Korábbi elemzésünkben részletesen foglalkozunk már a magyar-lengyel kapcsolatok alakulásával mind diplomáciai, mind pedig gazdasági szempontból. Az elmúlt évek politikai, geostratégiai kihívásai azonban sokat változtattak a két ország egymás közötti viszonyán és az ahhoz kapcsolódó retorikán is. A politikailag eltérő nézetek ugyan a külpolitikai viszonyra rányomták bélyegjüket, mindez azonban a két ország közötti kereskedelemben mindeddig nem látszik: a magyar export Lengyelország felé 2023-ban 9,5%-os növekedést ért el az előző évi értékhez képest. Emellett folyamatos a tőkeáramlás is a két állam között, 2024 májusában a legnagyobb lengyel logisztikai társaság döntött a magyar piacra lépés mellett. Rövid összefoglalónkban a magyar-lengyel viszonyt a gazdasági kapcsolatok oldaláról tekintjük át, figyelembe véve a 2020-tól kialakuló ellentétes kommunikációt.
Lengyelország az Európai Unió hatodik legnagyobb gazdasága, Magyarország számára pedig az első tíz kereskedelmi partner egyike. A két ország kapcsolata hosszú történelmi múltra tekint vissza, emellett pedig a földrajzi közelség, valamint a Visegrádi Együttműködés tagjaiként további közös szálak kötik össze a lengyeleket és a magyarokat. Mindezek ellenére főleg 2022 után, az orosz-ukrán háború kitörését követően jelentősen megváltozott a két ország kapcsolata. Míg Lengyelország elsősorban geopolitikai és történelmi okok miatt markánsan bírálta Oroszországot, addig Magyarország óvatosabb megfogalmazásokat használt a kialakult helyzet kapcsán. Lengyelország az ukrajnai támogatások során több alkalommal is fegyvereket, harcászati eszközöket adott át az ukrán katonák számára, annak ellenére, hogy ezzel mind saját magát, mind a NATO szövetségeseit is lehetséges veszélynek tette ki. Magyarország számára az ukrajnai támogatások humanitárius szinteken mutatkoztak meg, valamint a két háborús fél közötti béke mielőbbi előmozdításában. Ez az ellentétes magatartás Lengyelország és Magyarország között aztán folyamatosan tovább mélyült az elmúlt közel három év során, melyet tovább nehezít, hogy a jelenlegi lengyel kormány számára nem minősül fontosnak – a már felsorolt tények ellenére sem – a kétoldalú kapcsolatok tényleges javítása.
A bilaterális viszony javítása több szempontból is fontos lenne: egyrészt a két ország relációjában ilyen mértékű elhidegülésre az elmúlt bő harminc év során még nem volt precedens. Másrészt, mindkét ország tagja a V4-nek, melyet jelenleg politikai és diplomáciai ellentétek terhelnek. Ugyanakkor, a lengyel-magyar kereskedelmi kapcsolatok intenzitása is fontossá teszi a külkapcsolatok rendezését, hiszen mindkét ország számára érdek, hogy a továbbiakban is egymás partnerei maradjanak.
A diplomáciai viták a külkereskedelmi adatokban jellemzően csak akkor mutatkoznak meg, ha az ellentét hosszú ideig fennáll, valamint valamilyen olyan adminisztratív szabályozással is párosul, amely mindaddig nem volt érvényben a felek között. Így például bár Ukrajna és Magyarország kapcsolata a kisebbségi nyelvhasználat korlátozásai miatt 2012 óta terhes a vitáktól, mindez a kereskedelmi adatokban nem tükröződik. A háború miatt ugyan észrevehető csökkenés a hozzánk érkező import adatokban, de ha az ezt megelőző éveket vizsgáljuk, akkor látszik, hogy a külpolitikai ellentétek nem hatottak ki a kétoldalú kereskedelemre.
A külkereskedelmi termékforgalom adatai alapján látható, hogy lengyel aktívum jellemzi a két ország közötti árucserét. A Magyarországra érkező lengyel import termékek értéke folyamatosan magasabb értéket képvisel, mind a magyar export, emiatt a kétoldalú kereskedelem egyenlege negatív. A 2020-as koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági visszaesés természetesen meglátszik a külkereskedelmi értékekben is, ezt követően 2022-ig folyamatos növekedés látható mind az import, mind az export oldalon. 2023-ban az előző évihez képest a lengyel import Magyarországon 5,8%-kal csökkent, a magyar kivitel azonban 9,5%-kal nőtt az előző, 2022-es évi értékekhez képest. Az import csökkenés mögött a hazai a fogyasztás zsugorodása áll. Lengyelország járműveket, alkatrészeket és szállítóeszközöket, elektronikai berendezéseket, fémipari termékeket, továbbá bútorokat exportál Magyarországra. A magyar kiviteli oldalon a gyógyszerek és gyógyászati termékek, a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, továbbá műanyag és vegyipari termékek jellenek meg jelentősebb mértékben. A 2022-es 2023-as évek gazdasági visszaesése, amely a koronavírus-járvány begyűrűző hatásai mellett az orosz-ukrán háború miatt kialakuló krízis is nehezített, egyértelműen hatott a magyar import csökkenésére is. A 2024-es évi adatokból mindeddig a január és október közötti tíz hónap értékei ismertek, amelyek alapján az import 1,1%-kal, míg az export 13,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Lengyelország és Magyarország külkereskedelmében az árucsere mellett jelentős a szolgáltatás külkereskedelem is. Az import oldalon Lengyelország a hetedik, míg az export oldalon a hatodik helyen áll Magyarország legfontosabb szolgáltatás-külkereskedelmi partnerei között.
A 2024. III. negyedévi adatok alapján a lengyel szolgáltatásimport 218 millió eurót tett ki Magyarországon, ami a teljes forgalom 3,5%-át adta. Az előző évi import értékhez képest mindez 17,5%-os növekedést jelent. Magyarország részéről a szolgáltatásexport Lengyelország felé 444 millió eurós értéket képviselt 2024. III. negyedévében, ami a teljes forgalom 4,5%-a, az előző 2023-as évi értékhez képest pedig 17,4%-kal volt magasabb. Magyarországon a szolgáltatásimport oldalon az üzleti szolgáltatások, a szállítási szolgáltatások, valamint a turizmus meghatározó, ez a három ágazat a teljes szolgáltatásimport több mint 94%-át fedte le 2023-ban. A lengyel szolgáltatásimportban főként a turizmus és a szállítmányozás számottevő, utóbbi esetén 2024 tavaszán egy újabb együttműködés is tető alá került. Lengyelország legnagyobb szállítmányozó szolgáltatója, a Rohling SUUS Logistics 2024 májusában jelentette be, hogy első magyarországi, közel 7000 négyzetméteres raktára a nyár közepén kezdi meg működését a HelloParks Maglód 45 ezer négyzetméteres MG3-as létesítményében.
A két ország közötti gazdasági együttműködés, valamint a lengyel és magyar társaságok piacra lépését segíti elő a 2020-ban létrehozott Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara is. Az intézmény célja, hogy piaci és gazdasági-pénzügyi tájékoztatást biztosítson, amely elősegíti a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat, emellett hozzájárulnak a tudományos-technikai és gazdasági együttműködés erősítéséhez. További feladata, hogy széles körű szolgáltatást biztosítson az érdeklődő cégek részére (jogi tanácsadás, tolmácsolás stb.), valamint networkinget, rendezvényszervezést, üzleti találkozók szervezését vállaljon a tagvállalatok és a Kamara partnerei számára, emellett pedig képzési programokat valósítson meg részükre.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok áttekintése nem lenne teljes a két ország egymás közötti FDI (külföldi közvetlen-tőke befektetés) kihelyezéseinek elemzése nélkül. A magyarországi nagyvállalatok közül az utóbbi évtized során több is a lengyel piacra lépés mellett döntött, így például a TriGránit, a Cordia, valamint a Richter Gedeon is létrehozta lengyelországi leányvállalatát. A lengyel részről ugyancsak megjelentek Magyarországon ingatlan szektorban működő társaságok (Litwiniuk Property), de jelen van a magyar piacon a zöldenergia fejlesztő Greentech Polska, valamint a bútor- és lakberendezési termékeket gyártó és forgalmazó Nowystyl Hungary is.
A 2020-as magas értékű tőkekivonások után 2021-ben főként a magyarországi lengyel FDI részesedéseknél láthatunk növekedést az egyenlegben. Az ezt követő két évben azonban a magyar FDI részesedések értéke is jelentősen nőtt, így 2022-ben az egyenleg 437,3 millió eurót, míg 2023-ban 192,1 millió eurót jelzett. Szintén növekedés látható a lengyel részesedéseknél is, 2022-ben 108,6 millió euró, egy évvel később pedig 192,1 millió eurót ért el az egyenleg. A kiaknázható lehetőségek azonban még mindig jelentősek, főleg a lengyel piacokon. A magyar vállalatok közül főként a nagyvállalati szintről léptek ki eddig a lengyelekhez, így fontos lenne, hogy a közép- és kisvállalati szintek is megközelítsék a piacot. A lengyel piac nagy, fizetőképes kereslete miatt ezáltal komoly potenciált jelenthet a nemzetközi terjeszkedések során a magyar vállalkozások számára is.
Összességében a magyar-lengyel gazdasági kapcsolatokban jelentős mértékű visszaesést a politikai viták ellenére nem tapasztalhatunk, bár a kereskedelmi partnerségi pozíció mindkét ország esetében változott az utóbbi években. A termék-külkereskedelemben továbbra is magas a lengyel import értéke, bár ebben a szegmensben láthatunk némi csökkenést. A magyar export ennek ellenére továbbra is dinamikusan növekszik. A két ország között meghatározó a szolgáltatás külkereskedelem is, amely esetében mind a magyar, mind pedig a lengyel részről jelentős növekedést láthatunk a 2024. III. negyedévi adatok szerint. A kétoldalú tőkekihelyezésekben a magyar FDI részesedés számottevő, a hazai nagyvállalatok terjeszkedésében Lengyelország régóta fontos potenciált jelent. Magyarország külpolitikai céljai között továbbra is jelen van a lengyel partnerség erősítése, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítése, valamint a V4 csoporton belül az együttműködések fejlesztése. Mindkét ország érdeke, hogy a közöttük fennálló kereskedelmi, gazdasági és egyéb jellegű kapcsolatokat a jövőben is fenntartsák. A geopolitikai széttöredezettség miatt kialakulthat az egyes érintett államok között is fragmentáció, jelenleg azonban még minderről nem beszélhetünk a magyar-lengyel viszonylatban. Egy ilyen eshetőség során mind a magyar, mind a lengyel felek között csökkenne és beszűkülne a technológia átadásának lehetősége, az innováció cseréje. Kereskedelmi korlátozások elfogadása esetén csökkenne a kereskedelmi szakosodás, a külföldi versenynek való szerényebb kitettség pedig negatívan hatna a cégek költségeire, növelve az input oldalt.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
