Categories
Demográf-Blog

A demográfiai változásoknak nemcsak veszélyei, de lehetőségei is vannak

Jelenleg három jelentős folyamat alakítja át az életünket. Ebből kettő olyan, amiről nap mint nap hallunk: a zöld átállás és a digitalizáció. A harmadik még csak most került be a köztudatba, pedig meglátásom szerint éppen ez a legfontosabb: a demográfiai változások.
Öregedő és elöregedett társadalmakban élünk, ami átalakítja az egész életünket, de leginkább a jövőnket. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen válaszokat adunk a demográfiai változásokra, illetve hogyan használjuk ki az abban rejlő lehetőségeket. Azonban ahhoz, hogy ezt jól csináljuk, hosszú távra kell terveznünk. Nyilván nem véletlen, hogy a Világgazdasági Fórum Global Risk Riport 2025 elemzése is foglalkozik a kérdéssel. Leginkább azt  járták körbe a szakértők, hogy a jelenlegi demográfiai folyamatok milyen lehetőségeket és veszélyeket rejtenek.

1. Eltérő mértékű öregedés

2050-re az országok háromnegyede, azaz a világ népességének 87 százaléka „elöregszik” vagy már „öregszik”. Miközben minden országban nő a várható élettartam, számos fejlődő országban nő a fiatalok száma is, ami a magas termékenységi ráta és a csecsemőhalandóság jelentős csökkenésének eredménye. Ez oda vezet, hogy akár néhány évtizeden belül 50 százalékkal több munkavállaló lesz az alacsonyabb jövedelmű országokban, mint a magasabb jövedelműekben. Ha a gazdasági integráció eléri azokat az országokat, ahol a munkaképes népesség növekszik, a világ példátlan globális jövedelemfelzárkózást tapasztalhat, ami milliárdok számára hozhat egy jobb életminőséget. Ha azonban ez nem történik meg, a világ egy részét súlyos munkanélküliség sújthatja, ami tovagyűrűző hatásokhoz vezethet.

2. Oktatás

Azokban az országokban, ahol nő a fiatalok száma, így bővül a munkaképes korú népesség, ott a legnagyobb probléma az oktatás. Nem egyszerűen a minősége, hanem egyáltalán az elérhetősége. Kulcsfontosságú, hogy ezekben a térségekben elérhető legyen a megfelelő színvonalú oktatás, ami a fiataloknak a munkaerőpiacon elvárt tudást és kompetenciákat biztosítja. Sőt, a helyzet még azzal bonyolódik, hogy a ma oktatásának a jövő munkaerőpiacára kell szakembereket képeznie!

3. Generációk közötti párbeszéd

Azt se felejtsük el, hogy a nem túl távoli jövőben öt generáció fog egymás mellett dolgozni. Ez nyilván rejt magában kihívásokat, de megadja azt a lehetőséget is, hogy a különböző életkorú munkavállalók egymástól tanuljanak és együtt fejlődjenek.

4. Nyugdíjrendszerek

Számos nyugdíjrendszer az elmúlt száz évben alig változott. A világ és a demográfiai folyamatok annál inkább: míg az 1950-es években alig akadt olyan ország, ahol a nők három gyermeknél kevesebbet vállaltak, ez mára már csak álom. Vannak országok, ahol már az egy gyermek vállalása sem magától értetődő. A nyugdíjrendszerek reformja elkerülhetetlen, de itt a lehetőség, hogy ezeket a rendszereket úgy alakítsuk át, hogy hosszú távon rugalmasabbá és fenntarthatóbbá váljanak.

5. Egészségügy

Az a tény, hogy egyre tovább élünk, a krónikus betegségek és az életkorral összefüggő állapotok, például a demencia vagy a szív- és érrendszeri betegségek növekvő arányához vezetett, ami komoly terhet ró az egészségügyi rendszerekre. De ne gondoljuk, hogy a fiatalokat nem érinti a probléma! A fiatalabb népesség más egészségügyi kihívásokkal szembesül, de ugyanabban az egészségügyi rendszerben jelennek meg, mint az idősek.
Ha nem akkor kapunk észbe, amikor már baj van, hanem felelősséget vállalunk a saját egészségünkért, akkor nemcsak az egészségben eltöltött éveink számát növelhetjük, hanem enyhíthetjük az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást. A prevenció, a szűrések, az egészséges életmód együttesen segíthetnek ebben.

6. Szociális ellátórendszerek

A szociális ellátórendszerek költségei növekvő terhet jelentenek az államok számára. Hol itt a lehetőség? Szakértők szerint az ellátórendszerekbe történő befektetések 11 billió dolláros globális GDP-növekedést eredményezhetnének, ha az államok nem nyomasztó teherként, hanem lehetőségként tekintenének erre a szektorra.

Vezető kutató at Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány |  Megjelent írások

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre