💡 Kijöttek a hazai januári inflációs adatok: a tavaly decemberi 24,5%-ról 25,7%-ra emelkedett a mutató, de van egy jó hír is: közel lehet az áremelkedés tetőzése, a következő hónapokban csökkenés várható. Az inflációt többek között az ilyenkor szokásos év eleji átárazások, a decemberben eltörölt benzinárstopp és az élelmiszerek árának az emelkedése hajtotta. E közben a háztartási energia ára csökkent.
💸 Több tényező hajtotta még januárban az árak emelkedését: az élelmiszerek tovább drágultak decemberről januárra, egyedül a tojás ára nem emelkedett (árstop hatására). Továbbá a benzinárstop decemberi eltörlésének hatása még januárra is áthúzódott és felfelé hajtotta az inflációt, a járműüzemanyagok egy hónap alatt 8,2%-kal drágultak. Mindezeken felül a szokásos év eleji átárazások – elsősorban a szolgáltatások esetében – is hajtották az inflációt. A KSH jelentése szerint az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 17,3%-kal, a tévé-előfizetés 10%-kal, a postai szolgáltatások 4,9%-kal, az egészségügyi szolgáltatás 3,9%-kal, a járműjavítás és -karbantartás 3,7%-kal, míg a telefon, internet 3,0%-kal drágult.
📉 Ugyanakkor pozitívum, hogy decemberről januárra a háztartási energia ára 2%-kal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 4,7%-kal kellett kevesebbet fizetnie a lakosságnak. Emögött két tényező húzódik meg: a szokatlanul enyhe időjárás miatt kisebb lehetett a gázfogyasztás, és vélhetően így többen átlagfogyasztási szint alá csúszhattak, vagyis ismét rezsivédett áron vehették a gázt. A másik tényező módszertani. A KSH a lakossági gázfogyasztási adatokat az Energiahivataltól késleltetve kapja meg, a januári adatokhoz korábbi tájékoztatás szerint a tavaly novemberi lakossági gázfogyasztási adatokat használja, melyek szintén csökkenést mutattak.
🔍 Várhatóan január-februárban tetőzött az infláció Magyarországon, majd először csak kis ütemben kezd el lassulni az árnövekedés. Azonban az év közepétől már nagyobb mértékű csökkenést várható a hazai inflációban, és év végére akár az egy számjegyű tartomány is elérhető, vagyis 10% alá eshet a pénzromlás mértéke.
👛 Az infláció várható lassulása mögött technikai tényező (ún. bázishatás) mellett külső és belső gazdasági tényezők is szerepet játszanak: a globális nyersanyagárak és félvezetőárak 2022-ben lefordultak csúcsszintjeikről és mérséklődni kezdtek, továbbá a koronavírus-járvány miatti széttöredezettség is kezd helyreállni az értékláncokban. Továbbá az utóbbi időszakban a világpiaci energiahordozók ára is normalizálódást mutatott. A (hazai és nemzetközi) jegybanki kamatemelések is visszafogják a gazdasági aktivitást, ezáltal hatnak az infláció lassulására. Fontos belső inflációt lassító tényező továbbá, hogy a lakossági fogyasztás várhatóan elmarad a 2022-es magas szintjétől, vagyis a kereslet csökkenése várható. Ezt elsősorban az okozza, hogy a magas infláció rontja a keresetek vásárlóértékét, így a lakosság kevesebbet tud vásárolni. Ráadásul a rezsiköltségek is megemelkedtek, mely szintén visszafoghatja a termékek és szolgáltatások iránti lakossági keresletet, ezáltal az áremelési lehetőségeket. Továbbá a forint árfolyamának tartós erősödése is segítheti az infláció lassulását az importált termékek árain keresztül.
🇪🇺 Az eurózóna tagországainak többségében lassult az infláció tavaly decemberről idén januárra, kivéve Észtországot (január: 18,8%, év/év alapon mérve), Spanyolországot (5,8%), Franciaországot (7%), Ausztriát (11,5%) és Lettországot (21,6%). 20% feletti értéket Lettországban mértek januárban az eurót használó tagok körében. A teljes Európai Unióra vonatkozó inflációs adatokat február 23-án, csütörtökön közli az Eurostat, akkor derül fény az uniós inflációs „sorrendre”.
💾 A cikk forrásai itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/csokkenhet-e-az-elelmiszerek-ara-a-forint-erosodesevel/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/mennyit-ert-a-fizetesunk-2022-ben/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
