Categories
OecoBright

Magyar adórendszer a nemzetközi színpadon – avagy a nemzetközi adó-versenyképességi rangsor

A nemzetközi szakirodalom alapján létezik ajánlás a versenyképes, optimális adórendszerre: az OECD kutatásai szerint  a tőkét terhelő adók a legkárosabbak a gazdasági növekedésre nézve, majd a munkát terhelő adók torzítják leginkább a gazdasági döntéseket; míg a fogyasztási adók kevésbé károsak, így azokra érdemes fektetni a hangsúlyt. A Tax Foundation évente megvizsgálja az OECD-országok adórendszerét és rangsorolja azokat versenyképességük és semlegességre való törekvésük alapján – ez az ún. nemzetközi adó-versenyképességi index, vagy angolul International Tax Competitiveness Index. 2023-ban e rangsor élén – immár tizedik éve – Észtország végzett, második helyen pedig Lettország állt. A rangsor végén Kolumbia és Olaszország végzett tavaly. Magyarország a 38 vizsgált ország közül a 11. helyet foglalta el tavaly, mely világviszonylatban kedvezőnek számít. Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át a magyar adórendszer, csökkent a munkát terhelő adók súlya és nőtt a fogyasztási típusú adók részaránya, összhangban a gazdaságelméleti iránymutatásokkal. Mindezeken felül jelentős lépéseket tettek idehaza az adminisztrációs terhek csökkentésének irányába is.

Egy gazdaság adórendszere nagymértékben meghatározza az ország nemzetközi teljesítményét. A jól strukturált adórendszer az adófizetők számára könnyen betartható, és elősegítheti a gazdasági fejlődést, miközben elegendő bevételt biztosít a kormány céljainak megvalósításához. Ezzel szemben a rosszul strukturált adórendszerek költségesek lehetnek, torzíthatják a gazdasági döntéshozatalt és árthatnak a gazdaságoknak.

Ennek tükrében feltehetjük a kérdést, hogy létezik-e versenyképes adópolitika. A különféle tevékenységekre kivetett adóknak van optimális eloszlása? A nemzetközi szakirodalom szerint igenis létezik optimális adórendszer: eszerint legyen alacsony a tőkére kivetett adó, ezt követen pedig a munkát terhelő adóra és annak mérséklésére fókuszáljon a fiskális politika, míg a fogyasztást terhelő adó torzítja legkevésbé a gazdasági szereplők döntéseit, a gazdaság piaci alapú működését. Az optimális (vagy semleges) adórendszer olyan, amely a lehető legkevesebb gazdasági torzítással igyekszik a legtöbb adóbevételt elérni.

Milyen elmélet áll e „rangsor” mögött? A mai globalizált világban a tőke rendkívül mobilis. A vállalkozások a világ bármely országában befektethetnek, keresve a legmagasabb megtérülést. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások az alacsonyabb adókulccsal rendelkező országokat keresik, hogy maximalizálják az adózás utáni megtérülési rátájukat. Ha egy ország adókulcsa túl magas, az elriaszthatja a befektetéseket, torzítják a megtakarítási, beruházási döntéseket, akadályozzák a tőkefelhalmozást, mely lassabb gazdasági növekedéshez vezet. Továbbá növeli az adóelkerülés hajlandóságát is. Emellett a magas marginális adókulcsok akadályozhatják a hazai beruházásokat. Ugyanakkor a fogyasztásra kivetett adók (pl. hozzáadottérték-adó, mely Magyarországon az áfa) előnye, hogy nem torzítják a gazdasági szereplők megtakarítási és beruházási döntéseit, illetve általában viszonylag alacsony adminisztrációs költséggel járnak. Mindezek alapján – ahogy korábban összefoglaltuk – az OECD kutatásai szerint a társasági (vagyis a tőkét terhelő) adók a legkárosabbak a gazdasági növekedésre nézve, majd a munkát terhelő adók (pl. személyi jövedelemadók) gátolják leginkább a gazdaság működését; míg a fogyasztási adók kevésbé károsak, illetve az ingatlanvagyonra kivetett adóknak van a legkisebb torzító hatása a növekedésre nézve.

Megjegyzés: mindezek mellett érdemes azt is látni, hogy a multinacionális vállalatoknál a tőkét terhelő adók vonatkozásában bevett gyakorlat a transzferárazás és az adóelkerülés, vagyis nagyfokú adóoptimalizálás valósul meg országok között.

A Tax Foundation évente közli az ún. nemzetközi adó-versenyképességi indexét (International Tax Competitiveness Index, röviden ITCI), illetve  rangsorát az OECD-országok körében. Az alapján mérik és rangsorolják az egyes gazdaságok adórendszerét, hogy azok struktúrája mennyire támogatja az adott ország versenyképességét az adósemlegességen és az alacsony adóterheken keresztül. Az ITCI több mint 40 adópolitikai változót vizsgál évről évre. Ezek a változók nemcsak az adókulcsok szintjét mérik, hanem azt is, hogy az adók hogyan épülnek fel. Az index az adott ország társasági adóit, a magánszemélyek jövedelemadóját, a fogyasztási adókat, a vagyonadókat és a nemzetközi szabályozási adókat vizsgálja.

A Tax Foundation egy adópolitikával foglalkozó vezető amerikai kutatóintézet és hosszú idő óta vizsgálja azt, hogy az egyes adórendszerek mennyire biztosítanak megfelelő környezetet a befektetések, a munkavállalók és a vállalkozások számára.

2023-ban adó-versenyképességi rangsor élén – immár tizedik éve – Észtország végzett, második helyen pedig Lettország állt. A rangsor végén Kolumbia és Olaszország végzett 2023-ban. Magyarország a rangsorban 38 ország közül a 11. helyet foglalta el tavaly, ahol 2022-ben is állt, mely világviszonylatban kedvezőnek számít. A visegrádi országok között egyedül Csehország teljesített jobban, az 5. helyen OECD-szinten, ugyanakkor mind Szlovákiát (12. hely), mind Lengyelországot (33. hely) megelőztük a rangsorban, ahogy több más európai államot is (pl. Ausztria, Németország, Svédország).


Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/eu-ado-versenykepesseg-1h984wo9yp0lz6p?live

Talán nem meglepő, hogy Magyarország kapcsán elsőként azt emeli ki a Tax Foundation, hogy az OECD-országok között a legalacsonyabb a társasági adó mutatója (9%, míg az OECD átlagos kombinált társaságiadó-kulcsa 2023-ban 23,6% volt). Továbbá a magyar adórendszer erősségének tartják az egykulcsos, 15%-os személyi-jövedelemadót is. Ugyanakkor kihangsúlyozzák a magas, 27%-os áfakulcsot mint az adórendszer hátrányát (OECD-országok közül a legmagasabb), valamint, hogy Magyarország adót vet ki a hagyatékokra, az ingatlan-átruházásokra, a pénzügyi tranzakciókra és a banki eszközökre. A Tax Foundation elemzésén túl, de ahhoz kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy látszik a magyar adórendszer fejlődése az elmúlt közel tíz évben, mely által javult a versenyképessége is: 2016-ban még a 23. helyen állt az OECD-országok között, míg 2022-2023-ban a 11. helyen végzett. Milyen változások zajlottak a magyar adórendszerben?

2008-ról 2021-re csökkent a munkát terhelő adók súlya és jelentősen nőtt a fogyasztási és forgalmi típusú adók (pl. áfa, jövedéki adók) aránya az adórendszeren belül Magyarországon – ahogy a cikk elején bemutatott elmélet kijelöli az utat a versenyképesebb adószerkezet irányába. Ezzel szemben az EU-ban kismértékben nőtt mindkét adónem súlya.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16467443/

  • Magyarországon a munkát terhelő adók csökkentésével, egyszerűsítésével és a könnyebb adóadminisztrációval is ösztönzik a munkavállalást (pl. egykulcsos adórendszer, családi adókedvezmények, szja-bevallás egyszerűsítése).
  • A munkáltatók, vállalkozások adózása is egyszerűsödött idehaza az elmúlt évek során, így például a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás összevonása (egyúttal az adókulcs mérséklése) segítette a vállalkozások adó-adminisztrációját, csökkentette költségét (Banai, 2024).
  • Továbbá a Magyarországon a tőkét terhelő adónak a teljes adóbevételen belüli aránya 0,2%-ról 0,1%-ra csökkent 2021-re; mely elősegíti a tőke szabad áramlását.
  • Mindezeken felül egyre inkább átveszi a helyét az online ügyintézés, az e-közigazgatás az adózások terén is; gondolhatunk továbbá az online pénztárgép rendszer bevezetésére, az elektronikus áruforgalom ellenőrző rendszerre (EKÁER) és az online számlázás bevezetésére is. A felsorolt intézkedések hatására az adóbeszedés hatékonysága is javult idehaza (MNB, 2022).

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre