Ragadós a magyar példa: így erődítette magát kerítésekkel Európa

Kimondva-kimondatlanul sokat változott az uniós tagállamok bevándorlási politikája a 2015-ös migrációs válság óta. Míg akkoriban éles bírálatok záporoztak a magyar kormányra, amiért kerítést épít határain, addig mára – egyébként világszerte – egyre többen követik példáját. Legújabban pedig már az uniós intézmények is kezdik belátni, hogy az illegális migráció megfékezéséhez elengedhetetlen a határok megerősítése, továbbá erősödik a nyomás, hogy ehhez uniós forrásokat is rendeljenek. A kérdés a február 9-10-i uniós csúcstalálkozón is napirenden volt, és megegyeztek: meg fogják erősíteni külső határokat, és lépéseket fognak tenni, hogy megelőzzék az illegális migrációs beáramlást.

📅 Az Európai Unióban először Spanyoloszág épített kerítést határain, a ’90-es évek közepén két észak-afrikai autonóm területén, Ceutánál és Melillánál. Később Ciprus 2004-es uniós csatlakozásával a szigetországot kettéosztó falat, illetve ugyanilyen módon a litván-belarusz határon még 2000-ben emelt akadályt „örökölte meg” a közösség. Kisebb görög és bolgár erősítéseken kívül az igazi változást a 2015-ös migációs válság hozta el, mikor több mint egymillió, főként szíriai illegális bevándorló zúdult ellenőrizetlenül az Európai Unióra. Magyarország elsőként döntött úgy a tagállamok közül, hogy kerítéssel állja útját az áradatnak.

📈Habár akkoriban a magyar kormány még éles bírálatokat kapott, azóta számos másik állam követte példáját. 2022 végi adatok szerint az Európai Unió 12033 kilométeres külső szárazföldi határán már 1535 kilométeren, avagy 13 százalékán magasodik valamilyen akadály. Ezeken kívül több helyen még az unió belső határait is megerősítették. Összességében a 2014-ben már felépített 315 kilométerről 2022-re 2048 kilométerre nőtt a kerítések hossza.

🌍Magyarország példáját követte például Görögország és Bulgária a Törökországgal közös határán. Athén ráadásul nemrégiben jelentette be, hogy meghosszabbítja védelmét. Szlovénia a Hovátoszággal közös szakaszon emelt akadályt, bár ez még a horvátok schengeni csatlakozása előtt történt, és az új – előtte ellenzékben lévő – szlovén kormány azóta megkezdte elbontását. Ausztria a szlovén és olasz belső határon próbálja útját állni az illegális bevándorlásnak. Emlékezetes, 2015-ben Werner Faymann osztrák kancellár még azzal védekezett, ők nem kerítést építenek, csak „kaput oldalsó szárnyakkal”. Szintén a határzár mellett döntöttek a britek és franciák is Calais-nál. Az orosz fenyegetés miatt, valamint miután 2021-ben egyfajta hibrid hadviselés formájában, politikai eszközként használva Belarusz irányából jelentősen megnövekedett a migrációs nyomás, határerősítésbe kezdtek a baltiak is: Lettország, Észtország és Litvánia is kerítést emel Oroszországgal és Belarusszal közös határán. Ugyanígy döntött Lengyelország is.

💶Az építkezések költségét még megbecsülni is nehéz. Különösen mert a védelmet nemcsak felhúzni, de fenntartani is kell. Magyarországon múlt év végén úgy becsülték, hogy 2015 óta a költségek közelítik a 650 milliárd forintot (a kerítés, a berendezések, az őrzés). A lengyelek tavaly 353 millió euróra tették a belarusz határra tervezett határzár árát. Litvánia 154 millió eurót szánt a célra, Észtoszágban 120-130 millióra teszik az összeget, Lettoszágban meghaladja az 54 millió eurót, mire elkészül. A görögök 100 millió euróra becsülték a tervezett új szakaszt.

🇪🇺 Magyarország hosszú évek óta követeli, hogy mivel hazánk egyben a külső határokat is védi, az unió járuljon hozzá a kiadásokhoz. Orbán Viktor miniszterelnök már 2017-ben kérte, hogy az unió fizesse ki legalább a költségek felét. 2021-ben 12 tagállam – köztük a magyar – belügyminisztere írt levelet az Európai Bizottsághoz a témában. Két évvel ezelőtt végül a migráció kezelésére szánt alapot hívtak életre, ám meglehetősen csekély, 2021-2027-ig terjedő időszakra mindössze 7,39 milliárd eurós kerettel. Ráadásul ez is csak bizonyos tételekre, például berendezések, ellátmány vásárlására, informatikai rendszerek kiépítésére használható. Uniós szóhasználattal élve „téglára és habacsra” nem adnak forrásokat.

❔Az uniós döntéshozóknál azonban mintha lassú változás lenne megfigyelhető. Ursula von der Leyen bizottsági elnök már arról beszélt, hogy a határvédelem megerősítése az egyik legfontosabb feladat, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke elismete, hogy bizonyos esetekben a kerítés jó ötlet. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa amellett kardoskodott, hogy a kerítés nem jó megoldás, de már nem zárta ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák.

Külső elemző | Megjelent írások
Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre