A megszorítások határozták meg Románia utóbbi félévét, s a folyamat 2026-ban is folytatódik. A 2024-re elszabadult költségvetési hiánynak nem tett jót, hogy négy választást is rendeztek keleti szomszédunknál, ebből egyet – az elnöki pozícióért zajló megmérettetést – az első forduló után érvénytelenítettek. Az elmúlt évek ismétlődő válságai, a Covid–19 világjárvány és az ukrajnai háború kitörése megviselték a román gazdaságot. Románia 2016 után politikai megfontolásokból tartósan túlköltekezett, a válságok csak felerősítették a strukturális problémákat. A növekedési és fogyasztási lendület fenntarthatatlan volt.
Románia 8,65 százalékos költségvetési hiánnyal zárta a 2024-es évet. Ez a legnagyobb arány volt az Európai Unióban, és közel háromszorosa az európai határértéknek. De mi vezetett ehhez a fenntarthatatlan helyzethez és a mostani húsbavágó megszorításokhoz? Ahogyan arra az Oeconomus elemzései többször is felhívták a figyelmet, a növekedés és a fogyasztás bővülése eleve fenntarthatatlan volt, illetve a magyar gazdaság teljesítményével való összehasonlítás is gyenge lábakon állt. Ráadásul az utóbbi időszakban markánsan eladósodott az ország. Az azonban bizonyos, hogy korábban, a 2009–2010-es pénzügyi válság után a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott, közel 20 milliárd eurós támogatásnak köszönhetően a román gazdaság stabilizálódott.
2014-ben a hiány kezelhető volt (1,85 százalék), a gazdaság pedig stabil, 2,5 százalékos növekedést produkált. A lakosság azonban elszegényedett a 2010–2011-es megszorító intézkedések után, és a közigazgatási korrupcióval, a közszolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáféréssel, a munkaerő magas kivándorlásával, valamint az alacsony bérekkel és az alulfinanszírozott közszolgáltatási rendszerekkel kapcsolatos elégedetlenség növelte a társadalmi feszültségeket.
Adócsökkentések = szavazatok
Az egymást követő kormányok a választások közeledtével felfedezik a „varázsformulát”: adócsökkentések = szavazatok. A 2016–2018-as éveket expanzív fiskális politikák jellemzik:
- az élelmiszerek áfájának csökkentése (24 százalékról 9 százalékra),
- a jövedelemadó csökkentése (16 százalékról 10 százalékra),
- fedezet nélküli, jelentős béremelések.
A gazdaság rövid távon növekszik, de senki sem beszél a következményekről. 2019 az első év a 2010-es pénzügyi válság óta, amikor a hiány túllépi a 3 százalékos célértéket. Eléri a 4,64 százalékot, ami felkelti a hitelminősítő intézetek és az Európai Unió figyelmét, és aggodalmat kelt. A világos vészjelzések ellenére a politikusok tovább folytatják a fiskális lazítást a szavazatok megszerzése érdekében.
A hiány 8,65 százalékra ugrik, de a felelőtlen költekezés folytatódik a „szuperválasztási” 2024-es év küszöbén és folyamán. Az elmúlt évek ismétlődő válságai, a Covid–19 világjárvány és az ukrajnai háború kitörése megviselték a román gazdaságot, a 2023-ban hozott fiskális intézkedések pedig nem voltak elegendők a felelőtlen kiadások és a hosszú távú vízió teljes hiányának ellensúlyozására. Románia 2016 után politikai megfontolásokból tartósan túlköltekezett, a válságok csak felerősítették a strukturális problémákat, és a halogatott reformok ára 2024–2025-ben megszorítás, társadalmi feszültség és demokratikus bizalomvesztés lett.
Áfa- és adóemelés
Ilie Bolojan miniszterelnök 2025, július végén jelentette be azokat a főbb megszorító intézkedéseket, amelyek augusztus 1-jétől léptek hatályba:
- Az áfa átalakítása: az addigi három áfakulcsos rendszert (5, 9 és 19 százalék) két kulcsosra alakították át: 11 és 21 százalékosra. A kedvezményes, 11 százalékos kulcs alá tartoznak továbbra is a gyógyszerek, az élelmiszerek, az ivóvíz és csatornázás, a könyvek, az öntözéshez használt víz, a tűzifa és a hőenergia. A vendéglátás és turizmus ágazat is ezen a szinten maradt.
