🏦 Az új típusú koronavírus-járvány alatt gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval, de más fizetőeszközökkel szemben is. Míg például 2020. január 13-án 334,98 forint volt a hivatalos euró/forint deviza középárfolyam, addig 2022. február 11-én 353,69 forint. 2020 októberében azonban volt olyan nap is, amikor 369,03 közelében mozgott ugyanezen mutató. A számok tükrében nyugodtan kijelenthetjük, hogy az utóbbi két évben nem volt unalmas időszaka a hazai fizetőeszköznek. 2020-2021 között sokszor hallhattuk, hogy a legrosszabbul teljesítő fizetőeszközök közé tartozik a forint, 2022 januárjában pedig a gazdasági sajtó a világ egyik legjobban teljesítő devizájaként emlegette. Mégis mi várható a jövőben?
👛 Az euróval szemben a 2022-es év januári hónapját a forint közel 4 százalékos erősödéssel zárta. A régióra egyébként jellemző volt a fizetőeszközök erősödése, hiszen mind a lengyel, mind a cseh fizetőeszköz erősödött, a forint teljesítménye azonban egyértelműen kiugró volt. Nehéz teljes számbavételt készíteni az árfolyamot befolyásoló tényezőkről, de az egyértelműen látható, hogy a nemzetközi befektetők eleinte bizalmatlanok voltak az MNB apró kamatemeléseivel szemben, később azonban a szemükben hitelesebbé vált az MNB. Fontos lehetett még az is, hogy a kormányzat láthatóan igyekszik feszesebb költségvetési politikát folytatni. Nem lehetett továbbá panaszkodni a piaci környezetre sem, hiszen alapvetően kedvező hangulatban zajlott a régió devizáival való kereskedés. A magyar újraindulás gyors és látványos volt, a 2021-ben kibocsátott devizakötvényekre pedig kiugróan magas kereslet volt.
🔮 Egyetlen hónap árfolyammozgása alapján a fizetőeszköz jövőjére vonatkozóan komolyabb következtetéseket levonni nem minden esetben lehetséges, egyelőre azonban annyit már ki tudunk emelni, hogy csak néhány olyan deviza volt a világpiacon, amely még a magyar fizetőeszköznél is jobban teljesített (chilei peso, brazil reál, dél-afrikai rand). Érdekesség, hogy korábban éppen ezek a fizetőeszközök vesztettek sokat az értékükből, így mondhatjuk, hogy ezek a devizák most talán magukra találtak és rövidebb távon visszakorrigálnak korábbi értékükhöz. Ennek tükrében pedig rögtön más színben tűnik fel a jelentős erősödés.
Hosszabb távú következtetésekre adhatnak okot viszont azok a tényezők, hogy a régióban hazánkban a legmagasabb a jegybanki alapkamat, és az elemzők szerint 2022-ben az infláció elindul a stabilizáció útján. Ennek tükrében pedig azon reálkamat javulása várható, amely a nemzetközi befektetői döntések szempontjából kiemelt fontosságú. Ennek tükrében pedig várhatjuk, hogy a hazai fizetőeszköz fokozatosan távolodik majd az új típusú koronavírus-járvány legnehezebb időszakaiban mért árfolyamértékektől.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-bitcoin-arfolyama-eroteljesen-hullamzik-ugyanakkor-egyre-szelesebb-korben-valik-elfogadotta/
#arfolyam #deviza #valuta #covid19 #2021
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
