Categories
OecoGlobus

Jobboldali fordulat Franciaországban: nehéz évek várnak Macronra

A június 9-i EP választáson elért eredmény következtében legitimációs válság alakult ki Franciaországban. A politikai krízis feloldása érdekében Emmanuel Macron feloszlatta a parlamentet, ezzel előrehozott választást elrendelve. A közvélemény kutatások szerint 33 százalékkal vezető jobboldali Nemzeti Tömörülés párt kormány-alakítási esélyeit a június 30-án tartott első forduló is megerősítette. Az elnök abban reménykedhet, hogy a második fordulón a szavazók megijedve a jobboldal előretörésétől, taktikai szavazással nem a baloldali Új Népfrontot, hanem a saját politikai formációját támogatják. Hasonlóan a szintén júliusban esedékes brit választáshoz, elemzésünkben bemutatjuk a francia választási rendszert, az okokat, amelyek elvezettek Macron népszerűségvesztéséhez és az előrehozott választásig, illetve a főbb pártok kampányígéreteit. A választást követően összeülő parlament összetétele akár politikai válságot is eredményezhet. Emellett Franciaország súlyos pénzügyi gondokkal is küzd, amelyet a pártok felelőtlen ígéretei csak tovább tetéz.

A június 9-i európai parlamenti választáson a francia elnök, Emmanuel Macron pártja súlyos vereséget szenvedett országában. 2019-ben 22 százalékos eredményével kevesebb mint egy százalékponttal maradt el az első helyezettől és 23 mandátumot tudott a liberális pártszövetség szerezni. Az idei EP választáson az első helyezett, a Nemzeti Tömörülés eredményének kevesebb mint felét tudta megszerezni, mindössze 14,6 százalékot, amely csupán 13 képviselői helyet ért. Első helyezést a 31,4 százalékos eredményével a Jordan Bardella által irányított, azonban valójában Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés szerezte meg. A csúfos vereség következtében Macron a voksolás másnapján feloszlatta a parlament alsóházát, ezzel előrehozott választást rendelve el, hogy letisztázza a politikai harcteret. „Franciaországnak egyértelmű többségre van szüksége ahhoz, hogy higgadtan és harmóniában tudjon cselekedni” – nyilatkozta az államfő. Lépésével Macron fel akarja oldani a legitimációs válságot és arra számít, hogy a szélsőjobboldal megerősödésétől megrémülve a választók centrista politikáját fogják támogatni. Pártjának több tagja élesen és nyilvánosan kritizálta emiatt az elnököt, mivel így önként veti a kormánybotot a jobboldali politikai erők kezébe. A francia államfő további terve lehet, hogy mivel kifutó, második ciklusos elnökként már nem kell törődnie a támogatottságával, népszerútlen intézkedéseket is meghozhat, a jobboldali pártokat pedig bevonva a döntéshozásba átháríthatja a felelősséget, ezzel az elkövetkezendő választásokon helyzetbe hozva pártját. Ezzel a tervezéssel napóleoni szintű stratégai magasságokba emelkedne a francia államfő.

A pártpreferenciát mérő kutatások szerint jelenleg a legnagyobb ellenzéki erő a Nemzeti Tömörülés, amelynek jelenleg 33 százalékos a népszerűsége. Második helyezett 28 százalékkal a szintén ellenzéki Új Népfront. Az Engedetlen Franciaország párt vezette viszonylag friss pártszövetség tagjai továbbá a Zöldek párt, a Francia Kommunista Párt és a Szocialista Párt. A Macron elnök mögötti pártszövetség, az Együtt! támogatottsága mindössze 21 százalékos. Bár a közvéleménykutatások szerint a Nemzeti Tömörülés jelenleg a legnépszerűbb formáció, a sajátos francia választási rendszernek köszönhetően a többségszerzése még nem borítékolható.

A francia választási rendszer

A francia választási rendszerben az alsóházi képviselőket két fordulóban választják meg az 577 választókörzetben. Az első fordulóban amennyiben a részvételi arány legalább 25 százalékos azon jelölt nyerhet, aki a szavazatok abszolút többségét megszerzi. Erre igen ritkán kerül sor, a legutóbbi, 2022-es általános választáson mindössze öt választókörzetben sikerült az első fordulóban győztest hirdetni, öt évvel korábban pedig csak négyben. Az idei első fordulóban meglepetésre 76 választókörzetben sikerült megtalálni a győztest, amelyből 38 fő a Nemzeti Tömörülés tagja. A második fordulóba azon jelöltek jutnak be, akik az első körben legalább 12,5 százalékos eredményt értek el. A végső nyertesnek a szavazatok relatív többségét kell megszereznie. Az idei előrehozott választás első fordulóját június 30-án tartották, a második fordulóra pedig július 7-én fog sor kerülni. A választáson az alsóházi többség megszerzéséhez 289 mandátum megszerzésére van szükség. A 2022-es választáson a Macron-féle Reneszánsz pártból, a Horizons, a Demokratikus Mozgalom pártokból és két kisebb, külső szövetségesből álló kormánykoalíció csupán 250 fős képviselettel rendelkezett, így kisebbségi kormányt voltak kénytelenek alakítani, aminek következtében folyamatosan az ellenzéki pártokkal való, ügyek mentén kötött együttműködésre kényszerültek.

Macron a taktikai szavazásban reménykedhet

A kétfordulós választási rendszerben a taktikai szavazás miatt a közvéleménykutatások nem mindig jelzik előre pontosan a parlament tényleges összetételét. Emmanuel Macron és pártszövetsége abban reménykedhet, hogy a jobboldali előretöréstől megrémülve a centrista és baloldali szavazók felsorakoznak választókörzetenként egyetlen alternatív jelölt mögött. Az előző hétvégi választás során 298 választókörzetben volt első helyezett a Nemzeti Tömörülés. Ez a választókörzetek 51 százaléka, amely ugyan óriási győzelem, jelentősen elmarad a három héttel korábbi EP választáson elért 80 százaléknál.

Az elnök több mint 70 százalékos elutasítottságát kihasználva a jobboldali pártok egy Macron-ellenes ítélőszavazásként tekintenek a mostani törvényhozási választásra. A felfokozott kampánynak köszönhetően lett a június 30-i első fordulón 27 éves rekordrészvétel, a választásra jogosultak 65 százaléka adta le szavazatát. A magas részvétel Franciaországban általában a baloldali pártoknak kedvezőbb, a jobboldali pártok támogatottsága és a távolmaradási arány között pozitív a kapcsolat.

Számos negatív intézkedés megtépázta az elnök pártjának támogatottságát

Emmanuel Macron 2017-es hivatalba lépésekor közel kétharmados győzelmet tudott aratni fő kihívójával, Marine Le Pennel szemben. Öt évvel később több mint kétmillió fővel kevesebben szavaztak rá, így több mint 8 százalékponttal rosszabb eredményt tudott elérni. Első ciklusában az üzemanyagárak miatt kirobbant sárgamellényes tüntetések rombolták leginkább népszerűségét. Második ciklusában még több elutasított intézkedést hoz meg és egyre többször kritizálják, hogy nem az átlagemberek problémáival foglalkozik. A koronavírus-járványt bár viszonylag sikeresen tudták kezelni, az ekkoriban kitörő rasszizmus-ellenes tüntetéseket már nem. Ezt követte a szintén jelentős ellenállásba ütköző nyugdíjreform, amelynek keretében 62-ről 64 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. Macron külpolitikáját is sorozatos kudarcok jellemezték. Míg hivatali idejének elején a hagyományosan francia befolyásövezetek megerősítésén fáradozott, mostanra ezek egy részét elveszítette. Az igen költséges külföldi ráhatást sokan feleslegesnek tartották, míg mások hatékonytalannak. Az orosz-ukrán háborús politikai irányvonalát is elhibázottnak vélik, sokszor kritizálják túlzott vakmerőséggel és a szituáció eszkalációjával. Emellett a francia elnök és pártszövetsége gazdasági eredményekkel sem büszkélkedhet, az árak jelentős emelkedése rontotta a reálbérek értékét és második ciklusának fő célkitűzése, vagyis a teljes foglalkoztatottság elérése sem látszik teljesülni. 2022-es beiktatásakor kiemelte, hogy a munkanélküliségi rátát 5 százalékra fogják leszorítani.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18565302/

