Ritkán gondulunk Chilére kereskedelmi partnerként, mindazonáltal a latin-amerikai ország térségének egyik legjobban fejlődő és teljesítő állama. A magyar-chilei kapcsolatok az 1990-es évektől indulhattak ismét fejlődésnek, azóta pedig számos együttműködés látott napovilágot. A kereskedelmi partnerség ápolása mellett a két ország elkötelezett a kormányközi megállapodások szélesítésében is, valamint a magyar és chilei társaságok piacra lépésében egymás országaiban. Chile a latin-amerikai térség államai közül Magyarország negyedik legfontosabb exportpartnere, az importoldalon pedig Brazília után innen érkezik a második legmagasabb értékben áru Magyarországra a régióból. A 2025. decemberi elnökválasztást a jobboldali José Antonio Kast nyerte meg, aki 2026. március 11-én veszi majd át hivatalát. A leköszönő vezető, Gabriel Boric, Chile történetének legfiatalabb elnöke, aki progresszív, baloldali programmal került hatalomra. Kormányzását az alkotmányozási folyamat körüli viták és a gazdasági problémák jellemezték. Ezzel szemben Kast egy határozott jobboldali, konzervatív politikát hirdetett, és győzelme éles fordulatot jelent a Boric-korszak után. José Antonio Kast február 4-én, szerdán érkezik Magyarországra, és Orbán Viktorral találkozik majd.
Rövid elemzésünkben a két ország diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait tekintjük át, kitérve a chilei gazdaság helyzetére is.
Chile, Latin-Amerika egyik legnyitottabb, a világgazdaságba leginkább integrálódott gazdasága. A közel 20 milliós ország fővárosa, Santiago a pénzügyi, üzleti és gazdasági központ szerepét is betölti egyszerre. 2024-ben Latin-Amerika ötödik legnagyobb gazdasága volt, egyben a világ legnagyobb réztermelője és második legnagyobb lítiumtermelője. Jelenleg 64 országgal van érvényben szabadkereskedelmi egyezménye, így külkereskedelmének 95%-át ezekkel az államokkal bonyolítja. Chile gazdaságpolitikájára jellemző a határozottság, kiszámíthatóság, szilárd pénzügyi rendszerrel és komoly devizatartalékokkal rendelkezik. Gazdaságának egyik legfőbb bázisa a nemzetközi kereskedelem. Salvator Allende szocialista modelljével szemben a chilei gazdaságot Augusto Pinochet következetesen átszervezte, a szabadpiaci, liberális irányvonalak mentén. Az állami tulajdonú vállalatokat Pinochet uralkodása alatt és után is nagyrészt privatizálták; azonban az Allende által államosított rézbányák, amelyek Pinochet ideje óta közvetlen katonai ellenőrzés alatt álltak, továbbra is állami tulajdonban vannak. Az 1970-es 1980-as évek régiós gazdaságpolitikájára emellett nagy hatással voltak azon közgazdászok is, akik a Milton Friedman által képviselt chicagói iskola (Chicago Boys) közgazdasági elveit vallották. A chilei gazdaság a 20. század végén átlag feletti növekedési ütemet produkált. Az elmúlt évek mutatóinak elemzésekor kitűnik, hogy a 2020-as koronavírus járvány gazdasági hatása Chilében is erőteljesen rontott az addigi eredményeken: 2020-ban -6,14%-os volt a GDP visszaesés értéke, egy évvel később viszont már 11,33%-os bővülést mértek az országban a visszapattanás eredményeként.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27477988
Chile gazdaságában a réz- és lítiumbányászat mellett a mezőgazdaság is fontos szerepet tölt be. Az ország középső részének északi részét állattenyésztésre, a délit a hagyományos mezőgazdaságra alkalmazzák. Az állattenyésztésben a szarvasmarha és juhtenyésztés jelentős, a mezőgazdaságban viszont széles körű a növények, a gyümölcsök és a zöldségek skálája. Jelentős az országban a cukornád- és a gyümölcstermesztés, emellett pedig fejlett szőlőkultúrája révén a borkészítésnek köszönhetően a chilei borok külföldön is méltán híresek. Iparában a bányászat mellett az élelmiszeripari, vas- és acélipari, faipari, továbbá járműgyártási és építőipari termékek gyártására koncentráló ágazatok vannak túlsúlyban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27478068
