Országon belüli termelés és nemzeti jövedelem – Mi a különbség a GDP, a GNP és GNI között?

Nemzetgazdasági, társadalmi, versenyképességi és növekedési szempontokból is kiemelt kérdés, hogy az adott országon belül megtermelt jövedelem kié lesz: belföldieké vagy külföldieké. Míg a GDP – azaz a bruttó hazai termék – az adott országon belüli termelést mutatja meg, addig a GNP és a GNI – azaz a bruttó nemzeti termék és jövedelem – az ország állampolgárainak jövedelmét, termelését, függetlenül attól, hogy az belföldön vagy külföldön történt, illetve keletkezett. Az elmúlt közel 20 évben szűkül Magyarországon a GDP és GNI közti rés, a hazai termelésből származó jövedelem egyre nagyobb része marad idehaza. Ezzel együtt is a GDP meghaladja hazánkban – ahogy több európai, és különösen KKE-országban – a GNI értékét, mely a hazánkba érkező jelentős külföldi befektetéseknek, Magyarországon termelő és szolgáltató külföldi vállalatoknak köszönhető. Mindazonáltal, a külföldön működő magyar vállalatok jövedelme is trendszerűen emelkedik, növelve a nemzeti jövedelmet. Azonban azokban az (általában fejlett) országokban, amelyek nagyobb külföldi befektetéseket eszközölnek, vállalati terjeszkedéseket indítanak más gazdaságokban, a GNI értéke meghaladja a GDP-t.

Mi a GDP, a GNP és a GNI, és miben térnek el ezek a mutatók?

A GDP és a GNP / GNI egyaránt egy ország gazdasági teljesítményét mérik, de különböző szempontok szerint. A GDP (Gross Domestic Product, magyarul bruttó hazai termék) azt méri, mennyi értéket termelnek meg egy országon belül, egy adott időszak alatt (általában egy év vagy negyedév alatt), függetlenül attól, hogy kik végzik a termelést (belföldiek vagy külföldiek). Például amennyiben egy német cég Magyarországon gyárat működtet, a termelés értéke beleszámít a magyar GDP-be, mert a termelés Magyarország területén történt. A GDP-ről, módszertani hátteréről ITT írtunk részletesen.

A GDP tehát az ország területén zajló gazdasági aktivitást mutatja, pl. adóbevételek, munkalehetőségek.
A GDP kiszámításának képlete: GDP = háztartások fogyasztása (C) + kormányzati fogyasztás (G) + beruházás (I) + nettó export (NX, vagyis export – import)

Ezzel szemben a GNP (Gross National Product, magyarul bruttó nemzeti termék) azt méri, hogy egy adott ország állampolgárai, vállalkozásai mennyi értéket termelnek meg világszerte, függetlenül attól, hogy a termelés fizikailag és földrajzilag hol történik. Tehát például a magyar tulajdonú cégek külföldön (pl. Horvátországban) végzett termelése beleszámít a magyar GNP-be, de nem számít bele a magyar GDP-be.

A GNP jobban mutatja, hogy mennyi jövedelmet szereznek az állampolgárok – akár itthon, akár külföldön. Tehát a GDP-vel ellentétben a GNP figyelembe veszi az entitások állampolgárságát, továbbá számol a külföldiek jövedelmével és a külföldről megszerzett jövedelemmel is.
A GNP és a GDP közötti különbség általában az adott ország külföldről származó nettó jövedelmét tükrözi: GNP = GDP + nettó elsődleges jövedelem külföldről = GDP + (külföldről beáramló jövedelmek – külföldieknek kifizetett jövedelmek).
1. Külföldről beáramló elsődleges jövedelmek: pl. magyarok külföldi munkája, magyar cégek profitja külföldön, kamatbevételek, nemzetközi támogatások.
2. Külföldieknek kiutalt jövedelmek: pl. osztalék, profit hazánkból külföldre, külső adósság törlesztése – kamatfizetések, nemzetközi adófizetések (pl. EU-nak).

A GNP mutató „evolúciójának” eredménye a GNI mutató (Gross National Income, magyarul bruttó nemzeti jövedelem). A GNI is – a GNP-hez hasonlóan – egy ország és állampolgárainak jövedelmi szintjét (vagyonát, jólétét) mutatja – akár belföldön, akár külföldön keresik meg azt:

Egy adott ország lakosainak és vállalatainak megszerzett jövedelme csökkentve a külföldi lakosok és vállalatok az adott országban (belföldön) megszerzett jövedelmeivel.
A különbség a GNP és a GNI, hogy a GNP nem veszi figyelembe az adókat, míg a GNI figyelembe veszi azokat.
1. A GNP inkább termelési értéket néz,
2. míg a GNI a jövedelmi oldalra helyezi a hangsúlyt.
GNI = GDP + nettó elsődleges jövedelem külföldről = GDP + (belföldi rezidensek [belföldi tulajdonú vállalatok, hazai munkavállalók] külföldön szerzett elsődleges jövedelme – a külföldi rezidensek [külföldi tulajdonú vállalatok, külföldi munkavállalók] belföldön szerzett elsődleges jövedelme)
1. Elsődleges jövedelemnek számít a munka- és tőkejövedelem (például a munkabér, az osztalék és az adók).
2. A bruttó hazai termékkel (GDP) ellentétben a GNI nem tartalmazza a hazánkban működő külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelmeket és a külföldi munkavállalók magyarországi jövedelmeit, viszont szerepel benne a magyar befektetők és munkavállalók külföldön szerzett jövedelme, valamint az Európai Unióból kapott támogatások és fizetett adók egyenlegének összege.

A mutatók közti különbségeket a következő táblázatban mutatjuk:

Amennyiben a GDP értéke magasabb a GNP / GNI értékénél: GNP/GNI < GDP

több jövedelem áramlik ki az országból, mint amennyi bejön;
általában ebben az esetben sok külföldi vállalat működik az adott országban (pl. gyárak, bankok), amelyek a nyereséget hazautalják (magas a külföldi tőkebefektetés aránya az adott országban);
miközben ezek a külföldi vállalatok növelik az adott ország GDP-jét (országhatáron belül termelnek);
így pedig a nemzeti jövedelem kisebb.
Esetleg jelentősebb külföldi segélyben részesül az adott ország.

Ellenkező esetben: GNP/GNI > GDP

több jövedelem áramlik be az országba, mint amennyi kiáramlik onnan;
ebben az esetben sok hazai cég terjeszkedik külföldön, végez külföldön termelést, és a külföldön megszerzett nyereséget hazautalják;
több a nemzeti jövedelem (az adott ország állampolgárai külföldön több jövedelmet termelnek);
miközben a hazai kézben lévő, de külföldön működő vállalatok egy másik ország GDP-jét növelik.

A bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti termék (GNP) / bruttó nemzeti jövedelem (GNI) közötti eltérés mértéke attól is függ, hogy egy ország mennyire vesz részt a nemzetközi tőkepiacon (illetve a nemzetközi munkaerőpiacon, mivel a munkajövedelmek hazautalása is növeli a GNP/GNI-t).

Azokban az országokban, ahol a külföldi vállalatok jelentős szerepet játszanak a gazdaságban, vagy ahol a hazai vállalatok jelentős külföldi tevékenységet folytatnak, nagyobb lehet az eltérés a GDP és a GNP között.
Azoknál az országoknál, ahol a gazdasági tevékenység túlnyomórészt belföldi szereplőkhöz kötődik, és kevés a külföldi befektetés vagy a külföldön szerzett jövedelem, a GDP és a GNP közötti különbség minimális. Ilyen országok például azok, amelyek kevésbé integrálódtak a globális gazdaságba, és ahol a nemzetközi tőkeáramlás csekély.

A GDP és a GNP / GNI közötti eltérés mértéke időben változhat, és számos tényezőtől függ, egyebek mellett a külföldi befektetések volumenétől, a hazai vállalatok külföldi tevékenységétől és a nemzetközi munkaerőmozgástól.

A következő fejezetekben a GNP értékét a GNI értékével közelítjük, és hasonlítjuk össze a GDP mértékével.

Az ún. SNA-rendszerben (System of National Accounts, magyarul: Nemzeti Számlarendszer) többféle mutató létezik a nemzetgazdasági jövedelem, teljesítmény mérésére, összehasonlítására. Ezekből megláthatjuk, hogyan épül fel az adott gazdaság és szerpelőinek jövedelemlánca:

GO, vagyis Gross Output, magyarul a teljes kibocsátás
A SNA rendszer kiindulópontja a teljes kibocsátás (beleértve a közbenső termékeket is), azaz a nemzetgazdaságban egy adott időszak alatt megtermelt minden termék és szolgáltatás, függetlenül attól, hogy hol értékesítették azokat.

GDP, vagyis Gross Domestic Product, magyarul a bruttó hazai termék
A nemzetgazdaságban adott évben előállított, végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összértéke (kiszűrve a közbenső termékeket, duplikációkat).
A GDP párja az NDP, vagyis a Net Domestic Product (magyarul: nettó hazai termék), amely az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összegét fejezik ki. Úgy számolható ki, hogy a GDP mutatóból levonjuk az amortizáció mértékét (azaz az értékcsökkenést), vagyis a gépek, épületek, eszközök stb. elhasználódásának pénzben kifejezett értékét.

GNI, azaz Gross National Product, magyarul a bruttó nemzeti jövedelem
A GDP-hez hozzáadjuk a nettó elsődleges jövedelemeket külföldről. Tehát azt a jövedelmet, melyet az adott nemzetgazdaság állampolgárai (belföldiek) szereztek külföldön, levonva ebből a külföldiek itthon (adott országban) termelt jövedelmét.

NNI, vagyis Net National Income, magyarul nettó nemzeti jövedelem
A GNI mutató nettó párja, vagyis – a GDP-NDP „pároshoz” hasonlóan – az amortizációtól (értékcsökkenéstől) szűrt nemzeti jövedelmet mutatja. Az NNI a nemzetgazdaság állampolgárainak (belföldieknek) az adott évben realizált összes, bel- és külföldről szerzett nettó jövedelme.

GNDI, azaz Gross National Disposable Income, magyarul bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem
A nemzetgazdaság állampolgárainak egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelme. Tehát a GNI mutatóból levonva a háztartások és vállalatok által fizetett jövedelemadókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat (pl. szja, tb, vállalati adók), illetve hozzáadva a különféle állami transzfereket, támogatásokat (pl. nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli segély).

NNDI, vagyis Net National Disposable Income, magyarul nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem
A GNDI mutató nettó párja, vagyis a nemzetgazdaság állampolgárainak egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes nettó jövedelme (a GNDI amortizáció nélkül). Ez az összeg már ténylegesen felhasználható fogyasztásra, megtakarításra, beruházásra.

A folyamatot összegezve:

– közbenső termékek/közbenső fogyasztás

= GDP

+ nettó elsődleges külföldi jövedelem

= GNI

– amortizáció

= NNI

– adók + transzferek

= rendelkezésre álló nemzeti jövedelem: NNDI.

A GDP és GNI kapcsolatának alakulása Magyarországon

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22438039/

Magyarországon a GDP tendenciózusan meghaladja a GNI értékét minden évben (folyó áron számolva). Mivel a magyar GNI alacsonyabb a hazai GDP-nél, több jövedelem áramlik ki az országból, mint amennyi bejön. Ez főleg annak tudható be, hogy sok külföldi vállalat működik itthon (növelik a magyar GDP-t), amelyek a nyereséget hazautalják.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22438152/

A GNI GDP-hez viszonyított aránya 92-98% között mozgott az elmúlt 30 évben. 2007 óta trendszerűen – bár kilengések mellett – szűkült a rés a GNI és a GDP értéke között (2007: GNI 7,6%-kal volt alacsonyabb a GDP-nél, 2023-ban 3,1%-kal), a GDP egyre kevésbé haladja meg a GNI értékét. A nemzeti jövedelem (állampolgárok által termelt jövedelem), vagyis a GNI egyre inkább közelíti az országhatáron belül termelt GDP-t. Emögött:

a kismértékben magasabb külföldről hazautalt munkajövedelmek játszanak szerepet;
de összességében a GNI-nak GDP-hez viszonyított arányára a legnagyobb hatást jellemzően a tulajdonosi jövedelem gyakorolja. A GNI/GDP-rés szűkülése mögött a tulajdonosi jövedelem negatív egyenlegének GNI-on belüli aránycsökkenése áll.
- A külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelem folyó áron minden évben magasabb volt a külföldről kapott tulajdonosi jövedelemnél (a kettő egyenlege így negatív, vagyis mérsékli a GNI-t);
- azonban a külföldről hazautalt tulajdonosi jövedelem nagyobb ütemben nőtt az elmúlt évek során, mint ahogy bővült a külföldnek fizetendő (hazánkból kikerülő) tulajdonosi jövedelem. Így szűkült a kettő egyenlegének GNI-on belüli hozzájárulása, vagyis az egyenleg negatív hatása a GNI-ra.
  - A 2010-es évek utolsó éveiben „enyhén mérséklődött a külföldi tulajdonú vállalatok profitja […], mg a hazai vállalatok kifektetéseinek növekedése nyomán az évek során a külföldről hazánkba áramló profit kismértékben emelkedett” (Koroknai – Simon, 2020).
  - Továbbá „2019-ben a külföldi kamatfizetés is historikus mélypontjára süllyedt, mely szintén hozzájárult a GDP-GNI rés mérséklődéséhez” (Koroknai – Simon, 2020).
- Összességében a több (és dinamikusan emelkedő) külföldről kapott tulajdonosi jövedelem segíti a nemzeti jövedelem bővülését (a magyar állampolgárok külföldi jövedelme emelkedik), illetve a GNI és GDP közti rés szűkülését.

