Az Európai Bizottságnál felmerült a sajtóhírek szerint, hogy a 2028-tól kezdődő hétéves uniós költségvetés kifizetéseit a tagállamok nyugdíjrendszereinek reformjához köti, ami jelentős politikai és gazdasági kihívásokat vet fel. Magyarország is a reformok fókuszában áll, mivel több ponton szükséges lenne a nyugdíjrendszer módosítása az uniós elvárások teljesítéséhez. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a nyugdíjrendszerek kialakítása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU csak ajánlásokat tehet. A magyar nyugdíjrendszer számos kiegészítő juttatással és kompenzációs mechanizmussal igyekszik biztosítani a nyugdíjasok anyagi biztonságát, például az inflációkövető indexálás és a 13., sőt a tervezett 14. havi nyugdíj formájában. Európában más országok is alkalmaznak hasonló szisztémákat, beleértve a kedvezményes nyugdíjazást és az extra juttatásokat, amelyek célja a társadalmi egyensúly és a fenntarthatóság biztosítása.
Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság fontolóra vette, hogy a következő uniós költségvetésből származó kifizetéseket a tagállamok nyugdíjrendszereinek reformjához kösse. Amennyiben nem követik az uniós ajánlásokat a tagországok, nem kapnák meg teljes részesedésüket a 2028-tól induló hétéves uniós költségvetésből. Magyarország is a reformok fókuszában szerepel, mivel a Bizottság szerint több ponton kellene változtatni a rendszeren, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak.
Mindazonáltal fontos látni, hogy a nyugdíjrendszer, annak felépítése, mechanizmusai, az esetleges kiegészítések tagállami gazdaságpolitikai hatáskörbe tartoznak (a nyugdíjrendszer a gazdaságpolitikán belül a jóléti állam, vagyis a szociálpolitika részeként jelenik meg). A nyugdíjpolitikába tehát az EU végrehajtó szerveinek (például az Európai Bizottságnak) nincs joga közvetlenül beavatkozni, mert a nyugdíjrendszerek szabályozása minden tagállam belső, nemzeti hatáskörébe tartozik. Az EU csak ajánlásokat tehet, de nem dönthet róla a tagállamok helyett.
Korábban is érte kritika az egyes tagállamok különféle nyugdíj-kiegészítéseit, -támogatásait, kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeit a Bizottság részéről, melyeket szeretnének eltörölni az érintett tagországokban (elsősorban a költségvetési fenntarthatóság és idősödő társadalom miatti aggodalom miatt). Hasonlóan kritika érheti a magyar nyugdíjrendszer speciális elemeit is – bár érdemes látni, hogy több magyar nyugdíjelem nem egyedülálló jelenség Európában, más országok is élnek különféle nyugdíjkedvezményekkel.
Nyugdíjak és extra juttatások Magyarországon
A magyar nyugdíjrendszer több kiegészítést, kompenzációs mechanizmust is tartalmaz, amelyek a nyugdíjasok anyagi biztonságát és vásárlóerejének megőrzését célozzák. A nyugdíjak automatikus vagy részleges inflációkövető indexálása a rendszer egyik kulcseleme, amely biztosítja, hogy a nyugdíjak vásárlóereje ne csökkenjen a megélhetési költségek emelkedése miatt. Az inflációkövető emeléseket rendszeres időközönként hajtják végre, alapvetően éves szinten, és amennyiben szükséges, utólagos kiegészítéssel (novemberben korrigálják visszamenőlegesen is a tényleges inflációval). Magyarországon továbbá 2021-ben újra bevezették a 13. havi nyugdíjat, amely az éves nyugdíj egy plusz havi összegét jelenti. A kormányzat pedig idén ősszel jelezte egy 14. havi nyugdíj (fokozatos) bevezetésének lehetőségét, amely további extra összegként egészítheti ki a nyugdíjakat.
A „Nők40” nyugdíjlehetőség egy speciális korengedményes nyugdíjazási forma, amely a nők számára biztosít előnyt azon feltétellel, hogy legalább 40 év biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek (ebbe a gyermekgondozási és családi ellátások ideje is beszámítható). A nők a normál nyugdíjkorhatár előtt igényelhetik a nyugdíjat, akkor is, ha még nem érték el az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, így akár 3-5 évvel korábban nyugdíjba mehetnek Magyarországon.
Léteznek olyan rendszeres vagy alkalmi nyugdíjprémiumok és kiegészítések, amelyek további anyagi támogatást jelentenek a nyugdíjasoknak, különösen akkor, ha a gazdasági mutatók vagy a költségvetés megengedik. A nyugdíjprémium keretében akkor fizet ki az állam a nyugdíjasoknak plusz juttatást, ha az éves GDP növekedése meghaladja a törvényben előírt küszöbértéket, ami jelenleg 3,5%. Ezen a rendszer célja, hogy a gazdasági növekedés eredményéből részesítse a nyugdíjasokat.
Ezek az alapnyugdíjon felüli kiegészítések, engedmények, kedvezmények azonban nem kizárólag magyar sajátosságok. Számos más európai országban találhatunk a nyugdíjasoknak nyújtott extra juttatásokat, kedvezményeket.
Az infláció kompenzálása az európai nyugdíjakban
A magyar rendszerhez hasonlóan néhány európai országban szintén működnek nyugdíjindexáció vagy automatikus árkorrekciós mechanizmusok, amelyek biztosítják, hogy a nyugdíjak ne veszítsék el vásárlóerejüket (pl. Belgium, Franciaország, Olaszország, Spanyolország). Ezek a rendszerek nem egyszeri kiegészítések, hanem rendszeres, általában éves vagy féléves korrekciók, amelyek a nyugdíjak értékét az aktuális gazdasági helyzethez igazítják.
Kedvezményes nyugdíjak Európában
Számos uniós tagállamban léteznek ún. „special pensions”, vagyis speciális nyugdíjak, amelyeket bizonyos csoportok (pl. állami alkalmazottak, biztonsági erők, nehéz munkakörökben dolgozók) kapnak alacsonyabb nyugdíjkorhatár vagy magasabb juttatások formájában.
Németországban speciális nyugdíj jár a köztisztviselők (pl. bírák, állami alkalmazottak), rendvédelmi szervek, honvédség dolgozói, tűzoltók, légiforgalmi szolgálat dolgozói számára (nehéz fizikai vagy pszichikai terhelést jelentő állami szolgálatot teljesítők). Ilyenkor kedvezőbb a szolgálati idő beszámítása és alacsonyabb a nyugdíjkorhatár. E területek dolgozói külön nyugdíjrendszerben vannak, ahol nem járulékot fizetnek, hanem az állam közvetlen költségvetési forrásból finanszírozza nyugdíjukat. A nyugdíjkorhatár kedvezményesen alacsonyabb lehet számukra, jellemzően 60-65 év között, szemben a normál állami nyugdíj 67 éves korhatárával (az általános öregségi nyugdíjkorhatár 66 év és 4 hónap körül van azok számára, akik 1960-ban születtek, és ez a korhatár fokozatosan emelkedik 67 évre 2031-ig a 1964-ben vagy azután születettek esetében). Szolgálati idő kedvezményes beszámítása biztosítja, hogy például a fizikai vagy pszichikai terheléssel járó munkakörökben eltöltött idő több évnek számítson nyugdíjszámításnál (a ténylegesen ledolgozott év többnek számíthat). 2025-ben jelentős reformtervek vannak, köztük egy javaslat a köztisztviselők bevonására a társadalombiztosítási rendszerbe, vagyis járulékfizetőként való szerepvállalásra.
Általános esetben (minden német dolgozóra vonatkozóan) is érvényben vannak korai nyugdíjazási lehetőségek. Azok, akik legalább 45 év járulékfizetési idővel rendelkeznek, levonás nélkül 63-65 éves kortól nyugdíjba mehetnek. Továbbá akik legalább 35 év biztosítási idővel rendelkeznek, korábban is nyugdíjba vonulhatnak, de a korai nyugdíj igénybevételével jár bizonyos levonás, havi 0,3%-os csökkenéssel, maximum 4 évvel előtte lehet nyugdíjba menni. Súlyosan fogyatékos személyek (legalább 50%-os rokkantsággal) is jogosultak korábbi nyugdíjra 63-65 év között.
Lengyelországban a speciális nyugdíjak rendszere jelentős költségvetési terhet jelent, becslések szerint akár a GDP 2,6%-át is kiteheti. Ezek a nyugdíjak főként a biztonsági erők (rendőrség, katonák, tűzoltók) és az állami szféra bizonyos csoportjai számára érhetők el. Különösen megterhelő munkakörökben dolgozókat is érintenek a kedvezmények, például bányászok, acélmunkások, hajózók, pilóták, akik speciális, veszélyes vagy egészségkárosító munkát végeznek. Továbbá számos szakmai csoport (pl. bányászat, energiaipar, közlekedés, vegyipar, építőipar, egészségügy stb.) számára léteznek ún. „átmeneti nyugdíjak” (bridging pensions), melyek lehetőséget adnak arra, hogy az állami nyugdíjkorhatár előtt is nyugdíjba vonuljanak. A normál nyugdíjkorhatár Lengyelországban 60 év a nők, 65 év a férfiak számára. Az speciális kedvezményeket élvezők számára a nyugdíj akár 15 év szolgálat után is igényelhető, például a rendvédelmi erők tagjai esetén. Bizonyos munkakörökben további kiegészítések járnak, például harctéri szolgálatért extra juttatások.
E rendszerekhez hasonló kedvezmények vannak továbbá:
- Romániában: katonai, rendőri, igazságszolgáltatási dolgozók speciális nyugdíjai nagyobbak, mint az átlagos állami nyugdíj. Nyugdíjkorhatáruk akár 5 évvel alacsonyabb lehet, egyes esetekben akár 13 évvel korábban nyugdíjba mehetnek a normál korhatárhoz képest.
- Észtországban: speciális nyugdíjazási lehetőség van érvényben a rendőrség, katonai és egyéb közszolgálati dolgozók számára.
- Luxemburg: speciális nyugdíjrendszer az állami alkalmazottaknak, amely két elemből áll: a szolgálati évek után fix összeg, illetve a karrier során keresett átlagbér alapján számított arány.
- Franciaország: katonáknak az átlagos nyugdíjkorhatár 45,7 év, 40 év szolgálati idő után a nyugdíj a legutolsó 6 havi bér 75%-a. Közlekedési dolgozók, például RATP alkalmazottai, SNCF vasúti dolgozók, akik 50-es éveik elején mennek nyugdíjba. Bányászok nagyon korán, átlagosan 52-57 éves kor között vonulnak nyugdíjba. További kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségük van: nemzeti rendőrség, tanácskozó testületek tagjai, hajósok, művészek (pl. Nemzeti Színház, Párizsi Opera), bizonyos egészségügyi dolgozók és nehéz munkakörökben dolgozók.
A „Nők40” nyugdíjlehetőség egy speciális korengedményes nyugdíjazási forma Magyarországon, ilyen módon ugyan nem található meg más tagországban, de több európai országban is létezik a nők számára kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetőség. Ausztriában az öregségi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65 év, míg a nőknél 60,5 év (utóbbi fokozatosan 65 évre emelkedik). Hasonlóan korábban mehetnek nyugdíjba a nők Horvátországban (férfiak 65 év vs. nők 63,5 év), Romániában (65 év vs. 62 év, melyet 63-ra terveznek növelni), Csehországban (férfiaknál 63 év + 4 hónap, nőknél 58 év + 8 hónaptól 62 év + 8 hónapig), Lengyelországban (65 év vs. 60 év).
13. és 14. havi nyugdíjak Európában
Magyarországon kívül Európában több országban is létezik 13. havi nyugdíj, vagy más egyszeri éves juttatás a nyugdíjasok számára. Így például Belgiumban (jellemzően a karácsonyi időszakban, vagy az év végi hónapokban folyósítják), Cipruson és Svájcban.
Ezeken túl Ausztriában szokás a 13. és 14. havi nyugdíj (Sonderzahlungen), ami általában egy-egy havi nyugdíjnak megfelelő extra juttatás karácsonyra és nyárra. Az osztrák nyugdíjrendszerben a nyugdíjakat évente 14 részletben fizetik ki, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok megkapják az éves nyugdíj összegét 12 havi részletben, plusz két extra havi nyugdíjat (a 13. és 14. havi nyugdíjat) áprilisban és októberben. Ezek az extra kifizetések jellemzően megegyeznek egy havi nyugdíj összegével.
Ausztrián kívül Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban kapnak a nyugdíjasok 14. havi nyugdíjat. Lengyelországban 2021-ben vezették be a 14. havi nyugdíjat, kezdetben mint rendkívüli juttatást, majd 2023-ban törvényessé tették, mely megegyezik az országos minimumnyugdíj összegével. Azok kapják meg teljes összegben, akiknek az alapnyugdíja nem haladja meg a havi 2900 zlotyt (266 ezer forint). A 13. havi nyugdíjat áprilisban, a 14. havit szeptemberben fizetik ki az alapnyugdíjjal.
Spanyolországban a nyugdíjasok évente kétszer kapnak extra kifizetést, egyszer júniusban, egyszer pedig novemberben (karácsonyi bónusz). Ezek az extra kifizetések a havi nyugdíj összegének megfelelő összeget jelentik, így a nyugdíjasok lényegében 14 részletben kapják meg éves nyugdíjukat.
Svédországban ugyan nincs 13. havi nyugdíj, de léteznek különféle kiegészítő ellátások, például az „income pension supplement” és „guarantee pension”, amelyek alacsony jövedelmű vagy minimális nyugdíjjal rendelkező személyek számára biztosítanak plusz jövedelmet. Ezen felül vannak lakhatási támogatások nyugdíjasoknak, valamint a nyugdíjak évente frissülnek az inflációt figyelembe véve. Ezek a kiegészítések nem egyszeri bónuszok, hanem rendszeres kiegészítések, céljuk az alacsony jövedelmű nyugdíjasok támogatása.Kö
A cikk fontosabb forrásai itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
