Categories
OecoFocus

Jelentősen, 5,5%-ra lassult az infláció decemberben Magyarországon

2023 októbere óta egy számjegyű tartományban mozog  a hazai infláció, melynek lassulása a tavalyi év utolsó hónapjában tovább folytatódott. A KSH közlése szerint 2023. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Ezzel együtt 2023-ban 2022-köz évhez képest átlagosan 17,6%-kal nőttek a fogyasztói árak.

  • Az előzetes elemzői várakozáshoz képest nagyobb mértékben javult a mutató idehaza decemberben (medián konszenzus: 5,9%), valamint a novemberi 7,9%-os értékhez képest is nagymértékű javulást mutatnak az adatok.
  • Egy hónap alatt az élelmiszerárak 0,1%-kal mérséklődtek, a járműüzemanyagok ára pedig 5%-kal csökkent, valamint kevesebbet kellett fizetni a háztartási energiáért (-1,1%) és a tartós fogyasztási cikkekért (-0,3%) is. Továbbá egy technikai tényező, az ún. bázishatás is segítette az infláció lassulását (a tavaly decemberi magas infláció most kiesett az éves mutató számításából).
  • Jelenlegi információk, adatok alapján 2024 első felében is tovább lassulhat a hazai infláció, ill. lendületet vehet a reálbérek és a fogyasztás növekedése.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16016093/

A fogyasztóiár-index főcsoportjainak alakulása egy hónap alatt

A KSH közlése szerint 1 hónap alatt, vagyis 2023. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek Magyarországon. Ezen belül az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött. Utóbbiban szerepet játszottak a kiskereskedelmi árversenyt élénkítő kormányzati lépések is (pl. online árfigyelő rendszer), ugyanakkor a korrigáló fogyasztás is az árazási politika módosítására késztethette az üzleteket. Éves szinten, vagyis 2022 decemberéhez mérten az élelmiszerek ára 4,8%-kal emelkedett, vagyis jelentősen lassult az ún. „élelmiszer-infláció” is.

  • Az online árfigyelő rendszer újabb 16 termékkategóriával bővül január 15-től: bekerülnek az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint a marhahús is. Így január közepétől már összesen 78 termékkategóriában hasonlíthatják össze az árakat a vásárlók – tovább élénkítve és fenntartva az árversenyt.
  • Március 1-jétől az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedőknek figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezni, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent – az intézkedés erősítheti a tudatos fogyasztást, ill. felhívja a figyelmet a zsugorfláció jelenségére.
  • Az élelmiszer-infláció november óta egy számjegyű tartományba lassult, vagyis egyre kisebb mértékű az élelmiszerárak emelkedése. Nemzetközi folyamatok is támogatják az élelmiszerárak emelkedésének mérséklődését: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint csökkentek a globális élelmiszerárak tavaly decemberben havi összevetésben és az egész évben is.
  • Idén decemberben, novemberhez képest az élelmiszereken belül a cukor 4,1%-kal, a liszt 2,3%-kal, a baromfihús 1,7%-kal, a margarin 1,3%-kal, a sajt 1,1%-kal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1%-kal, a tej 1,0%-kal, a vaj és vajkrém 0,8%-kal többe került.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/

További pozitív fejlemény, hogy a járműüzemanyagok árai is visszafogták az inflációt decemberben, ugyanis havi szinten, vagyis novemberhez képest 5,0%-kal kerültek kevesebbe. Tavaly decemberben a nyersolaj világpiaci ára novemberhez képest havi átlagban tovább csökkent, mely pozitívan hatott a hazai benzin- és dízelárakra is. Ugyanakkor a forint dollárhoz viszonyított árfolyama kismértékben emelkedett novemberről decemberre, mely viszont visszafoghatta az üzemanyagok árcsökkenését.

Fontos hangsúlyozni, hogy az üzemanyagok ára volatilis, hónapról hónapra jelentősen változhat a világpiaci események és kereslet-kínálat ingadozásai következtében. Éppen ezért az infláció alapfolyamatát megragadó maginflációból ki is szűrik a statisztikai hivatalok (egyéb más, volatilis tényezők mellett). A hazai maginfláció havi szinten, vagyis novemberről decemberre 0,2%-kal nőtt, míg éves viszonylatban 7,6%-ra lassult az értéke.