- Jövedéki adók emelése: az alkoholos italokra, az üzemanyagokra és a dohánytermékekre kivetett jövedéki adók 10 százalékkal emelkedtek.
- Egészségügyi hozzájárulás, azaz társadalombiztosítás: a járulékfizetők száma hatmillióról nyolcmillióra nő. Bevezették az egészségbiztosítási hozzájárulást a 3000 lejnél magasabb nyugdíjakra, megszüntetve a kivételeket. Egy 4000 lejes nyugdíj esetében például a 3000 lej feletti részre kell 10 százalékot fizetni, vagyis 100 lejt.
- A tőkejövedelmek többlet adóztatása: 2026. január 1-jétől az osztalékadót 10 százalékról 16 százalékra emelik.
- A banki nyereségek többlet adóztatása: a bankok extra adóterhet kaptak, mivel a tőkéjük hozama az egyik legmagasabb.
- A szerencsejáték-nyeremények megadóztatása: minden szerencsejátékból származó nyereséget magasabb adóval terheltek annak érdekében, hogy az állam bevételei ezen a területen mintegy 30 százalékkal növekedjenek.
A nyugdíjakat és a béreket befagyasztották. Az oktatásban heti 2 órával növelték a tanítási óraszámot úgy a közoktatásban, mint a felsőoktatásban, és átalakították az ösztöndíjrendszert. A tanulmányi (érdemi) ösztöndíjak megmaradtak, de korlátozott számban. A szociális ösztöndíjakat kifejezetten a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek támogatására ítélik oda. Az európai helyreállítási alap (PNRR) projekteket is érintették a megszorítások: azok, amelyek legalább 30 százalékos arányban elkészültek, folytatódhattak, a többieket a leállították. Végül nem minden 30 százalék alatti projekt állt le automatikusan, de sok bizonytalan helyzetbe került a brüsszeli határidők miatt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27122650/
Az IMF becslése szerint a román GDP 2025-ben 1 százalékkal, 2026-ban pedig 1,4 százalékkal nő, és az uniós források hatékony felhasználása döntő szerepet fog játszani e célok elérésében. A nemrég Bukarestben tárgyaló küldöttség ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az elfogadott deficitcsökkentő intézkedéseket szigorúan végre kell hajtani, és a következő években is erőfeszítéseket kell tenni a költségvetési hiány csökkentésére. A fiskális csomagokkal kapcsolatban az IMF-küldöttek megemlítették, hogy a konszolidációs terv idei és jövő évi teljes mértékű végrehajtása után, 2027-ben további kiigazításokra lesz szükség.
A Szakszervezeti Nemzeti Blokk (BNS) tanulmánya szerint a megszorító intézkedések bevezetése után 2025-ben megjelent jelentős egyensúlyhiányok idén is folytatódni fognak, sőt tovább mélyülnek. A kutatás szerint csökkenni fog a foglalkoztatottak száma, valamint a jövedelmeik is. Emellett az infláció magas marad, és a vásárlóerő tovább csökken a megemelt adók és illetékek miatt. A 2025-ös megszorító intézkedések meggyengítették a munkaerőpiacot.
Negatív hatás a gazdaságra
A munkanélküliségi ráta elérte az elmúlt nyolc év legmagasabb szintjét (6,1 százalék), több mint 500 ezer munkanélkülivel, ami 2017 júliusa óta példátlan. Csökkent a gazdaságban működő munkaadók száma is. A tanulmány szerint a 2025-ös megszorító intézkedések és a reálbér-csökkenés, valamint a munkaszerződések számának visszaesése jelentős negatív hatással voltak a román gazdaságra. Ez előrevetíti a 2026-os év további egyensúlytalanságait, melyek már a 2025. harmadik negyedévétől érzékelhetők.
A tavalyi év első tizenegy hónapjában 6507 cég és egyéni vállalkozó jelentett fizetésképtelenséget. Tevékenységi ágazatok szerinti lebontásban a legtöbb fizetésképtelenséget a nagy- és kiskereskedelem, gépjármű- és motorkerékpár-javítás terén (1371), az építőiparban (1215), a fuvarozásban és raktározásban (692) és a feldolgozóiparban (654) jegyezték az idei első tizenegy hónapban.
A legújabb megszorító csomag elfogadása után Romániában közel 80 százalékkal emelkedik a lakásadó, a nagyon értékes ingatlanok adója ennél is nagyobb mértékben nő. A 2026. január 1-én hatályba lépő szabályozások szerint a személygépkocsik adóját a környezetszennyezés mértéke és a hengerűrtartalom alapján számítják ki. Akárcsak a lakások esetében, a nagyértékű autók után is extraadót kell majd fizetni. A rövid távra, turisztikai célra bérbe adott ingatlanok után a nettó bevétel 30 százalékát kell befizetni adóként.
Az üzleti széférában a jelenlegi 10-ről 16 százalékra emelkedik az osztalékadó, ugyanilyen mértékű adóemelés lép életbe a befektetésekből és kriptovalutákból származó nyereség után. A törvény kihirdetése az úgynevezett „Temu-illetéket” is hatályba lépteti, amellyel 25 lejes (megközelítőleg 1885 forint) illetéket vetnek ki minden Európai Unión kívülről érkező, 150 eurós értékhatár alatti, és így vámmentesen behozott küldeményre.
A Bolojan-kormány a tavalyi év végén sem tétlenkedett. A kabinet Szenteste előtt egy nappal döntött a jövő évi költségvetés elfogadásához szükséges és egyéb stratégiai intézkedéseket tartalmazó rendeletről. Ennek értelmében a pártok állami szubvenciója jövőre 10 százalékkal csökken a 2025-ben kapott összeghez képest. Ugyanennyivel mérséklődik a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezeteknek nyújtott állami támogatás is.
Románia 2025 végére még az optimista forgatókönyv szerint is a GDP 8,4–8,6 százalékára tehető költségvetési hiánnyal zárhatott. Az Európai Bizottság 2025–2027-re szóló romániai gazdasági előrejelzése szerint a költségvetési hiány fokozatosan csökken, a gazdasági növekedés pedig mérsékelt lesz: 2025-ben a romániai reál-GDP várhatóan 0,7 százalékkal nő, 2026-ban 1,1 százalékkal, 2027-re pedig 2,1 százalékkal gyorsul, ahogy a fiskális nyomás csökken.
Felhasznált források:
https://funky.ong/cum-am-ajuns-aici-episodul-1-deficitul-care-ne-a-dus-la-solidaritate-fortata/
https://adevarul.ro/economie/economist-despre-masurile-de-austeritate-ale-2455299.html
https://maszol.ro/belfold/Bolojan-az-allamfo-kerese-jogos-volt-de-nem-teljesithettuk
https://maszol.ro/gazdasag/Fojtogatjak-a-kis-es-kozepvallalkozasokat-a-kormanyzati-megszoritasok
https://maszol.ro/gazdasag/IMF-Romania-jovoje-azon-mulik-vegrehajtja-e-a-kormany-a-beigert-megszoritasokat
https://www.b1tv.ro/politica/efectele-nocive-ale-politicilor-lui-ilie-bolojan-austeritatea-si-saracia-se-prelungesc-si-in-2026-care-este-alternativa-studiu-bns-1648955.html
https://maszol.ro/gazdasag/Igy-nonek-januar-1-tol-a-helyi-adok
https://www.digi24.ro/stiri/economie/economistii-vad-intr-un-scenariu-optimist-un-deficit-de-84-86-din-pib-in-2025-ce-inseamna-asta-pentru-economie-3522161
https://www.mediafax.ro/economic/cristian-socol-sustenabilitatea-cresterii-economice-a-romaniei-in-anul-2025-doi-factori-de-stres-care-au-muscat-sensibil-din-cresterea-economica-proximitatea-fata-de-razb-23655475
https://www.digi24.ro/stiri/actualitate/comisia-europeana-economia-romaniei-incetineste-puternic-din-cauza-austeritatii-care-sunt-prognozele-pentru-2025-2027-3506545
