2025 februárjában tovább gyorsult az infláció Magyarországon, melyhez egyedi tényezők is hozzájárultak. A fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest (január: 5,5%). Folytatódtak a szolgáltatások (pl. banki díjak) év eleji átárazásai, ezzel együtt a szolgáltatások ára átlagosan 1,2%-kal nőtt egy hónap alatt (9,2%-kal egy év alatt). Az élelmiszerek átlagosan 1,2%-kal drágultak januárról februárra (7,1%-kal egy év alatt), azonban pozitív, hogy egyes alapvető élelmiszerek ára már csökkent (tej, sertéshús). A magas élelmiszerárak ellen fellépve Orbán Viktor miniszterelnök ma délelőtt közölte, március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10%-ot. Inflációt enyhítő tényező volt februárban a járműüzemanyagok árának mérséklődése januárhoz képest, illetve a forint euróval és dolláral szembeni erősödése is idővel érezteti pozitív hatását a hazai árakban.
Hazai inflációs helyzetkép
A KSH friss adatközlése szerint februárban 5,6%-ra ugrott az infláció a januári 5,5%-ról (az előző év azonos időszakához mérve). A februári inflációs adat meghaladta az előzetes elemzői várakozásokat (medián várakozás: 5,3%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció 6% fölé gyorsult februárban (6,2%, év/év alapon), mely szintén egy erőteljesebb belső árnyomásra utal.
Szezonális hatások is érvényesülnek az év eleji (január-február) inflációban, mivel az év eleje az átárazások intenzív időszaka: például pénzügyi szolgáltatások (banki díjak), hírközlési szolgáltatások (pl. telefon, internet, postai szolgáltatások), egészségügyi szolgáltatások. Továbbá egyedi hatások is befolyásolják az év eleji inflációs adatokat, egyszeri áremelkedést okozva az egyes termékeknél, így például az év eleji adóemelések hatása még februárra is kisebb mértékben áthúzódhatott (inflációkövető adóemelés, illetve dohánytermékek jövedéki adójának az emelése, adminisztratív árváltozások).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Ami a havi árszínvonal-változást illeti, januárról februárra átlagosan 0,8%-kal emelkedtek a fogyasztói árak – mely ugyan a tavalyi hónapokhoz képest dinamikus áremelkedést jelent, de a korábbi évek februári adataihoz viszonyítva nem kirívóan magas. Ezen belül (egy hónap alatt):
- az élelmiszerek átlagosan 1,2%-kal drágultak,
- a háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal,
- a szeszes italok, dohányáruk ára 1,1%-kal,
- míg a szolgáltatások ára átlagosan 1,2%-kal emelkedett.
- A járműüzemanyagok ára viszont 0,9%-kal csökkent.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
A szolgáltatások árának havi megugrása az év eleji átárazások miatt várható volt, ennek hatása kisebb mértékben, de februárra is áthúzódott (pl. a pénzügyi szolgáltatások területén). A korábbi években mért szintekhez viszonyítva ugyan nem kiugró a februári szolgáltatásár-emelkedés (9,2%, év/év alapon), azonban az élelmiszerárak mellett e szektor húzta leginkább az általános inflációt. Az év eleji átárazások kifutásával várható a szolgáltatások inflációjának lassulása.
A KSH közlése szerint idén februárban a szolgáltatások ára átlagosan 1,2–kal nőtt egy hónap alatt (9,2%-kal tavaly februárhoz képest), ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6%-kal, a járműjavítás és -karbantartás 1,5%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4%-kal többe kerültek.
Az élelmiszer-infláció lelassult a tavalyi évben a korábbi időszakokhoz képest, a havi inflációs mutatók 0,7-5,4% között mozogtak 2024-ben (az előző év azonos időszakához viszonyítva). A tavalyi év végén és idén év elején azonban az élelmiszerárak ismét gyorsultak, bár ebben szezonális hatások is érvényesültek – ahogy a korábbi évek elején is. Idén februárban a KSH közlése szerint 7,1%-kal nőttek az élelmiszerárak tavaly februárhoz képest (január: 6%), míg januárról februárra (egy hónap alatt) 1,2%-kal emelkedtek. Azonban pozitív, hogy több alapélelmiszer ára mérséklődött
- a tej ára 2,6%-kal,
- a sertéshúsé 0,8%-kal csökkent januárról februárra.
- Az étolaj 5,4%-kal drágult,
- a kávé 5,2%-kal,
- a margarin 4,4%-kal,
- az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8%-kal,
- a kenyér 3,3%-kal,
- a párizsi és kolbász 2,7%-kal,
- a csokoládé, kakaó 2,3%-kal,
- a vaj- és vajkrém 2,0%-kal,
- a baromfihús 1,9%-kal többe került februárban januárhoz képest.
A magas élelmiszerárak ellen több intézkedést is belengettek az elmúlt hetekben (vásárlók beszerzési árakról való kötelező tájékoztatását, a haszonkulcsok maximalizálását és végső soron az újabb élelmiszerár-stop). Azonban reagálva a mai inflációs adatra, már konkrét intézkedéseket is láthatunk: Orbán Viktor miniszterelnök délelőtt bejelentette, március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10%-ot. Az elmúlt időszakban a tojás esetén ez 40%, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80% volt”. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott, minden olyan élelmiszer esetében, ahol az árrés elszállt, az árakat csökkenteni kell úgy, hogy a fogyasztói ár maximum 10%-kal haladja meg a beszerzési árat. Ezt az intézkedést május végéig tartják hatályban, majd felülvizsgálják. Ezen felül 100 termékre bővülhet az online árfigyelőben megfigyelt termékek köre. További segítség lehet, miszerint októbertől a nyugdíjasok visszakapják az áfát bizonyos alapvető élelmiszerek után.
A forint euróval és dollárral szembeni jelentősebb erősödése pozitívan hathatott az inflációra, és a hatás a következő hónapokban is kitarthat. A forint januárról februárra több mint 2%-kal tudott erősödni az euróhoz, és 2,6%-kal a dollárral szemben. Az import termékek árában csak fokozatosan, néhány hónapot követően érződik a jelentősebb hatás, azonban az üzemanyagárak esetében korábban átgyűrűzik. A forint-dollár árfolyamon kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci nyersolajár februárban átlagosan alacsonyabb szinteken járt a januári értékekhez képest, ez is segíthette a járműüzemanyagok árának mérséklődését idehaza (a KSH tájékoztatása szerint egy hónap alatt 0,9%-kal csökkent az üzemanyagok ára februárban).
Ebben az árcsökkenésben globális politikai hatások – pl. Donald Trump amerikai elnök politikája – is szerepet játszottak. „A kilátások is biztatóak, különösen ha az amerikai kormányzat képes lesz fenntartani az olajárak csökkentésére irányuló nyomást. Az olcsóbb üzemanyag nem csak a lakosság mobilitási költségeit csökkenti, hanem a vállalkozások szállítási és logisztikai kiadásait is, ami végső soron hozzájárulhat az általános árszínvonal mérséklődéséhez, és így a gazdasági növekedés élénküléséhez is” (Tatár, 2025. A benzinárak alakulásáról részletesen ITT írtunk).
2025-ös kilátások
Előretekintve, az egyszeri, év eleji átárazások várhatóan január-februárban gyakoroltak jelentősebb hatást a hazai inflációra, és tavasszal kismértékben enyhülhet az árnyomás. A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva, alappályánkon az idei év nagy részében ezzel együtt is 5-6% között ingadozhat az árszínvonal-növekedés üteme.
Azonban pesszimista forgatókönyv esetén 2025-ben 5-7% között ingadozhat a hazai infláció, az év vége felé a 7%-ot is megközelítve; miközben visszafogottabb inflációs pályánkon 4,5-5% körül mozoghat az infláció az idei évben.
Infláció az Európai Unióban
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában – a teljes körűen rendelkezésre álló adatok szerint (mind a 27 tagállam vonatkozásában) – 2025 januárjában 2,8%-ig gyorsult az árszínvonalromlás üteme, ahogy az eurózóna inflációja is felgyorsult 2,5%-ra (év/év alapon). Februárban az eurózónára vonatkozóan tett még csak közzé az Eurostat inflációs adatot, eszerint 2,4%-on állt az árszínvonal-romlás mértéke (év/év alapon).
Januárról februárra több tagállamban is gyorsult az infláció (év/év alapon mért mutatókat összevetve), hazánk mellett Észtországban, Lettországban, Hollandiában, Máltán és Ausztriában.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22023829/
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
Szabolcs Pasztor
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