Az ország külkereskedelemre orientált gazdasága három területre támaszkodik: a rézbányászatra, a halászatra és a mezőgazdaságon belül a gyümölcsexportra. A 2024-es export adatok alapján a rézérc exportja a teljes chilei kivitel több, mint 30%-át tette ki. Legnagyobb felvásárlója Kína, a kitermelt réz több, mint 65%-a ide áramlott 2024-ben. Kína mellett jelentős mennyiségű rézércet szállítanak Japánba (17,5%), valamint Dél-Koreába (4,49%) és Indiába (4,45%) is. A finomított réz szintén jelentős arányt képvisel a kiviteli szerkezetben (17%), amelyet Kína mellett (26,5%), az USA (34,1%), továbbá Brazília (12,2%) vásárol fel nagyobb mennyiségben. Az exportáruk között magas még a gyümölcsök kivitele is. A kínai keresletnek köszönhetően a friss cseresznye a réz után Chile második legnagyobb exporttermékévé vált, és egyben a vezető termék az agrár-élelmiszeripari ágazatban. A chilei áruimportban a legnagyobb beszállítók között láthatjuk Kínát (24,6%) és az USA-t (19,5%) továbbá Brazíliát (8,48%), Perut (2,59%), Argentínát (6,57%) és Németországot (4,06%) is. Az EU-Chile között érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően az EU exportjának (így a magyarnak is) 98%-a vámmentesen jut be az országba. A megállapodás modernizációja jelenleg zajlik, aminek következtében további könnyítések várhatóak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27478126/
Az UNCTAD által közzétett 2024-es World Investment Report szerint a Chilébe áramló FDI alapján az ország a befektetési világranglista 20. helyét állt, a teljes közvetlentőke állomány értéke pedig 2024 végén elérte a 267 milliárd USD-t. A Chilei Központi Bank adatai szerint a fő befektető országok Kanada (14,8%), az Egyesült Államok (9,6%), Spanyolország (7,7%), Hollandia (7,3%), az Egyesült Királyság (6%) és Olaszország (5,5%). A beruházások főként a bányászati ágazatra koncentrálódnak (26,8%), de magas az energetikai területen végrehajtott (14%), a pénzügyi szolgáltatásokba irányuló (11,2%), a kereskedelemi (4,6%) és a feldolgozóipari (3,6%) külföldi befektetések aránya is. A chilei gazdaságpolitika, amely a tőke átláthatóságán és a külföldi befektetőkkel szembeni megkülönböztetésmentesség elvén alapul, az ország egyik erősségét jelenti. A befektetőket vonzza Chile természeti erőforrásainak gazdagsága, makrogazdasági rendszerének stabilitása, növekedési potenciálja, jogi biztonsága, alacsony kockázati szintje és infrastruktúrájának magas minősége is. Chilét Latin-Amerika egyik legerősebb befektetési célpontjaként tartják számon, és az ország az elmúlt években előrelépést tett az üzleti környezet javításában is. A feltételezett jövőbeni húzóágazatok között tartják számon az országban a megújuló energiát (zöld hidrogén), a geotermikus lítiumbányászatot, a rézbányászatot, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, továbbá az outdoor turizmust is. Mindezek potenciális célterületei lehetnek a külföldi befektetéseknek is. José Antonia Kast megválasztásával olyan politikai szövetséges került az elnöki székbe, aki képes lehet katalizálni a gazdasági és kereskedelmi folyamatokat is, így a szabadkereskedelmi megállapodások száma tovább bővülhet, valamint növekedhet ezáltal az ország exportja.