A történelem megismétli önmagát

A jelenleg 88 képviselővel rendelkező Nemzeti Tömörülés az óvatosabb becslések szerint is legalább 200 mandátumot szerezhet a július 7-i második fordulót követően. Ugyan a többi jobboldali párttal (Visszahódítás, A Köztársaságiak) koalícióra léphetnek, a párt elnöke, Jordan Bardella kijelentette, hogy nem fognak kisebbségi kormányt alapítani. A mindössze 28 éves politikus egyben pártja miniszterelnök jelöltje is, Marine Le Pen a 2027-es elnökválasztásra készül. Amennyiben nem sikerült elérniük a szükséges mandátumszámot az elnöknek a második legtöbb képviselővel rendelkező pártot kell felkérnie a kormányalakításra. Amennyiben a második helyezett sem képes megállapodást kötni a többi párttal politikai válság alakulhat ki, ugyanis a francia törvények értelmében a előrehozott választást követő egy évben nem lehet újabb voksolást kiírni. Abban az esetben, ha a Nemzeti Tömörülés megszerzi az abszolút többséget és kormányt alakít egy olyan államfővel kell együttműködniük, aki politikai ellenfelük, ezzel szintén feszültségeket okozva.

A második világháborút követően három esetben fordult elő, hogy a miniszterelnök és az államfő nem azonos pártszövetségből került ki; 1986-ot és 1993-at követő két-két évben, illetve 1997 és 2002 között volt eltérő politikai irányultságú a két vezető tisztséget betöltő személy, azonban mindegyik esetben szocialista és centrista-jobbközép volt a felosztás. A mostani választást követően történhet meg először, hogy centrista államfőnek egy erősen jobboldali kormánnyal kell együttműködnie. Hasonlóan Emmanuel Macronhoz, 1997-ben az akkori elnök, Jacques Chirac szintén a politikai hátterének megerősítése érdekében kezdeményezett előrehozott választást, azonban meglepetésre a Szocialista Párt került ki győztesként. Úgy tűnik a történelem megismétli önmagát, mivel az 1997-es időközi választásra is egy igen népszerűtlen nyugdíjreform és egy deficit-kezelési terv következtében került sor. A korábban hét éves elnöki ciklusról 2002-ben tértek át az ötévesre, amelyet mindig az aktuális törvényhozási választás körül tartanak, így azóta egyszer sem fordult elő, hogy eltérő párthovatartozású vezetők kerüljenek pozícióba.

Zavart okozott a piacon az időközi választás híre, mindenki a francia adósságválságtól fél

A koronavírus okozta gazdasági válságot követően a francia államadósság – hasonlóan a többi európai országéhoz – jelentősen megnőtt. Az elmúlt négy évben GDP arányosan a francia állami kötelezettségek értéke rendre 110 százalék fölött alakult, szemben az eurózóna átlagos 90 százalékos értékével és Németország 65 százalékával.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18565247/

Az államadóssághoz hasonlóan a központi költségvetés deficite is rendkívül magas, a 2008-as válság óta eltelt 15 év csupán harmadában sikerült teljesíteni a GDP arányosan 3 százalékos, uniós irányelvnek számító hiánycélt. Macron korábbi ígérete, miszerint 2027-re fogják ismét teljesíteni sem fog várhatóan teljesülni.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18565265/

A túlzott eladósodás mellett tovább rontotta a világ egyik kiemelt pénzügyi központjának számító ország helyzetét, hogy a S&P hitelértékelő vállalat AA- értékelésre rontotta Franciaországot. Ezek miatt a pénzügyi gondokkal küzdő országgal szemben a túlzottdeficit-eljárás megindítását helyezték kilátásba, hogy helyreálljon a költségvetési fegyelem.