Mindezeken felül, a KSH közlése szerint decemberben a háztartási energiáért 1,1%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 2,8%-kal kevesebbet, a tűzifáért 0,3%-kal többet kellett fizetni, mint tavaly novemberben. Egy hónap alatt csökkent továbbá a tartós fogyasztási cikkek ára (-0,3%), nőtt viszont a szolgáltatásoké (+0,6%), a szeszes italok, dohányáruk ára (+0,2%) és a ruházkodási cikkek ára is (+0,2%).

Rövid- és közép távú inflációs kilátások

2023-ban éves átlagban 17,6%-on alakult az infláció Magyarországon. 2024-ben ennél jelentősen alacsonyabb szinten, az előrejelzések szerint 4-6% között alakulhat az éves átlagos pénzromlási ütem. Az elemzői konszenzus 4,8%-os éves átlagos inflációt vár az idei évre, az MNB 4,0-5,5% közötti inflációt vetített előre decemberi Inflációs jelentésében, míg a kormány 5,0-6,0% közé várja az árszínvonal-emelkedést (egy számjegyű bérkiáramlás esetén: 4-5%). Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése 5,2%-os inflációról szól hazánk esetében 2024 tekintetében.

Ami az infláció év közbeni várható lefutását illeti az év első harmadában bázishatásoknak köszönhetően tovább folytatódik az infláció lassulása – jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján. Annak ellenére is várható az infláció további lassulása, hogy januárban – európai uniós szabály miatt – emelkedik a hazai benzinre és a gázolajra vonatkozó jövedékiadó, valamint elindult a kötelező visszaváltási rendszer is a műanyag, fém- vagy üvegcsomagolású italtermékek esetében. További egyszeri inflációs gyorsító tényezők (főleg egyes szolgáltatások esetében) az évi egyszeri, túlnyomóan az év elejére koncentrálódó átárazások. Ezek az egyszeri árnövelő tételek ugyanakkor idővel kiárazódnak az inflációból, nem lesz hosszú távú hatásuk. A 2024-es év egyik fontos kérdése lesz, hogyan sikerül a jegybanki cél felé terelni az inflációt (3%, +/- 1%-os toleranciasáv), vagyis az, hogy a pénzromlás üteme ne ragadjon be 5-6% közötti szinten – mely negatív forgatókönyv bázishatásokból kiindulva akár reális is lehet. Ugyanakkor alapvetően – jelenlegi információk alapján – 2024 második felében 4% körül mozgó infláció várható bázishatásokból kiindulva.

A fogyasztás erősítheti a hazai gazdaságot 2024-ben

Az infláció lassulása a gazdaság és a társadalmi élet számos területére pozitívan hat, ezek közül egyik kiemelten fontos terület a reálbérek alakulása, és ebből következően a lakossági fogyasztás várható élénkülése.

A reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt európai szinten csökkent az elmúlt két évben. Magyarországon 2022 második feléig még emelkedett a bérek vásárlóereje, majd 2022 szeptemberétől hazánkban is csökkenésbe váltott át az infláció gyorsulása miatt (a nominális bruttó átlagkereset továbbra is dinamikusan, 14-18% körül nőtt éves viszonylatban). A reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly. A hazai infláció dinamikus lassulásával a reálbérek tekintetében is pozitív tendenciák indultak el 2023 utolsó hónapjaiban: szeptemberben és októberben ismét nőtt a reálkereset a KSH közlése szerint.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/

2024-ben már jelentősebb reálbér-emelkedés várható. 2024-ben az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,6-11,6% között nőhet, az infláció 4,0-5,5% között alakulhat, ezzel együtt a lakossági reáljövedelem 2,8-3,7% közötti növekedést mutathat a tavalyi 0,2-1,3% közötti csökkenést követően.

A reálkeresetek bővülése a lakossági fogyasztási kiadásoknak, így a hazai kiskereskedelmi forgalomnak is lendületet adhat 2024-ben. Ezzel együtt idén a háztartások fogyasztási kiadásainak várható bővülése (MNB várakozása: 2,8-3,5%) a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet.

A reálbérek várható bővülése a lakossági kereslet fellendülésén keresztül az árakra is nyomást helyezhet, azonban a jövő kérdése, hogy a vásárlóerő növekedése mekkora mértékben csapódik le fogyasztásban, és mekkora részét takarítják meg a háztartások.

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.

Senior elemző

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre