❓ A koronavírus-járvány 2020-as kitörésekkor a legnagyobb félelmeket – az egészségügyi helyzeten kívül – a munkanélkülivé válás veszélye keltette. A home office nem minden gazdasági szektor számára jelentett megoldást hosszabb vagy rövidebb távon, így a személyes kontaktust igénylő ágazatok (mint a turizmus-vendéglátás, szórakoztatóipar vagy a kiskereskedelem egyes szegmensei) hosszantartó korlátozásokkal szembesültek.

✔ 2020 tavaszán egy évtizedes stabil növekedés után érte el a válság a hazai munkaerőpiacot (a KSH adatai alapján foglalkoztatottság a 15-64 éves korcsoport körében 2010-ben 54,9% volt, míg 2019-ben 70,1%, a munkanélküliség pedig 11,3%-os szintről mérséklődött 3,5%-ra). A járvány kitörése után néhány hét, illetve hónap elteltével körvonalazódott, hogy a munkaerő-piac viszonylagos rugalmassággal alkalmazkodott a járványhelyzethez. A munkanélküliség csúcsát 2020 júniusában érte el (5,1%), ami mellett a foglalkoztatás visszaesése is nemzetközi összehasonlításban visszafogottabb maradt (a legkedvezőtlenebb adat 2021 áprilisában mutatkozott, 70,6%, ami 2%-pontos mérséklődést jelentett 2020 februárjához képest, (72,6%)), majd fokozatos helyreállás következett. A foglalkoztatottság  kedvező mutatójának megtartását, számos kormányzati intézkedés is segítette , (így például: a rövidített munkavégzés, vagyis az ún. Kurzarbeit támogatása, munkahelymegőrző program, célzott intézkedések a járvány által sújtott szektorok megsegítésére, kata- és járulékmentesség, kedvezményes hitelek a vállalkozásoknak), ahogy erről már korábban írtunk az Oeconmus oldalán, link a bejegyzés alján.

👷 Az adatok 2021 során rendre visszarendeződést mutattak a hazai munkaerőpiacon. Magyarországon a foglalkoztatás már 2021. harmadik negyedévében elérte a járvány előtti szintet, (4 millió 663 ezer fő volt foglalkoztatott a 15-64 éves korcsoportban, vagyis 73,6%-os arányt), megelőzve az OECD és eurózóna országait. A foglalkoztatási ráta KSH adatai szerint októberben tovább nőtt, értéke 73,8% volt (A novemberi adatokat a KSH 2022. január 5-én publikálja).

🇪🇺 Sajátos módon, röviddel a gazdaságok újranyitása után világszerte munkaerőhiány jelentkezett. E jelenség különösen érvényes Európára és hazánkra. 2021 tavaszán, a korlátozások fokozatos feloldása után munkaerőhiány alakult ki több szektorban, így például a vendéglátásban, a feldolgozóipar egyes szegmenseiben, vagy a kiskereskedelemben.

👛 A munkaerőhiány hozzájárul a keresetek növekedéséhez. Ugyanakkor hazánkban a keresetek dinamikus emelkedése már egy évtized óta zajló folyamat. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 428 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 285 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 600 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,5%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

➕ 2022-től további intézkedések lépek életbe, amelyek a keresetek növekedését segítik elő: a minimálbér és a garantált bérminimum is körülbelül 20%-kal emelkedik. Annak érdekében, hogy ez ne rójon plusz terhet a vállalkozásokra, a kormány mérsékelte egyes adók kulcsát (erről szóló bejegyzésünk linkje a lentebbiekben található).

💾 Az eredeti cikk itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#foglalkoztatas #keresetek #Magyarorszag # beremeles # minimalberemeles #25evalattifiatalok #szjamentesseg