Napjaink egyik trendi témája a generációkutatás. Nyilván nem véletlenül, hiszen soha nem volt még arra példa, hogy négy generáció egyszerre legyen jelen a munkaerőpiacon. Különösen nem úgy, hogy a technológiai fejlődés ekkora szakadékokat képezett volna a korosztályok között.
Az egyre feszesebb munkaerőpiac egyre több új megoldást eredményez: távmunka, munkavállalói jólléti stratégia, ösztönző juttatások, életpályamodell. De ott van az élőmunka kiváltása a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásával. A munkáltatók a nemcsak a fiatalok megtartására törekednek, hanem a nyugdíj előtt álló munkavállalók minél hosszabb ideig történő munkaerőpiaci benntartására is. Maguk az államok is igyekeznek az időskori munkavégzés határait példátlanul kitágítani. Itt messze nemcsak a nyugdíjkorhatár emeléséről van szó, hanem olyan jólléti intézkedésekről, ami lehetővé teszi az X generáció és a baby boomerek megtartását a munka világában.
De mi van, ha mindez mégsem elegendő? Hol lehetnek még tartalékok? Mi van, ha egy állam nem a bevándorlásban gondolkodik?
Csehországban alacsony a munkanélküliségi ráta, az Eurostat adatai szerint 2024 októberében 2,6 százalék volt. Egyre kevesebb a munkaerőpiaci tartalék, ezért merült fel annak a lehetősége, hogy a tinédzsereket, azaz az Alfa generációt bevonni a munkaerőpiacra.
Az ötlet nem példa nélküli: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2021-es adatai szerint Észak-, Dél- és Nyugat-Európában a 15-17 éves korosztály 66 százaléka megjelenik a munkaerőpiacon. Ezzel szemben Kelet-Európában (a szervezet ide sorolja Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Csehországot, Bulgáriát, Moldovát, Romániát, Belaruszt, Oroszországot és Ukrajnát) ennek a korosztálynak alig 14 százaléka vállal munkát.
Alapvetően itt diák- és nyári munkavállalásról van szó, melynek feltételeit szigorúan szabályozzák. Svédországban például egy gyermeknek 13 évesnek kell lennie ahhoz, hogy legálisan dolgozhasson. Nem vállalhat éjszakai műszakot, nem emelhet nehezet, illetve korhatárhoz kötött bizonyos termékek, például az alkohol árusítása. Bulgáriában a 13 éves fiúk és a 14 év feletti lányok is dolgozhatnak cirkuszokban vagy filmes és színházi statisztaként. Dániában, Lettországban és az Egyesült Királyságban a tinédzsereknek szülői beleegyezést vagy rendőrségi engedélyt kell szerezniük ahhoz, hogy dolgozhassanak.
Csehországban a javaslat szerint a gyerekek legfeljebb napi hét órán át végezhetnének munkát. Bérük a 4,44 eurós minimális órabér lenne. A túlórázás és az éjszakai munka tilos ebben a korcsoportban.
A cseh Munkaügyi és Szociális Minisztérium szerint az új intézkedés enyhítheti a nyári munkaerőhiányt. Vannak, akik ellenzik a javaslatot, de sokan úgy gondolják, hogy eddig is dolgoztak a tinédzserek nyáron, csak illegálisan. Ezzel a javaslattal legalizálhatják a munkavállalásukat, egyben védik is a jogaikat.
Magyarországon egy gyermek a 16. életévéig tanköteles, 16 év alatt csak hivatalos iskolai tanítási szünetben végezhet munkát. De iskolai szünetben is csak a 15. életévét betöltött személy létesíthet munkaviszonyt.
Ha megjelennek a munkaerőpiacon az Alfák, akkor már öt generáció lesz jelen. Ott lesznek a Z generációsok nagyszülei, a baby boomerek, de ott lesznek a közösségi média világába beleszületett Alfák, akiknek a munkaerőpiaci viselkedéséről még alig tudunk valamit.
Emberi erőforrással dolgozó munkatársak, ez ám az igazi kihívás!
