Magyarország mellett Lengyelországba és Csehországba is szignifikáns a tőkeáramlás mértéke. Magyarország főként azoknak az ázsiai társaságoknak jelent megfelelő helyszínt a tőkebefektetésekhez, amelyek innen kívánják termékeiket az Európai Unió piacára vinni.
A hazai befektetők között az első helyen Dél-Korea áll, amely immár harmadik éve folyamatosan a legnagyobb befektető itthon. 2022-ben 2 800 millió eurónyi befektetése volt az ázsiai országnak, ezzel 3 867 munkahelyet teremtett Magyarországon. Dél-Koreával való gazdasági kapcsolataink az elmúlt évtized során sokat javultak és fejlődtek, jó hatással volt erre a növekedésre a 2012-ben meghirdetett keleti nyitás külgazdasági stratégia is, amely az exportbővítés mellett az FDI áramlás erősítését és a befektetők körének diverzifikálását is előirányozta. Az ázsiai országok közül Kína és Japán is élénk befektetési partnerségben állnak hazánkkal.
A nyugat-európai országok közül hagyományosan Németország jár az elsők között befektetési téren: a beruházási volumen 30%-át német cégek biztosították, 5 929 új munkahely jöhetett létre német érdekeltségű vállalatoknál. Emellett Franciaország és Svájc is hajtott végre befektetéseket 2022-ben Magyarországon.
Az ágazatokat tekintve rangsorban még mindig első helyen áll az elektronika és az autóipar, őket követi az élelmiszeripar. Az elektronikai ágazatba került a teljes beruházási volumen 43%-a, amely jelentős mértékben kötődik az e-mobilitáshoz is. Az autóipar és az élelmiszeripar az összes projektek 37%-át adja.
Területileg szintén fontos az FDI áramlás eloszlása, mivel jellemzően Budapest és Pest vármegye, valamint néhány vidéki régió vonzza a legtöbb külföldi tőkebefektetést. 2020-ban Budapestre 13 673 milliárd forint értékű, míg Pest megyében 2 775,2 milliárd forint értékben érkezett külföldi tőkebefektetés. Az alábbi térképen a 2020-as értékek láthatóak az FDI állomány megyei megoszlására vonatkozóan
Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyék esetében látható a legmagasabb érték az FDI állományra vonatkozóan, míg egyes olyan térségek, mint Somogy, Tolna, Békés és Zala vármegyékben a többi magas értékhez képest csak 10-20%-nyi külföldi tőke jut. A 2022-es adatokra vonatkozó információk alapján a területi aránytalanságokat sikerült finomítani tavaly, a pozitív projektek mintegy 90%-a volt vidéken és szinte mindegyik vármegyében megkötöttek legalább egy ügyletet. Ezáltal a célzott és tervezett FDI vonzás elősegítheti ezeknek a térségeknek a gazdasági növekedését, valamint a korábbi leszakadás miatti fejlődést is.
A 2023-as évre vonatkozóan szintén optimisták az előrejelzések, az idei évben is számos FDI alapú projekt valósulhat meg szerte az országban. A HIPA értékelése szerint további fontos cél, hogy minél több olyan befektetés valósulhasson meg itthon, amelyben a hozzáadott érték magas. A 2022-es eredményekben húsz ilyen projekt valósulhatott meg a BSC-k, az ITC és a K+F területein.
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/helyzetkep-a-keleti-nyitas-strategia-megvalositasarol-diverzifikacio-a-tokebefektetesekben-ii-resz/
#FDI #tőkebefektetés #Magyarország #külfölditőke #innováció #fejlesztés #külkereskedelem
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.