Categories
OecoGlobus OecoMaps

Sorra vezetik be az EU-s tagállamok a karbonadót

☀️ A klímaváltozás súlyos következményei miatt rendkívül fontos az üvegházhatású gázok, főként a szén-dioxid, nitrogén-oxid és a metán kibocsátásának csökkentése. Világszerte a kormányok számos eszközzel élnek ennek érdekében, többek között a különadókkal, kibocsátáskereskedelmi rendszerekkel, vagy a szigoróbb szabályozással és annak betartatásával.

🧾 A szennyezés következtében keletkező negatív externáliák ellen a közgazdászok az úgynevezett Pigou-adót szokták javasolni. Ennek értelmében az externáliát kiváltó esemény okozója, vagy az azáltal pozitívan érintett szereplők fizetnek a károsultnak, a kár költségével megegyező összegben. Az adónem hatásos az externáliák internalizálására. Az adófajta globális alkalmazásával azonban több probléma is adódik; nehéz felmérni a kár mértékét és az érintettek körét, hiszen például a klímaváltozást mindenki érzékeli és valamilyen szinten mindenki hozzájárul. A karbonadó, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának megadóztatása tekinthető Pigou-adónak, amellyel a károsanyag kibocsátás externáliáit ellensúlyozzák a karbonintenzív termékek áremelésével. Az EY becslése alapján a szigorúbb szabályozás hosszútávon az évi gazdasági növekedést 0,7%-kal vetné vissza, míg a károsanyag kibocsátást 22%-kal. Ezzel szemben a Tax Foundation számításai szerint egy 50 dolláros tonnánkénti karbonadó a növekedést 0,4%-kal, míg a szennyezést 26-47% közötti arányban csökkentené, így kisebb gazdasági kárral járó megoldás.

📊 Európán kívül számos helyen alkalmaznak karbonadót; többek között például Kanadában, Mexikóban, Chilében és Japánban. Azonban a legnagyobb széndioxid kibocsátók (Kína, Egyesült Államok, India és Oroszország) még nem implementálták az adónemet. Svédországban 1991-es bevezetése óta a svéd Környezetvédelmi Minisztérium számítása szerint 20 százalékkal segítette a károsanyag kibocsátás csökkentését. Az Egyesült Államokban is 2009-óta 11 államban van érvényben karbonadó, azonban számos, a károsanyagkibocsátáshoz leginkább hozzájáruló termékre, mint például az energiahordozókra nem vonatkozik. Emellett számos export-orientált vállalkozás is mentesül az adó alól, hogy ezzel óvják versenyképességüket a nemzetközi piacon. Sokféle számítás elérhető a szén-dioxid kibocsátás tonnánkénti közösségi költségeire. A Donald Trump vezette kormányzat 8 dolláros árat határozott meg, míg a Biden adminisztráció már 51 dollárt. Ahogy a térképen is látszik, a skála ennél szélesebb is lehet, az EU-ban például a lengyel 0,07 eurós szinttől a svéd 117,3 eurós szintig terjed a karbonadó mértéke. A teher nagysága mellett az adóköteles károsanyagok típusa között is vannak eltérések; míg Liechtensteinben például az üvegházhatású gázok 81%-ra érvényes az adó, addig Észtországban csupán 6%-ra. Bár az összes szennyező arányos megadóztatása lehetetlen, egy 2009-es tanulmány szerint az Egyesült Államokban 3000 vállalat megadóztatásával az üvegházhatású gázok szennyezésének 80%-a lefedhető.

📉 Mivel az alacsonyabb jövedelmű emberek nem engedhetik meg maguknak az energiatakarékos, de drágább háztartást, a karbonadó őket nagyobb mértékben érinti. Bár a tehetősebb emberek sokkal több és nagyobb széndioxid kibocsátással járó terméket vásárolnak, fogyasztási kosarukban ezek aránya kisebb, így az adótípus növeli az egyenlőtlenségeket. Ezek miatt az egységes karbonadó egyfajta regresszív adópolitika, vagyis a kisebb fogyasztók, tipikusan az alacsony jövedelmű háztartások aránytalanul, magasabb adókulccsal vannak terhelve. A jóléti színvonal fenntartásának érdekében a karbonadó a munkajövedelmet vagy vállalati eredményt terhelő adó csökkentésével párosulhat.

🔝 A kibocsátás-kereskedelmi rendszerben (angolul cap-and-trade system) bizonyos mennyiségű kibocsátási kvótát/kreditet (cap) osztanak szét vagy pedig bocsátanak árverésre. Ezekkel kereskedni lehet (trade), ha valakinek a kreditjeihez képest más a kibocsátásigénye. A büntetőadó csak kvótaátlépés esetén lesz érvényes. Az Európai Unióban 2005-ben, a világon elsőként nemzetközileg megalkotott ETS (Emission Trading System) ugyanezen a logikán alapszik. A karbonadóhoz hasonló eredményességet tud felmutatni az Egyesült Államokban az 1980-as években bevezetett cap-and-trade rendszer, mely több mint 50%-kal csökkentette a savasesőt okozó anyagok terjedését. A cap-and-trade rendszer a karbonadóval szemben nem csak azért jobb, mert a kötött mennyiségű kvótával maximalizálja a lehetséges kibocsátást, hanem mert negatív mellett pozitív ösztönzővel is jár. Az alacsony szennyezők kvótájuk értékesítésével jelentős többletbevételre tehetnek szert. Például a Tesla 2020-as profitja szinte kizárólag a gépjárműgyártók között kiosztott széndioxid kvóták értékesítéséből származott. 2022 tavaszán az európai politikai színtéren viharokat kavart egy olyan tervezet, miszerint a kibocsátás kereskedelmi rendszert a lakossági fogyasztókra is kiterjesztették volna. A javaslat erőteljes ellenállásba ütközött, többek között a magyar vezetés felől.

🏭 Az Európai Bizottság tervezetei szerint az energiahatékonyság növelése mellett az orosz energiafüggőség csökkentésének érdekében az ETS rendszerből befolyó összegek mellett 2027-ig további 210 milliárd eurót osztanának szét a tagállamok között. Ezeket a forrásokat a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, a bioüzemanyagok termelésének bővítésére, LNG terminálok létesítésére, csővezetékek építésére és a megújuló- és hidrogén-infrastruktúrákra lehetne költeni. Tavaly a cap-and-trade rendszerekkel globálisan 84 milliárd dollár adóbevétele keletkezett államoknak, ami a Világbank szerint 60%-os éves növekedés.

🛃 Idén tavasszal megállapodtak a CBAM-ről (Carbon Border Adjustment Mechanism), mely az ETS-t fogja kiegészíteni, és célja a nemzetközi kereskedelemből származó helyzet kiigazítása. Ennek keretében külön karbonvámot vetnek ki bizonyos karbonintenzív termékek behozatalára olyan országokból (főként Oroszország és Egyesült Államok), ahol nem megfelelően szankcionált a szennyezés. A CBAM a fit-for-55 csomag egyik kulcsfontosságú eleme. Az intézkedés további célja az európai energiatermelők és exportőrök versenyképességének fenntartása, illetve a „karbonszivárgás” (carbon leakage) megelőzése. Utóbbi akkor fordul elő, ha egy vállalat a lazább szabályozási környezet miatt szennyező tevékenységét elköltözteti. Az Európai Bizottság szerint mivel Oroszországból és Ukrajnából származik a CBAM alá tartozó termékek több mint ötöde, a háború jelentősen csökkentheti ezen többletbevételeket.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/alacsony-adok-a-novekedesert-oeconomaps/

#Adozas #ClimateChange #CBAM #ETS #KyotoProtocol #CarbonTax #fot-for-55

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Iratkozzon fel hírlevelünkre