🔬 A kutatás és kísérleti fejlesztési (K+F) tevékenységek az elmúlt évtizedekben a technológiai fejlődések és a globalizáció hatásai miatt egyre inkább előtérbe kerültek. A meglévő ismeretek folyamatos bővítése mellett az új kutatási egységek létrehozása is szignifikánsan hat egy-egy ország gazdasági lehetőségeire, növekedési esélyére és versenyképességére. Magyarországon a K+F fejlesztések legnagyobb része a vállalati szektorban történik, 2020-ban a GDP 1,23%-át fordították a vállalatok K+F típusú fejlesztésekre. A legtöbbet az Audi, a Richter Gedeon és a Nokia költött kutatás-fejlesztésre Magyarországon. De mi is pontosan a K+F? Hogyan képes hatni a gazdaságra és a társadalomra? Az alábbi rövid elemzésben ezen fogalmak tisztázásán túl, a hazai K+F helyzetet ismerhetjük meg az elmúlt évek adatai alapján.
💡 A K+F egy összetett tevékenységet takar, három kutatási részből áll: alapkutatásból, alkalmazott kutatásból, valamint kísérleti fejlesztésből. Alapkutatásnak az olyan kísérleti jellegű vagy elméleti munkát nevezzük, amely elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását. Az alkalmazott kutatás során egy tervezett kutatás vagy vizsgálat történik, ennek célja pedig új ismeretek, tudás és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások és szolgáltatások jelentős mértékű továbbfejlesztésének elősegítéséhez. Végezetül a kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából.
🇭🇺 Arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető K+F projektnek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ad meghatározást, egyedi elbírálás alapján. A minősítés során a hivatal meghatározhatja, hogy az adott projekt milyen arányban tartalmaz K+F kutatásokat (alap-, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést) ezáltal a lehetséges támogatás mértéke is definiálható. Annak érdekében, hogy minél több ilyen tevékenység működhessen itthon, a 2021-2030 közötti időszakra vonatkozóan elfogadásra került Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája, amely a célok meghatározása mellett, meghatározza a célrendszerre épülő pilléreket és a horizontális célkitűzéseket is.
🏭 Magyarországon a K+F fejlesztések legnagyobb része a vállalati szektorban történik, jellemzően nagyvállalatok segítségével. 2020-ban a bruttó hazai termék 1,23%-át fordították a vállalatok K+F típusú fejlesztésekre.
🏭 A vállalatokon belül elsősorban ott magas az innovációs tevékenység, amelyek nagyvállalatnak minősülnek, tehát 250 vagy annál több munkavállalót foglalkoztatnak. Ide tartoznak többek között a hazai gyógyszergyártó cégek, amelyek a K+F fejlesztések csaknem ötödét adják, valamint a gyártás-, pénzügy-, vegyipar- és IT területeken működő nagyvállalatok is.
🎌 A vállalati lista alapján érdemes azt a tényt is figyelembe venni, hogy jelentős része a társaságoknak külföldi befektető (Audi, Nokia, Siemens, Ericcson, stb.), így a beáramló FDI egyik előnyös hozadéka az innováció fejlesztése és fejlődése is.
🏫 A vállalatokon túl jelentős mértékű K+F fejlesztés történik a felsőoktatási ágazat révén is. Az adatok megyei szintre bontott elemzése során kitűnik, hogy a K+F ráfordítások jelentős része azokban a megyékben magas, ahol felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek is működnek. Szegeden, Debrecenben, Pécsett és Veszprémben, valamint Szombathelyen kiemelten magasak az ilyen irányú ráfordítások, amelyek a jelzett okokra is visszavezethetőek.
💵 A gazdaság számára az innovációk és a K+F fejlesztések legfontosabb előnye, hogy növelhető általuk a termelékenység, ami több terméket és szolgáltatást eredményez, így bővülhet a gazdaság. Emellett hatással van a bérek növekedésére, valamint a vállalatok nyereségességére is. Ezáltal nem csak a gazdaság egyes szektoraira, de a társadalom egészére képes hatni, ha nő a K+F fejlesztések száma.
🇪🇺 A K+F bővítése és további elősegítése 2004 óta nemzetstratégiai kérdés, fejlesztése pedig elsődleges ahhoz, hogy a hazai gazdaság bővülése eredményes maradjon. A KFI stratégiában meghatározott hármas célrendszerének pillérei, a tudástermelés, a tudásáramlás és a tudásfelhasználás segítségével tovább fokozható az intézményrendszerhez tartozó kapacitások bővítése, az ökoszisztéma szereplői között az összehangolt munka, valamint a vállalati innováció még eredményesebbé tétele. Az Európai Unió szintén hangsúlyosan képviseli a fejlesztések növelését, a lisszaboni szerződés erre irányuló céljai között a GDP arányos K+F ráfordítások 3%-ra történő emelését irányozta elő. 2020-ban az EU-27-ben ez az elért érték 77%-os volt, a hazai 1,80%-os célértéknek pedig 89%-át sikerült elérni.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/gabona-termeles-itthon-es-kulfoldon/
#k+f #innováció #technológia #tudomány #fejlődés #gazdaságinövekedés #magyarország #magyargazdaság
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
