🔍November 22-ével kamatplafon lépett életbe az intézményi és nagy összegű lakossági betétek (legalább 20 millió forint) esetében egészen március 31-ig. Az érintett lekötések kamata nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zrt. honlapján közzétett 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy (DKJ) aukciós átlaghozamát, mely aukcióról aukcióra változhat. A november 29-i aukció átlaghozama 13,09% volt, míg egy héttel korábban az aukción az átlaghozam 12,82% volt. Tehát ennél a kamatösszegnél nem kaphatnak a betétesek magasabb kamatot a pénzük lekötésére. A kamatplafon a legfeljebb egy éves futamidejű betéteket érinti, és az intézkedés a látra szóló, vagyis lekötetlen összegekre is vonatkozik.
❓Milyen céllal vezették be a kamatstopot?
⚡Az alapkamat mellett az MNB október közepe óta tart egynapos betéti gyorstendereket, amelynek keretében a kereskedelmi bankok a jegybanknál kockázatmentesen 18%-os kamat mellett köthetik le egy napra szabad forrásaikat. Ez viszont anomáliához vezetett a rendszerben. Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter jelentette be a betéti kamatstopot, mivel meglátásuk szerint az egyes pénzügyi szereplők ezzel a jegybanki lehetőséggel visszaéltek. Ugyanis a kereskedelmi bankok közvetítésével ezek a pénzügyi szereplők 18%-os kamatot tudtak realizálni szintén kockázatmentesen. Ezért húztak a betéti kamatoknak határt.
❓Hogyan hat az MNB céljaira a betéti kamatstop?
🏦Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis az infláció 3%-hoz terelése. Ezt elsősorban az alapkamat emelésével szeretné elérni. A magas kamatszintek átgyűrűznek a kereskedelmi banki hitelkamatokba és – bizonyos mértékig – a betéti kamatokba is, drágítva a hitelfelvételt és ösztönözve a megtakarításokat. Ezzel fogják vissza a keresletet (fogyasztás, beruházások) a gazdaságban, így lassítják az inflációt. Ezt hívják kamatcsatornának, mely a transzmissziós mechanizmus egyik válfaja. A transzmissziós mechanizmus működéséről részletesen az OeComment videójában hallhatnak többet. Megakasztja-e ezt a mechanizmust a betéti kamatstop azáltal, hogy nem engedi a betéti kamatokat egy szintnél magasabbra emelkedni, így a megtakarításokat még inkább ösztönözni? Ennek megválaszolásához nézzük először, hol állnak jelenleg idehaza a lakosság által elérhető betéti kamatok!
📈Ugyan folyamatosan növelték a kereskedelmi bankok a betétek után fizetett kamatokat a jegybanki kamatemelésekkel párhuzamosan, de azok nem követik le sem a hazai inflációs rátát (október: 21,1%), de még a jegybanki alapkamatot sem (13%). Ugyanis az 1 évnél kevesebb időre szóló lekötés esetén a legmagasabb EBKM-mel rendelkező bankbetét 9,38%-ot kínál, de több 0% körüli is található (forrás: Bankmonitor). Az MNB statisztikája hasonló képet mutat: a háztartások által elhelyezett, látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamatlába szeptemberben 0,22% volt, az éven belül lekötött betétek esetén 7,13% volt (szerződésben szereplő átlagos kamatláb a szerződéses összeggel súlyozva). Ez azt jelenti, hogy a betéti kamatstop 12,8%-os felső határa nem képez korlátot jelenleg a lakosságnak a bankbetétben történő lekötések esetében, vagyis az intézkedés a „normál” lakossági ügyfeleket nem érinti.
💡Tehát összességében az látszik, hogy a kamatcsatorna a bankbetétek esetében eleve nem működött akadálytalanul, mivel a bankbetétek kamatai nem követik le a jegybanki alapkamat szintjét (13%) sem, nemhogy az egynapos betéti tender kamatát (18%). Ezt a jegybanki mechanizmust tehát nem a bevezetett kamatstop korlátozza, hanem a bankok és pénzügyi közvetítők üzletpolitikája (forrás: Világgazdaság). Továbbá kutatások bizonyítják, hogy a feltörekvő országok esetében, melyek közé hazánk is tartozik, általában az árfolyamcsatorna a meghatározó, és ezt a mechanizmust a betéti kamatstop szintén nem érinti.
❓Kiket érint az intézkedés?
✋Ahogy korábban láthattuk, a „normál” lakossági ügyfelek betéteit nem érinti a betéti kamatstop. A korlát elsősorban a magas megtakarításokkal rendelkező, sokszor privát banki ügyfelek körében érvényesülhet, mivel e kiemelt ügyfeleknek a kereskedelmi bankok egyedi termékeket és befektetési lehetőségeket kínálnak. Így például a 18%-os egynapos jegybanki betételhelyezési lehetőség elindulásakor kereskedelmi banki közvetítéssel betéteiket a jegybanknál helyezhették el. Ez a gyakorlat szűnt meg a betéti kamatstop bevezetésével.
🛑Ehhez hasonlóan, az intézményi betétekre is vonatkozik a kamatplafon, akik közé tartoznak például az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, a lakástakarék-pénztárak, a biztosítók, a befektetési vállalkozások, befektetési alapok, az árutőzsdei szolgáltatók, valamint a befektetési alapkezelők (forrás: Bankmonitor). Ezen intézmények is kihasználhatták a közelmúltban a kereskedelmi banki közvetítést a jegybank 18%-os egynapos betéti kamatánál.
💾Források itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatók.
📲Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/mi-hozhat-fordulatot-az-mnb-monetaris-politikajaban/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