Magyarország és Chile a kétoldalú kapcsolatokat 1965-ben vette fel, de ezek a katonai puccs miatt 1973-ig felfüggesztésre kerültek. Ennek helyreállítása csak 1990-ben történt meg, a 2009-ben bezárt Santiagói nagykövetséget pedig 2014-ben a magyar kormány, a Déli Nyitás politikájához illeszkedően újra megnyitotta. A jelenleg érvényben lévő tárcaközi és kormányközi megállapodások jelentős részét még az 1990-es kapcsolatfelvétel után fogadták el az országok vezetői, de 2005-ben tudományos és technológiai együttműködést, valamint 2016-ban az ideiglenesen munkát vállaló turistákról szóló megállapodással bővítették a keretrendszert. A 2010-es évektől fokozódtak a chilei-magyar magasszintű találkozók is: magyar részről Kövér László, az Országgyűlés elnöke látogatott Chilébe 2015 májusában, valamint Martonyi János külügyminiszter 2014-ben és Szijjártó Péter külgazdasági és Külügyminiszter 2015-ben járt az országban. Edmundo Eluchans Urenda képviselőházi elnök 2014 januárjában tett látogatást Budapestre. Marco Antonio Núñez Lozano, a chilei Képviselőház elnöke 2015. október 28-30. között viszonozta Kövér László házelnök látogatását. 2016. április 11-én Edgardo Riveros chilei külügyminiszter helyettes folytatott politikai konzultációt Budapesten Szabó László miniszterhelyettessel. Daniel Farcas Guendelman képviselő vezetésével 2015. július 1-én megalakult a chilei Képviselőház Chilei-Magyar IPU Baráti Csoportja. Bus Szilveszter Déli Nyitásért felelős helyettes államtitkár 2016. június végén látogatott Chilébe, június 28-án kétoldalú konzultációt folytatott Christian Rehren Bargetto nagykövettel, a chilei Külügyminisztérium helyettes államtitkárával, majd június 29-én részt vett Puerto Varasban a Csendes-óceáni Szövetség által a megfigyelő országok részére szervezett rendezvényén.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27477938
A magyar-chilei külkereskedelemben a magyar aktívum hangsúlyos, amelyben a gépek és berendezések, gyógyszerek, járművek, továbbá az állati takarmány alkotja a legnagyobb részt. 2024-ben a magyar export értéke 78,9 millió USD-t ért el, a hozzánk áramló chilei importtermékek pedig 19,3 millió USD-nyi értéket képviseltek. A chilei importban a szulfáttartalmú kémiai cellulóz, a szárított gyümölcsök és a zöldségek jelentősebb arányban, valamint kisebb mennyiségben a már említett chilei bor is jelen van. A két ország külkereskedelmében még számos kiaknázatlan lehetőség van, így a magyar vállalatok számára is potenciális lehetőséget jelent a chilei piacra lépés. Több mint 17 magyar tejipari (sajt) és húsipari (csirke, sertés feldolgozó) vállalat rendelkezik chilei Állat – és Növényegészségügyi (SAG) forgalmazási engedéllyel. A Mangalica Tenyésztők Szövetsége tenyésztési technológiai együttműködési lehetőségről kezdeményezett tárgyalásokat. A jövőbeni lehetséges együttműködési területek között találhatjuk a hulladékkezelési technológiákat, az alternatív és megújuló energia megoldásokat, a mezőgazdasági technológiákat, továbbá a gyógyszerek és gyógyászati termékek és berendezések területét is.
A gazdasági kapcsolatok fejlesztése céljából magyar származású üzletemberek 2013-ban, Santiagoban újjáalakították a Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamarát, amely együttműködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával.
Összességében a magyar-chilei együttműködések még számos olyan ponton tartalmaznak lehetőséget, amely mindeddig kiaknázatlan volt. A földrajzi távolság ellenére a chilei piac nyitott az európai vállalatokra, fejlett gazdasága és stabil pénzügyi rendszere pedig további okként szolgálhat a külföldi tőkebefektetések további élénkítésében. A magyar-chilei kormányközi együttműködések szélesítése révén a magyar külpolitikai stratégia újabb lehetőségeket biztosít a déli féltekén lévő államokkal a kapcsolatok szorosabbra fonásához.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
