Beiktatása óta az első, többnapos utazása Donald Trumpnak a Közel-Keletre vezetett, de furcsa módon Izrael nem volt a megállók között. Trump útjának célja láthatóan nem más volt, mint hogy nagyívű befektetéseket vonzzon az Egyesült Államokba. Az Egyesült Arab Emírségekkel 200 milliárd dolláros üzletet írtak alá, Szaúd-Arábia akár 600 milliárd dollár értékben fektethet be az Egyesült Államokban, Katarral pedig 1200 milliárd dollár értékű megállapodás született. De Trump négy napos közel-keleti turnéjának mégis Szíria hadúrból lett vezetője, Ahmed as-Saraa lehet a legnagyobb nyertese. Országa ugyanis kikerülhet Washington súlyos szankciói alól, így valóban elkezdődhet az újjáépítés a polgárháború sújtotta országban.
Közel-keleti karnevál
Pirosra festett Tesla Cyber Truck-ok kísérete, tevés felvonulás, zenés-táncos fogadás a sejk palotájában. Mintha csak az 1001 éjszaka meséibe csöppent volna Donald Trump, amikor elnökségének első többnapos körútjára érkezett az Öböl-menti országokba. Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek, a show sehol nem maradt el. Az amerikai elnök láthatóan élvezte a közel-keleti fogadtatást, az utazásának pedig előzetesen már kellő hírverést biztosított, hogy Katar 400 millió dolláros Boeing repülőgépet ajánlott fel ajándékként Trumpnak, hogy lecserélje az elnöki Air Force One-t. Trump elfogadná a nagyvonalú ajándékot, annak ellenére, hogy mind Demokrata mind Republikánus oldalról súlyos kritikát kap ezért. A repülőgépet végül Trump a megfelelő jogszabályok és ügymenet betartása mellett minap hivatalosan is elfogadta.
Mindez persze csak a körítés, ugyanis az amerikai adminisztráció láthatóan sokat tett azért, hogy az utazást tartalommal is megtöltsék, így a showműsoron túl több jelentős politikai és üzleti momentumot is kiemelhetünk az amerikai elnök közel-keleti körútjáról.
Az üzenet
Rijádban Trump újra hangot adott realista világnézetének, és bírálta az előző adminisztrációk intervencionista megközelítését. Miközben az amerikai elnök a washingtoni neokonzervatívok szemére vetette az iraki és afganisztáni háborút, dicsérte az Öböl-menti országok vezetőit a régió fejlesztéséért.
Trump szerint a fejlődést nem a csillogó magánrepülőgépeken, szép öltönyökben érkező nyugati megmondóemberek hozták el a Közel-Keletre, akik csak kioktatták a régió vezetőit, hogy hogyan kell élniük.
„Rijád és Abu Dzabi csillogó márványait nem az úgynevezett nemzetépítők, neokonzervatívok vagy liberális nonprofit szervezetek hozták létre, akik dollármilliárdokat költöttek teljesen haszontalanul arra, hogy Kabult, Bagdadot és annyi más várost fejlesszenek”.
Trump kijelentése történelminek tekinthető, ugyanis regnáló elnök ennyire nyíltan nem bírálta még az elmúlt 20 év amerikai külpolitikáját a Közel-Keleten. Annyiban azonban nem újdonság hozzáállása, hogy az olykor izolacionistának is nevezett „America First” politikája elejétől fogva a be nem avatkozás elvét hirdeti, amelyet – több, kevesebb sikerrel – a gyakorlatban is megvalósulni látunk.
A politikai-kulturális beavatkozás helyett Trump gazdasági együttműködést ígér, amely olyan kölcsönösen előnyös üzleti-politikai kapcsolatokat formál, hogy azok tartós békét teremtenek a régió államai között. Trump tranzakciós külpolitikája szerint a Közel-Keleten „a terrorizmust a technológia váltja”, az „egymás bombázását” pedig a „közös városépítés”.
Az üzlet
AI-ra váltaná az olajat Szaúd-Arábia
Ezáltal a tranzakciós külpolitika által pedig úgy tűnik Trump sokkal jobban szót ért a régió államainak vezetőivel, amely egész konkrét és nagy volumenű üzletkötésekben is megnyilvánult.
Trump körútjának első állomása Rijád volt, ahol az elnök sem fukarkodott a dicsérő szavakkal, amikor Szaúd-Arábiát az Egyesült Államok „legerősebb partnerének” nevezte, a kétoldalú kapcsolatok pedig nyilatkozata szerint „aranykorukat élik”.
Rijád 142 milliárd dollár értékben vásárol fegyvereket és védelmi eszközöket az Egyesült Államoktól, beleértve lég- és rakétavédelmi, határvédelmi és űrrendszereket. Továbbá Szaúd-Arábia ígéretet tett arra, hogy mintegy 600 milliárd dollár értékben fektet be az Egyesült Államokba.
Trumphoz Rijádban több amerikai üzletember is csatlakozott, köztük az elnök belső köréhez tartozó Elon Musk Tesla vezér, az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink és az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang. A tárgyalásokból pedig egyértelműen látható volt, hogy Rijád szívesen diverzifikálná olajban gazdag gazdaságát a high-tech és mesterséges intelligencia képességeinek növelésével.
Az első ilyen alku már meg is köttetett, ugyanis Jensen Huang a látogatás során bejelentette, hogy az Nvidia több mint 18 000 darabot fog eladni legújabb AI-chipjeiből a Humain szaúdi vállalatnak.
Katar és a „Boeing diplomácia”
Az amerikai elnök útja előtt belengetett 400 milliós katari ajándék, egy új elnöki Boeing repülőgép megadta a kellő hangulatot a találkozónak. A Fehér Ház bejelentése szerint mintegy 1200 milliárd dollár értékben kötnének különböző üzleteket a felek, az első nagyobb értékű, 243,5 milliárd dolláros megállapodást pedig már alá is írták. Ennek keretében a Boeing és a GE Aerospace történelmi mértékű megrendelést kapott a Qatar Airways légitársaságtól, mintegy 96 milliárd dollár értékben 210 darab amerikai gyártmányú Boeing 787 Dreamliner és 777X repülőgép beszerzéséről.
42 milliárd dollár értékű fegyvervásárlás (drónok és drónelhárító eszközök) és az al-Udeid amerikai légibázis felújításáról is megegyeztek a felek mintegy 38 milliárd dollár értékben.
AI nagyhatalom lenne az Egyesült Arab Emírségek
Trump közel-keleti körútjának utolsó állomásaként érkezett Abu Dzabiba, ahol az amerikai elnök megkapta a Zayed-rendet, az Egyesült Arab Emírségek legmagasabb polgári kitüntetését. Abu Dzabi és Washington már márciusban 10 éves, 1400 milliárd dollár értékű befektetési keretmegállapodást kötött, amely kiterjed többek között AI infrastruktúra, a félvezetők, az energia, a kvantumszámítás, a biotechnológia területére is. Ezt a keretmegállapodást kezdték el konkrét tárlatommal is megtölteni a felek a jelenlegi találkozón.
Az Öböl-menti monarchiában Donald Trump 200 milliárd dolláros kereskedelmi megállapodást írt alá, amelyben szintén szerepel Boeing-vásárlás, alumínium kohóra vonatkozó beruházás az Egyesült Államokban, valamint megnövelt földgáz- és kőolaj kitermelés az amerikai és emírségekbeli energiavállalatai között. Továbbá az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma és az emirátusi G42 AI cég közötti megállapodás keretében az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb AI adatközpontot hozzák létre Abu Dzabiban.
A találkozó előtt Washington már előzetes megállapodást kötött Abu Dzabival, hogy 500 ezer Nvidia chipet importálásáról.
Szíria a legnagyobb nyertes?
Tevés felvonulás ide, történelmi léptékű befektetések oda, a legnagyobb meglepetést mégiscsak Trump Szíriáról szóló bejelentése okozta. Az elnök ugyanis Rijádban bejelentette, hogy az Egyesült Államok minden szankciót felold, amelyet a polgárháborús országgal szemben bevezetett. Szíria levételét a szankciós listáról információk szerint személyesen Recep Tayyip Erdoğan török elnök és a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmán kérte Trumptól, tekintve, hogy mind Ankara, mind pedig az Öböl-menti államok készen állnak arra, hogy újjáépítsék, ezáltal pedig megszilárdítsák befolyásukat a polgárháború sújtotta ország fölött.
„Kivezetjük az összeset [szankciót]. Sok szerencsét Szíria, mutass valami nagyon különlegeset.” – mondta Trump, sok szerencsét kívánva az ország gazdasági-társadalmi rehabilitálásához.
Trump Szíria újdonsült vezetőjével, a terrorvezérből lett elnökkel Ahmed as-Sharaa-val is találkozott, amely 25 év után az első ilyen találkozó volt, amely amerikai elnök és szíriai elnök között történt.
Az amerikai elnök nagyvonalú bejelentését később Marco Rubio külügyminiszter igyekezett tompítani amikor azt mondta, hogy a washingtoni kormányzat először ideiglenes felmentést adna egyes szíriai szankciók alól. A végleges hatályon kívül helyezés pedig csak később, kongresszusi jóváhagyással történhet.
Miért maradt ki Izrael?
Váratlan módon Trump körútjából az Egyesült-Államok legfőbb közel-keleti szövetségese, Izrael valahogy kimaradt. Míg kritikusok szerint ez a kétoldalú kapcsolatok megromlásának a jele, mind Washingtonból mind Jeruzsálemből hamar nyugalomra intették a kárörvendőket. Benjamin Netanjahut ugyanis első külföldi vezetőként fogadta Trump a Fehér Házban februárban, majd áprilisban újra találkoztak. Az egyeztetés pedig továbbra is rendszeres a két kormányzat között.
Mindazonáltal valóban kevés szó esett Trump utazása során akár a gázai konfliktus rendezéséről, akár az Izraellel való normalizációs törekvésekről. De láthatóan Trumpnak most nem is ez, mint inkább az üzletszerzés, a gazdasági összekapcsolás volt a célja. Az elnök nyilatkozata szerint pedig mindez Izrael hasznára is válik majd. Az Ábrahám egyezmények bővítéséről pedig Trump nem tett le, a tárgyalások során sem Szaúd-Arábia, sem pedig Szíria (!) nem zárta ki kategorikusan a csatlakozást.
Források
KLEIN, Betsy: 7 takeaways from Trump’s Middle East trip. In: CNN, 2025.05.16.
https://edition.cnn.com/2025/05/16/politics/trump-middle-east-takeaways
LI, Yun: Former VP Mike Pence calls the $400 million Qatari jet gift ‘a bad idea’ that Trump should turn down. In: CNBC, 2025.05.18.
HARB, Ali: Five key takeaways from US President Donald Trump’s Middle East trip. In: Al-Jazeera, 2025.05.16.
https://www.aljazeera.com/news/2025/5/16/five-key-takeaways-from-us-president-donald-trumps-middle-east-trip
SMITH, Sara: Trump pledges to lift Syria sanctions as he seals $142bn arms deal on Saudi visit. In: BBC, 2025.05.16.
https://www.bbc.com/news/articles/c4g239dwxw2o
Fact Sheet: President Donald J. Trump Secures Historic $600 Billion Investment Commitment in Saudi Arabia. In: The White House, 2025.05.13.
https://www.whitehouse.gov/fact-sheets/2025/05/fact-sheet-president-donald-j-trump-secures-historic-600-billion-investment-commitment-in-saudi-arabia/
Fact Sheet: President Donald J. Trump Secures Historic $1.2 Trillion Economic Commitment in Qatar. In: The White House, 2025.05.14.
https://www.whitehouse.gov/fact-sheets/2025/05/fact-sheet-president-donald-j-trump-secures-historic-1-2-trillion-economic-commitment-in-qatar/
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