A GDP és GNI kapcsolata nemzetközi szinten

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22439348/

Az EU-n belül – amely országokról információt nyerhetünk az Eurostattól – a GNI értéke jellemzően elmarad a GDP-től a KKE-országokban, amelyek később is csatlakoztak az EU-hoz: Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lettország és Litvánia, Lengyelország és Magyarország. Ezen országokban jellemző és magas szintű a külföldi tőke jelenléte. Ezzel ellentétben a más gazdaságokban nagyobb külföldi befektetéseket, vállalati terjeszkedéseket eszközölő fejlett országok esetében a GNI értéke meghaladja a GDP-t: Svédország, Németország, Franciaország, Finnország és Dánia. A legnagyobb eltérés Ciprus, Málta és Luxemburg esetében található, mely vélhetően „az ott működő, vagy adóoptimalizálás miatt oda bejelentett nemzetközi nagyvállatok jelenlétének köszönhető” (Koroknai – Simon, 2020).

Nemzetközi szinten, ahogy Koroknai – Simon (2020) megfogalmazta, a feltörekvő gazdaságokra jellemző, hogy „a nemzeti jövedelem (GNI) tartósan elmarad a GDP-től, mivel a tőkehiányos gazdaságokba befektető, külföldi vállalatok által megtermelt jövedelem meghaladja a hazai tulajdonú, külföldön működő vállalatok jövedelmét. Emellett a feltörekvő országok általában jelentős külső adóssággal is rendelkeznek, aminek kamatfizetése szintén csökkenti a hazai jövedelmet. Ugyanakkor a relatíve alacsonyabb bérszinttel rendelkező feltörekvő gazdaságokból jelentős számban vállalnak munkát fejlettebb országokban, így a munkajövedelmek áramlása – a profittal ellentétes irányú hatásként – jellemzően növeli ezen országok rendelkezésre álló jövedelmét” (Koroknai – Simon, 2020). Ugyanakkor figyelembe kell venni az ország- és gazdaságspecifikus tényezőket is!

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22457373/

A GNI és GDP közti minimális eltérésnek két fő oka lehet:

Egyrészt egy zártabb gazdaság esetében (a gazdasági tevékenység jelnetős része belföldi szereplőkhöz köthető, kevés a külföldi befektetés és terjeszkedés külföldre) kisebb az eltérés a GNI és a GDP között (pl. Szomália, Etiópia, Irán, Irak)
Másrészt azonban úgy is lehet alacsony az eltérés a GNI és GDP között, ha jelentősen integrálódott a gazdaság a nemzetközi piacokba: hasonló mértékben fektetnek be az adott ország területén külföldi cégek, mint ahogy a hazai vállalatok terjeszkednek külföldön (pl. Franciaország, USA, Svájc)

Ebből is fontos látni, hogy a GNI és GDP közti eltérést, annak kiváltó okát egyénileg, országonként kell értékelni, figyelembe véve az adott ország és gazdaság adottságait. Hasonló megítélés alá esnek azok az országok, ahol nagy a különbség a GNI és a GDP között:

így például Norvégia (22,2%), Hongkong (7,6%), Japán (3,3%), Németország (2,4%) és Svédország (2,3%) esetében a GNI jelentősebb mértékben meghaladja a GDP-t, mely a fejlett gazdaságok vállalatainak jelentős külföldi befektetéseiből ered.
A kisebb szigetországok esetében (pl. Kiribati, Nauru, Tualu) szerepet játszanak a magas GNI-ban a nemzetközi támogatások (GNI-ba beleszámít, GDP-be nem), a külföldi munkavállalói jövedelmek, ill. egyéb esetleges bevételi források (pl. Tuvalu esetében internetes domain neveinek értékesítése).
A skála másik végén azon országok helyezkednek el, ahol a GDP jóval meghaladja a GNI értékét: itt elsősorban a külföldi vállalatok kiemelt jelenléte, magas profitabilitása okozza a magasabb GDP-t (ott működőek vagy adóoptimalizálás miatt oda bejelentett cégek). Ide tartozik például Írország, Luxemburg, Málta, Csehország, Szingapúr, Kajmán-szigetek.

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.

Erdélyi Dóra

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.