A kormányzat családtámogatásai között találunk több olyat is, amelyet a 2020-as évek inflációja vásárlóerő szempontjából már egészen kikezdett, így ezek nem véletlenül kerülnek továbbgondolásra. Az egyik ilyen elem a 2011-ben bevezetett, majd 2016-ban némileg módosított családi adókedvezmény. Az alábbi bejegyzés néhány hipotetikus számadatot és állítást közöl, majd röviden csokorba gyűjti, hogy melyek lennének a korrekció legfontosabb előnyei és kockázatai.
A fiskális politikai intézkedések egyik leggyakoribb és legnépszerűbb lépése az adócsökkentés, amely a háztartások magasabb elkölthető jövedelmén keresztül megemel(het)i a nemzetgazdasági összkeresletet. Az alábbi infografikán néhány hipotetikus állítás és számítás szerepel, illetve rámutatunk, hogy az adócsökkentés esetében a látható előnyök mellett, vannak olyan kockázatok is, melyeket a gazdaságpolitikai döntéshozatal során mindenképpen érdemes szemügyre venni.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/1pv25jkzz7enryhxnl9pn6mexvar0gy9wgr?live
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
