A magyar gyermekvédelmi rendszer komplex és több szinten szervezett, célja a gyermekek jólétének biztosítása, veszélyeztetettségük megelőzése és a kialakult veszélyhelyzetek kezelése. A magyar állam gyermekvédelemre és gyermekjóléti ellátásokra 2025-ben több mint 3 750 milliárd forintot fordít, amely magában foglalja a családi támogatásokat, gyermekvédelmi kedvezményeket, intézményi ellátásokat és egyéb gyermekjóléti szolgáltatásokat is. Ez az összeg több mint a háromszorosa a 2010 előtti támogatások szintjének. A rendszer alapellátási és szakellátási szintekből áll, amelyek a családban történő nevelkedés támogatásától egészen az intézményi elhelyezésig terjednek. 2025-ben mintegy 23 ezer gyermek él intézményi ellátásban, a kormány pedig több mint 170 milliárd forinttal támogatja a rendszert. A cikkben részletesen bemutatjuk a gyermekvédelmi szolgáltatások sokszínűségét, a támogatási formákat, valamint a gyermekek társadalmi beilleszkedésének elősegítését is.
A magyarországi gyermekvédelmi rendszer komplex és több szinten szervezett. Célja a gyermekek jólétének biztosítása, veszélyeztetettségük megelőzése, illetve a már kialakult veszélyhelyzetek kezelése. Az elmúlt években több változtatás is szükségesnek bizonyult a rendszer struktúrájában és a jogszabályi környezetben is.
Törvényi keretek és működési mechanizmus
A magyar gyermekvédelmi rendszer alapját Magyarország Alaptörvénye (gyermekek védelmének általános elveiről), az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a Polgári- és Büntetőtörvénykönyvek egyes részei, továbbá köznevelési és egészségügyi jogszabályok alkotják. A magyarországi gyermekvédelmi rendszer többszintű struktúrát tartalmaz, az alábbiakban ennek rövid ismertetésével mutatjuk be a szerkezeti felépítést:
- Alapellátások szintje – ezek a szolgáltatások a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és a családban történő nevelkedést támogatását szolgálják. Két részből áll:
- gyermekjóléti alapellátások: ide tartoznak a gyermekjóléti szolgálatok (kötelező önkormányzati feladat, prevenció, tanácsadás, családlátogatás, jelzőrendszeri koordináció, kapcsolattartás az iskolával, háziorvossal, rendőrséggel stb.), valamint a család- és gyermekjóléti központok (járási szint, speciálisabb esetkezelés, jogi tanácsadás, pszichológiai segítség, krízisintervenció).
- gyermekek napközbeni ellátása: bölcsődék, családi bölcsődék, helyettes szülői ellátás, napközi otthonok játszóházak.
- Szakkellátás szintje – a szakellátás célja a gyermek biztonságos elhelyezése, ha a családja nem képes gondoskodni róla. Ebben a szakaszban három kategóriát találunk:
- Gyámhatósági intézkedések: ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, gondnokrendelés, gyámság.
- Szakellátási formák: nevelőszülői hálózat, gyermekotthonok (kis létszámú lakásotthonok, nagyobb létszámú gyermekotthonok).
- Speciális ellátás: különleges ellátási szükséglet esetén (pl. fogyatékosság, pszichiátriai problémák), speciális gyermekotthonok, terápiás intézmények.
A gyermekvédelmi rendszer alappillére a jelzőrendszer, amely köteles jelezni, ha gyermek veszélyben van. A jelzőrendszer tagjai a védőnő, a háziorvos és gyerekorvos, az óvoda és iskola, a rendőrség, a bíróság, továbbá a civil szervezetek. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése a következő: a jelzés beérkezése után a gyermekjóléti szolgálat vizsgálatot indít, amelyet egy esetmegbeszélés követ. Ezt követően szükség esetén gyámhatósági intézkedéseket foganatosítanak.
2025-ben Magyarországon az intézményi gyermekvédelem mintegy 23 ezer gyermeket érint, aki nem a vér szerinti családjukban nevelkedik. Közülük körülbelül 15,5 ezer gyermek él nevelőszülőknél, míg mintegy 7-8 ezer gyermek gyermekotthonokban vagy egyéb szakellátási intézményekben van elhelyezve. A nevelőszülők száma 5500-5900 között ingadozott az elmúlt években.
Kormányzati támogatások, finanszírozások
A gyermekvédelmi szakellátás teljes rendszerét – gyerekotthonokat, lakásotthonokat, speciális/terápiás intézményeket és a nevelőszülői hálózatot – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő költségvetési fejezet finanszírozza. A nevelőszülők foglalkoztatása, juttatásai és a náluk elhelyezett gyermekek ellátmánya önmagában is éves szinten országosan 60-65 milliárd forint kiadást jelent. A gyermekotthonok (lakásotthon, speciális otthon, gyermekotthonok) központi finanszírozása országosan 50-60 milliárd forint nagyságrendben történik. Az átmeneti gondozást, azaz helyettes szülői ellátást, krízishelyzeti vagy sürgősségi elhelyezést biztosító intézmények további, éves szinten országosan 3-4 milliárd forintos keretösszeggel működnek.
2014-től a nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át. Ez lehetővé teszi a társadalombiztosítási ellátást, amit figyelembe vesznek a nyugdíj számításánál is. Emellett a nevelőszülő a nála elhelyezett gyermekek után nevelési ellátmányban részesül, valamint a család havi költségeinek fedezésére, a gyermekek szükségleteire további ellátmány illeti meg a teljes körű ellátás biztosítására. Ennek felhasználását a nevelőcsalád tanácsadója folyamatosan ellenőrzi, tehát maradéktalanul a gyermekekre kell fordítani. A nevelőszülői rendszerben 2025-ben a nevelőszülő alapdíja 87 240 Ft/hó, kiegészítő díja 58 160 Ft/hó/gyermek. Nevelési ellátmány egy átlagos szükségletű gyermeknél 64 124 Ft/hó, speciális szükséglet esetén 74 813–80 158 Ft/hó/gyermek. Mindezek mellett további külön juttatásokat is kapnak speciális helyzet esetén.
Költségvetési tételek mellett a magyar állam többféle módon és különböző eszközökkel támogatja az intézményben, vagyis gyermekotthonokban, lakásotthonokban és a nevelőszülői hálózatban felnővő gyermekeket. A speciális támogatások célja, hogy csökkentsék a hátrányokat, elősegítsék az esélyegyenlőséget, valamint támogassák az önálló életkezdést.
A gyermekotthonban, lakásotthonban vagy nevelőszülőnél élő gyermekek rendszeres ellátmányban részesülnek. Ez fedezi a mindennapi szükségleteiket, ruházkodást, tanszereket, egyéb kiadásokat.
Továbbá minden, állami gondozásban felnővő gyermek is jogosult Start-értékpapírszámlára, életkezdési támogatásra (42 500 Ft), amely kamatjaival együtt felnőttkorban felhasználható. Az egyszeri életkezdési támogatást automatikusan egy, a gyermek nevére szóló Kincstári letéti számlán helyezik el, amit a Magyar Államkincstár kezel. A befizetés kamatjaival kiegészítve a számlán lévő összeget a gyermek 18. éves korában veheti fel. Amennyiben a gyermek nevelésbe vétel alatt áll, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, további kiegészítő támogatások is járnak, így összesen akár 130-140 ezer forint is összegyűlhet a számlán az ilyen gyermekek esetében (a születést követő 7. és 14. évben további kifizetések történnek). A számlán szereplő összeget átvezetik egy Start-értékpapír számlára (Babakötvény), amely egy infláció feletti kamatozású állampapír. Ez hosszú távon is biztonságos befektetés mind a gyermek, mind az állam számára. A Start-értékpapírszámlára a nevelőszülők vagy más hozzátartozók további befizetéseket is tehetnek, amelyre az állam további 10%-os támogatást ad (évi max. 12 000 forintot). A számlanyitás és a számlavezetés díjmentes.
További támogatások közé tartozik, hogy az intézményben nevelt, illetve átmeneti gondozásban élő gyermekek számára teljesen ingyenes a közétkeztetés az intézményekben. Emellett tanszertámogatás, ruha- és sporteszköz, közösségi programokhoz való hozzájárulás is elérhető. A gyermekek és fiatalok esélyeit növeli az oktatáshoz, továbbtanuláshoz, szakmai gyakorlathoz kapcsolódó ösztöndíjak, eseti pénzbeli juttatások, támogatott nyári táborozás, táboroztatási lehetőségek is. Fontos azt is látni, hogy szakemberek segítik a lelki támogatást, tanulási lemaradások pótlását, személyiségfejlődést, szükség esetén terápiás programokat is biztosítanak.
Nagykorúvá váláskor vagy az ellátásból való kilépéskor célzott otthonteremtési támogatás vehető igénybe az önálló életkezdéshez. Az intézményből kikerülő fiataloknak 18-24 éves korig nyújtott utógondozói ellátás keretében mentorálás, támogatás biztosított az önálló életvitel megalapozásához. Ez magában foglalja a lakhatási segítséget, például bérleti díj támogatást vagy akár elhelyezkedést segítő mentorprogramokat is.
Ezek a támogatási formák együttesen segítik a gyermekeket, hogy családi háttér hiányában is képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba és sikeres életkezdéshez, tanuláshoz, munkához jussanak.
A gyermekvédelem és gyermekjóléti szolgáltatások azonban nemcsak az intézményekben, nevelőszülőknél nevelkedő gyermekeket érinti, hanem a saját családjukban nevelt gyermekeket is. A magyar állam gyermekvédelemre és gyermekjóléti ellátásokra 2025-ben több mint 3 750 milliárd forintot fordít, amely magában foglalja a családi támogatásokat, gyermekvédelmi kedvezményeket, intézményi ellátásokat és egyéb gyermekjóléti szolgáltatásokat is. Ez az összeg jelentősen meghaladja a 2010 előtti támogatások mértékét, több mint háromszoros növekedést jelent. 2010-ben a családtámogatási és gyermekvédelmi kiadások mindössze körülbelül 960 milliárd forintot értek el országos szinten. A családtámogatási rendszer legfontosabb elemei között szerepelnek az adó- és járulékkedvezmények, SZJA-mentességek, babaváró támogatás, gyermekétkeztetés, gyermekek otthongondozási díja (GYOD), családi pótlék, nevelőszülői juttatások és rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények, bölcsődei támogatások is.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
