Categories
OecoFocus Oecogram

Magyarország a legfelkészültebb uniós országok közé tartozik a 2023-24-es tél előtt

🔍 Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány időről időre megvizsgálja azt, hogy az európai uniós gáztárolók milyen telítettségi szinten állnak. Az Európai Tanács rendelete alapján a gáztározók a kapacitásuk legalább 80%-áig fel kell tölteni a tavalyi telet követően idén, a 2023–24-es tél kezdetét megelőzően is. Ezt az összes tárolókapacitásokkal rendelkező tagállam már túl is teljesítette az évszak kezdete előtt. Az európai uniós tagállamok energiafelhasználásán belül rendkívül eltérő a gáz aránya, a gáztárolók mérete is nagy különbségeket mutat. Magyarország a legjobban felkészült tagállamok közé tartozik.

🔋 Az Európai Gáztárolók Szövetségének (GIE) október közepén rendelkezésre álló adatai alapján a tárolókapacitásokkal rendelkező tagállamok messzemenőkig teljesítették az elvárt tartalékolási szintet. Az összes ország esetében elérte a telítettség a 90%-os szintet. Ugyanakkor a tárolók töltöttsége még önmagában nem sokat árul el arról, hogy adott ország felkészülten várja-e a telet. Több uniós tagállam egyáltalán nem rendelkezik tárolókkal. Mindazonáltal egyes országoknak erre nincs is szüksége, mivel nem, vagy igen kismértékben használnak az elmúlt évek során földgázt, függetlenül a 2020-as évek energiaválságától.

Ábra: A földgáztárolók hasonlóan magas telítettségi szintet mutatnak Európa-szerte. Forrás: GIE AGSI. Szerző: Németh Viktória Infografika: https://infogram.com/eu_gaztartolok_toltottsege_2023-1hmr6g7q1dylz6n?live

🗺️ Az Európai Unióban a tárolók éves felhasználáshoz viszonyított aránya 30%, míg kizárólag a gáztározóval rendelkező országok átlaga a 45%-os szintet közelíti. Két uniós ország rendelkezik nagyobb kapacitásokkal, mint az éves szükséglete, Lettország (207,7%) és Ausztria (108,3%). Magyarország így is a legnagyobb tartalékolási lehetőségekkel rendelkező országok közé tartozik (az éves  felhasználás 64,7%-val), amely előbbi két ország és Szlovákia (69,2%) után a negyedik legnagyobb az Európai Unióban. Az unió legnagyobb gazdasága, Németország gáztárolási kapacitások szempontjából az uniós középmezőnyhöz tartozik, az eltárolható földgáz mennyisége nem éri el az ország éves fogyasztási szintjének harmadát. A tárolókapacitásokkal nem rendelkező országok helyzete eltérő. Így például a gázt egyáltalán nem használó Ciprustól széles a skála, de a negyedik legnagyobb gázfelhasználású Írországig is, (amely megközelíti a jelentős tárolási kapacitásokkal rendelkező Magyarország értékét). Ugyanakkor Írország helyzete különleges, mivel saját forrásból és az import nagyobb részét a szomszédos Egyesült Királyságból biztosítja.

Ábra: Az európai uniós tagállamok nagy eltéréseket mutatnak a földgáztárolási kapacitásokban, így jelentős különbségek vannak a között, hogy mit jelent a tárolók 90% feletti telítettsége az éves felhasználással összevetve. Forrás: GIE AGSI. Szerző: Németh Viktória, Infografika: https://infogram.com/eu_gaztoltes_felhasznalas_2023-1h7v4pwzpn80j6k?live

Hogy alakultak a 2023-ra prognosztizált földgázellátási hiányok?

☀️ A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2022 évvégi becslése alapján az Európai Unió jelentősebb földgázhiányra figyelmeztette az Európai Uniót 2023-as év vonatkozásában (közel 360 milliárd köbméteres igény mellett 27 milliárd köbméter hiány). Ugyanakkor a frissebb adatok alapján úgy tűnik, hogy enyhe időjárás, a magas árak nyomán kialakult visszafogott fogyasztás, az előző télről megmaradt magas tartalékok és az import diverzifikációja együttesen abba az irányba hatnak, hogy a 2023-as évben elegendő gáz álljon az európaiak rendelkezésére.

💡 Következtetések

🇭🇺 A fentiek összességében azt jelentik, hogy az Európai Unió felkészülten vág neki a következő télnek. Ugyanakkor a tagállamok közötti különbségek miatt kevés olyan ország van, aki már most is képes lenne biztosítani a lakosság teljes földgázszükségletét az idei télre akár már jelen pillanatban is. Magyarország a jelentős tárolási kapacitásaival az unió négy legfelkészültebb tagállama között van.

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre