🌲Ha karácsony és szilveszter, akkor egészen biztosan valamilyen halas vagy tenger gyümölcseivel gazdagított étel is kerül az ünnepi asztalra. Az évnek ebben az időszakában fogy jellemzően itthon a legtöbb haltermék, valamint az egyes európai országokban szintén növekszik a kereslet az ilyen jellegű áru iránt. Az alábbi rövid áttekintés során megnézhetjük, hogy kik a legnagyobb termelők világszerte, hogyan változott itthon és az Európai Unióban a haltermékek ára az elmúlt években, valamint, hogy melyik hazai nagyvárosban vásárolhatjuk meg az ünnepi fogás hozzávalóit a legkedvezőbb áron.

🌐 Globális tekintetben a teljes akvakultúra-termelés több, mint ¾-ét az ázsiai országok adják, ezen belül pedig Kína, Japán és Hong Kong. Esetükben a külkereskedelmi termékforgalom is igazolja ezeket az értékeket, mivel a három ország teljes exportja 44,94%-át teszi ki a globális értéknek.

🇭🇺 Magyarországon 1990 óta visszaesett a haltermelés mennyisége: míg korábban akár az évi 25 ezer tonnát is el tudta érni a hazai előállítás nagysága, ez előbb 18 600 tonnára esett vissza, majd 2020-ra sikerült korrigálni az értéket, és ismét 20 ezer tonna felé emelkedhetett. Tengeri kikötő hiányában kizárólag az édesvízi halak és puhatestűek tenyésztése kerülhet szóba, így a hazai halgazdaságok legfőbb ágazata a tógazdasági haltermelés. Emellett jelentős az intenzív haltermelés is, amely segítségével sikerült mind az üzemek számát, mind pedig a termelési adatokat növelni.

🇪🇺 Nagy hatással volt a hazai gazdaságok fejlesztésére és bővítésére az Európai Unió által biztosított Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap támogatásainak elérhetősége is: ezek révén 2014-2020 között mintegy 39,1 millió eurónyi forrást használhattak fel a termelők. A magyar külkereskedelem a haltermékek esetében azonban még mindig megosztó képet mutat, az export mennyisége viszonylag alacsony és stagnáló, miközben az import folyamatosan növekszik. Ennek okai között keresendő, hogy itthon alacsony a kereslet a hazai édesvízi halakra, inkább a tengeri haltermékek azok, amelyek a fogyasztók számára érdekesek.

📈 Az elmúlt egy év során az infláció következtében a haltermékek ára is jelentősen emelkedett. Itthon az egyik legnépszerűbb termék a pontyszelet vagy pontypatkó, a legtöbb háztartásban a karácsonyi ebéd nélkülözhetetlen eleme. Míg tavaly decemberben egy kiló pontyszeletet 2570 forintért tudtunk megvásárolni, addig idén novemberben ugyanez a mennyiség már 3730 forintba került. Összehasonlítva a 2018-as értékekkel, közel 100%-kal nőttek az átlagárak 4 év alatt a magyar fogyasztói piacon.

📈 Az Európai Unióban szintén jelentősen növekedtek az elmúlt évben az élelmiszerárak, ezen belül pedig a hal- és tenger gyümölcseinek ára sem jelentett kivételt. 2022 januárjához képest idén novemberre 9%-kal emelkedett a jelzett termékek ára az EU-27 átlagában. Novemberben 13,4%-kal kellett többet fizetni a haltermékekért, mint korábban.

🐟 A hazai árak esetében érdekes változás figyelhető meg az egyes városokban is. Az Agrárgazdasági Intézet adatközlése szerint itthon a legolcsóbb afrikai harcsafilét Győrben, lazacfilét Debrecenben, míg pontyszeletet Gyulán vásárolhatunk. A legdrágábbakat ugyanezekből a termékekből pedig Békéscsabán, Keszthelyen és Nagykanizsán, valamint Debrecenben vehetjük meg. A két legnagyobb fővárosi vásárcsarnok, a Lehel téri és a Fővám téri esetében átlagos árakat láthatunk.

🎣 A haltermelés mellett fontos a halfogyasztás tendenciájának változása is. Európában jellemzően a mediterrán országokban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban fogyasztják a legtöbb hal- és tenger gyümölcsei terméket. Magyarországon jellemzően stagnál az elfogyasztott egy főre jutó hal mennyiség: átlagosan 6 kg körüli értékben fogyasztunk halat és egyéb halterméket itthon, amelyek jelentős része tengeri import hal, csak kis részben hazai, édesvízi termékek.

❗A fogyasztói árak emelkedése miatt nem várható, hogy a hazai halfogyasztás mértéke jelentősen javulna, mindazonáltal fontos lenne, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként rendszeresen fogyasszunk haltermékeket. Az elmúlt évek során rengeteget fejlődött a magyar halgazdaságok minősége, képesek voltak átlépni azokat a sztereotípiákat, amelyek korábban jellemezték az ágazatot. Ennek köszönhetően a szektor ma már versenyképes áru előállítására képes a térségben, immár csak a hazai fogyasztás mértékét kell erősíteni.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#haltermelés #haltenyésztés #halászat #magyarország #európa #kereskedelem #export #import #fogyasztás #gazdaság

Junior elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a kelet-közép-európai geopolitikai és geostratégiai kérdésekben, valamint a külkereskedelmet érintő témakörökben is.