A választást követően potenciálisan kormányt alakító mindkét pártszövetség a költségvetési helyzet további romlását okozó intézkedéseket helyezett kilátásba. A jelenlegi pénzügyminiszter, Bruno Le Marie figyelmeztetett, hogy bármelyik szélsőséges párt terve adósságválságba taszíthatja az országot (bár mivel pártpolitikus, fenntartásokkal kell kezelni a politikai ellenfeleire tett állításait). A Nemzeti Tömörülés adócsökkentési ígéretei az idei hiányt további 12 milliárd euróval növelnék. Az Új Népfront kampányígéretei szerint erősítené a szociális ellátórendszert, ugyanakkor ennek finanszírozása kérdéses, mivel semmilyen adóemelés tervezését sem jelentették be. Összességében tehát a francia jobboldal adócsökkentésekkel, a baloldal pedig fedezetlen kiadásnöveléssel súlyosbítaná a költségvetés helyzetét.

Az eddig a szigorú költségvetési fegyelmet fenntartó Németországgal közel azonos kamatszint mellett hitelt vállaló Franciaország hozamszintje az előrehozott választás hírére az egekbe lőtt. A francia állampapírok némethez viszonyított hozamprémiuma mára meghaladja nem csak a belgát, de a portugált is. Az időközi voksolás miatt a francia tőzsde is 2022 márciusa óta a legrosszabb teljesítményt produkálja. A májusi csúcs óta több mint 9 százalékkal csökkent a legnagyobb index, a CAC 40 árfolyama.


Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/fra-kamatpremium-1hmr6g8e1wryz2n?live

A piac a brit Lizz Truss rekord rövidségű miniszterelnökségéhez hasonló helyzet kialakulásától függ. A volt miniszterelnök másfél hónapos hivatali ideje alatt a 45 milliárd fontos, fedezetlen adócsökkentési csomagja miatt a font rekordmélyre gyengült, a hosszútávú brit állampapírok hozama pedig 40 százalékkal gyengült. Az uniós pénzügyi rendszerre további kockázatot jelent, ha a piaci turbulencia továbbgyűrűzik a környező országokba, elsősorban Olaszországba és Spanyolországba. Előbbi ország esetében erre már láthattunk jeleket, az olasz állampapírok hozama párhuzamosan és felfele mozgott a franciával.

A megszelidült Nemzeti Tömörülés gazdasági programmal kampányol

A Nemzeti Tömörülés alapításától fogva igen szélsőséges kulturális politikát és külpolitikát képviselt, amely ráégett a párt vezetését átvevő új szereplőkre is. Korábban Marine Le Pen az eurózónából való kilépéssel, a NATO szerződés értelmében vállalt bizonyos kötelezettségek felmondásával és az Oroszországgal való szoros kapcsolat fenntartásával kampányolt. Az elmúlt években azonban a különutas és euroszkeptikus politika elérte a támogatottsági üvegplafonját, ezért Le Pen végrehajtotta a politikai démonűzést, elvágva a párt összes kompromittáló szövetségét és szelídítve pártja radikális arculatát. Ennek a folyamatnak a legújabb állomása volt a német AfD párttól való elhatárolódás. A múlt emlékei azonban továbbra is kísértenek, ezért Jordan Bardella pártelnök főleg gazdasági témákkal kampányol. Fő vállalása az üzemanyagok, energiahordozók és száz alapvető termék forgalmi adójának a csökkentése, illetve a jövedelmadó eltörlése a 30 év alattiak esetében. További programpontjai a nyugdíjreform eltörlése, a 2024-es költségvetés felülvizsgálata és a termelést súlytó adók mérséklése. Összességében a Nemzeti Tömörülés családbarát, a munkahelyeket és a francia identitást védeni hivatott intézkedésekkel kampányol.

Az orosz-ukrán háború kérdésében a Nemzeti Tömörülés álláspontja szerint az elnök által eddig vállalat kötelezettségeket nem fogják felmondani, de további támogatási formákat nem fognak elősegíteni. Bardella nem zárkózott el a repülőgépek szállításától sem, de a francia katonák Ukrajnába telepítése és a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi területen való bevetése vörös vonalat jelent számára. Ugyan a félprezidenciális rendszerben a védelem és külpolitika alakítása az elnök hatásköre, az ukrán támogatáshoz a parlament jóváhagyása is szükséges, így a választást követően a háborús fél az egyik fő támogatóját és szövetségesét veszítheti el. A megtámadott ország mellett hazánk számára is jelentős választás közeleg, ugyanis a második legnagyobb gazdaságú uniós ország esetében a jobboldali kormányváltás esetén a jelenlegi magyar kormánypártok komoly és befolyásos szövetségest szerezhetnek.

Reindusztrializáció és európai függetlenség Macron pártjának fő üzenete

Emmanuel Macron gazdasági intézkedései a jó életkörülményekkel rendelkező, magas képzettségű városrészeknek kedvezett, így a leszakadó régiók kirekesztve érzik magukat, amely társadalmi rétekek támogatását a Nemzeti Tömörülés tudta felszívni. A politikai átrendeződés ellen küzdve Gabriel Attal jelenlegi miniszterelnök az energiaszámlák mérséklésével, az öröklési adó 12 millió eurós szint alatti eltörlésével és a nyugdíjak infláció-követő indexálásával kampányol. 2017-es hatalomra kerülésükkor a Macron által vezetett politikai formáció alkotmányreformot is ígért, hogy arányosítsák a parlamenti reprezentációt. Ehhez azonban eddig sosem volt megfelelő mértékű parlamenti többsége, és ugyan a jelenlegi választást követően is erre kicsi az esély, a kampányban megint előhozakodtak a kérdéssel. Fő kampányüzenetük a reindusztrializáció folytatása; 2017-óta 300 gyárat nyitottak meg, ezzel 150 ezer ipari állást létrehozva. Amennyiben további felhatalmazást kapnak további 400 üzemet hoznak létre, 200 ezer munkahelyet teremtve. Külpolitikájukban az európai függetlenség erősítése mellett Franciaország „kiegyenlítő erő” szerepét is hangsúlyozzák. Utóbbi koncepció szerint Franciaország az erejéből fakadóan fenntarthat a világ bármely országával gazdasági és diplomáciai kapcsolatot anélkül, hogy ezzel elárulná szövetségeseit vagy megszegné a kötelezettségeit.

A baloldali tömb szociális fordulatot ígér

A négy pártból álló baloldali tömb szocialista fordulatot ígér, visszaerősítve az ország szociális ellátórendszerét. A tavaly márciusi nyugdíjreformot eltörölnék, sőt a nyugdíjkorhatárt 60 évre szállítanák le. Másik jelentős ígéretük az állami bérek indexálása az áremelkedéshez. Becslések szerint intézkedéseik költsége eléri a 150 milliárd eurót, amelynek a fedezéséhez azonban nem tervezik az adók emelését. Az Új Népfront a fő politikai erők közül az egyetlen, amely a migrációt tovább erősítené, az orosz-ukrán háborúban azonban megfontoltabb, az eszkalációt nem veszélyeztető ukrán támogatást szorgalmaz. A pártszövetség egyértelmű vezetőjének Jean-Luc Melenchon számít. Gazdasági programjuk további alappillére a vagyonadó megemelése és a közteherviselés egalitáriusabbá tétele.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Iratkozzon fel hírlevelünkre