A törekvés a tudatos városfejlesztésre nem újkeletű dolog, hogy erről meggyőződjünk, elég egy sétát tennünk az óbudai Aquincumi Múzeumban. A Római Birodalom határvonalán fekvő Aquincum maradványai jól szemléltetik, hogy sok száz évvel ezelőtt még egy távoli provinciában is milyen tudatosan fejlesztettek katonai tábort és polgárvárost.
A példákat a tudatos településfejlesztésre sokáig sorolhatnánk, de a 2000-es években új fogalommal ismerkedtünk, megjelentek az okos városok. Valójában ez sem újkeletű dolog, építészek már a 60-as években is beszéltek róla, de széleskörben akkor terjedt el, amikor a globális tech-cégek informatikai rendszerei egyre nagyobb teret nyertek a városi infrastruktúrák és a közszolgáltatások üzemeltetésében. Kicsit leegyszerűsítve: az okos város okos technológiát használ a hatékony és fenntartható városüzemeltetésben. Eszközök és rendszerek sokaságáról van szó, melynek előnyeit leginkább a digitális bennszülöttek élvezik, azaz a Z és az Alfa generációk.
Igen ám, de miközben látszólag megállíthatatlan a digitalizáció, a mesterséges intelligencia térnyerése, szembesülünk egy másik folyamattal is. A világ népessége öregszik, mindez olyan ütemben zajlik, hogy az ENSZ már három kategóriába sorolja az országokat. Elöregedő társadalmak, ahol születik még annyi gyermek, hogy kompenzálja az idősek arányát a népességben, öreg társadalmak, ahol a lakosság legalább 15 százaléka 65 éves vagy idősebb, és szuper-öreg társadalom, ahol a 65 éves vagy idősebb népesség aránya több mint 20 százalék.
2023-ban 19 olyan ország volt, amely szuper-öreg társadalomnak számít, de 2030-ra a számuk meghaladhatja a harmincat. Az Európai Unióban 22 százalék a 65+ korosztály aránya, Magyarország esetében 2023-ban 20,5 százalék volt (ezzel még éppen az értékhatáron vagyunk).
|
Ország |
65+ korosztály aránya a teljes népességen belül (%) |
|
Monaco |
36 |
|
Japán |
30 |
|
Olaszország |
24 |
|
Finnország |
24 |
|
Portugália |
23 |
|
Görögország |
23 |
|
Horvátország |
23 |
|
Németország |
23 |
|
Bulgária |
22 |
|
Lettország |
22 |
|
Franciaország |
22 |
|
Szlovénia |
21 |
|
Litvánia |
21 |
|
San Marino |
21 |
|
Észtország |
21 |
|
Csehország |
21 |
|
Spanyolország |
21 |
|
Hollandia |
21 |
| Dánia |
21 |
Szuper-öreg társadalmak 2023-ban
Forrás: Világbank
Az elöregedő társadalmak egyre nagyobb kihívások elé állítják a döntéshozókat, legyen szó a szociális ellátásról vagy akár a nyugdíjrendszerről. De a várostervezésben sem hagyható figyelmen kívül a növekvő számú idős ember. Thaiföldön például a Chulalongkorn Egyetem építészeti kara külön szemináriumot indított, ahol az idősek igényeihez igazított várostervezés a téma. Előreszámítások szerint Thaiföld 2033-ra szuper-öreg társadalommá válik, a települések viszont még nem készültek fel erre. Az egészségügyi intézményeknek is alig 40 százaléka van úgy kialakítva, hogy az idős emberek is biztonságosan tudják igénybe venni. Más helyeken – például a piacokon, parkokban, boltokban, templomokban, színházakban, kulturális központokban, múzeumokban alapvetően hiányoznak azok az infrastruktúrák, melyek az idős embereket segítik.
Azonban távolról sem csak akadálymentesítésről van szó, hanem olyan okos város megoldásokról, melyek az idős embereket támogatják, legyen szó akár call-centerekről, akár okosórákról időseknek. Ehhez nyilván az is elengedhetetlen, hogy az idősek digitális készségeit fejlesszék, de a digitális megoldásokat is úgy kell fejleszteni, hogy a 65+ korosztály is használni tudja. És végül, de nem utolsó sorban, az idősek digitális edukációja azért is fontos, mert ők a leggyakoribb áldozatai a kibercsalóknak.
