Categories
OecoGlobus

Történelmi fordulópont a német külkereskedelemben

📊 A Szövetségi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett adatai meglepő információkkal szolgáltak a német gazdaság teljesítményével kapcsolatosan. Elöljáróban megjegyezzük, hogy Európa legnagyobb méretű gazdaságának havi külkereskedelmi mérlege legutoljára 1991-ben volt deficites. Most azonban, a több, mint harminc éven át fennálló pozitív tendencia 2022 májusában véget ért, ugyanis a hiány hozzávetőlegesen 1 milliárd eurót tett ki. Rövid bejegyzésünkben a váratlan és egyben szokatlan helyzet létrejöttének okait keressük.

🔋Először is tisztázni érdemes, hogy a német gazdaság export-orientált, azaz növekedési üteme, illetve fejlődése elsősorban az országhatárokon túl értékesített javak és szolgáltatások mennyiségétől függ. (Többek között ezért sem állt be Németország azon EU-s országok élére, melyek azonnali és komoly szankciókat javasoltak az Oroszországgal való kereskedelem kapcsán.) Májusban az import összértéke (126,7 milliárd euró), felülmúlta az exportét (125,8 milliárd euró). Mindez főként annak tudatában megdöbbentő, hogy április hónapban a kereskedelem még bőven a nyereséges, pozitív tartományban mozgott és 3,1 milliárd eurós szufficitet láthattunk. Mégis mi vezethetett ilyen rövid időn belül ekkora visszaeséshez? Oliver Rakau, az Oxford Economics in Frankfurt közgazdásza szerint a globális környezet és leginkább a szankciók miatt a német kivitel mozgástere erősen beszűkült. Másrészről pedig az importált energia és egyéb exporthoz szükséges alapanyagok drágulását érdemes még kiemelni. A német gyárak zavartalan működéséhez szükséges energia ára például – a 2021-es év ugyanezen időszakához viszonyítva – csaknem 30 százalékkal drágult meg. Ugyanez a kijelentés érvényes az összeszerelés során felhasznált alkatrészekre és a háztartások által elfogyasztott élelmiszerekre is. A nagyfokú bizonytalanság és a hasonlóan magas megélhetési költségek egyaránt kedvezőtlen jövőképet vetítenek előre.

📦Érdemes azonban alaposabban is megvizsgálni a német importforgalom alakulását az orosz–ukrán háború kitörése után. Németország – aktív szerepet vállalva az Oroszország ellenében foganatosított nyugati szankciós politikában – jól láthatóan igyekezett visszafogni az Oroszországgal való kereskedelem mértékét. (Tette ezt annak ellenére, hogy a német autóknak hatalmas piaca volt Oroszország és a posztszovjet térség.) A csökkenés igencsak látványos volt: az import áprilistól májusig 9,8 százalékkal zuhant issza, így összesen 3,3 milliárd eurós értéket képviselt. Mindeközben viszont érzékelhetően föllendült a kereskedelem az Amerikai Egyesült Államok és Németország között. Németország májusban 7,4 milliárd euró összértékben importált az USA-ból (mindenekelőtt olajat, valamint soha korábban nem tapasztalt mennyiségű gázt). Az import értéke ezáltal (szintén április hónaphoz képest) 9,7 százalékkal nőtt. Megemlítendő ugyanakkor, hogy Németország egyértelműen pozitív külkereskedelmi mérleggel bír az Európai Unió tagállamaival lebonyolított áruforgalom vonatkozásában. Az export értéke 67,5 milliárd euró, amely közel 6 milliárd euróval volt magasabb májusban az importokénál (61,8 milliárd euró). Az előnytelen adatok jól láthatóan az Unión kívül eső országokból származnak. Ezek esetében az import 65 milliárd euró, mely nagyjából 7 milliárd euróval múlja felül az exportot (58,3 milliárd euró).

🔍Az eddig leírtak kiegészítése gyanánt azt érdemes még kiemelnünk, hogy éves összehasonlításban az importált javak mennyisége (+27,8%) sokkalta sebesebb növekedést produkált, mint az exportáltaké (+11,7%). Ennek ismeretében kettő dolgot jelenthetünk ki teljes bizonyossággal. Először is a havi külkereskedelmi hiány májusban nem a semmiből következett be, sokkal inkább egy, már régebb óta fennálló folyamat végeredménye volt. Másodszor, magát a deficitet főként a drasztikusan dráguló import és az ezzel párhuzamosan akadozó export okozta.

🇭🇺 Érdemes még kiemelni azt is, hogy a német külkereskedelmi mérleg romlása Magyarország számára sem kimondottan örvendetes folyamat. Németország, Magyarország és a világ egyéb országai között egy ún. reexport folyamat zajlik, ami azt jelenti, hogy papíron a hazánkban gyártott német termék importként megjelenik a német statisztikában, de csak azért, hogy német exportként tűnjön fel például távoli kontinensek országaiban. Ez a sajátos dependencia azonban felborul, ha beszűkülnek a német gazdaság exportlehetőségei, hiszen ekkor a magyar bérmunka által előállított termékek piaca is beszűkül.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/irasok/nemetorszag-es-a-visegradi-orszagok-kereskedelmi-kapcsolatai/

#export #import #nemetorszag #kulkereskedelem #deficit #haboru

Kutatási igazgató

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre