A közgazdászokat alapvetően a kezdetektől foglalkoztatja az országok fejlettségének, gazda(g)ságának mérése és összehasonlítása, melyet régóta egészen jól szolgált az SNA (System of National Accounts) rendszere. Idővel azonban egyre többen látták a GDP alapú számbavétel szűk keresztmetszeteit, és alternatívák kidolgozására tettek javaslatot. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány új mutatója az országok fejlettségének mérésérű szóló vitához kíván hozzájárul egy új módszertani megközelítés segítségével. Az eredmények szerint 2022-ben Magyarország az EU-ben a 18-ik legfejlettebb ország volt, míg globális viszonylatban a 34.
Loading...
Reload document 
Open in new tab Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által kifejlesztett Oeco-index egy olyan komplex mutató, amely igyekszik a legfontosabb, rendszeresen publikált politikai, gazdasági és társadalmi fejlettséget bemutató jelzőszámokat egyetlen indexbe sűríteni. Ezzel a módszerrel arra vállalkozik, hogy reálisabb talajra terelje az egyetlen mutató kedvező, vagy kedvezőtlen alakulásának bemutatásával élő narratívát az országok fejlettségi szintjének megítélése kapcsán. Az Oeco-index az alábbi Világbank által rendszeresen publikált 25 gazdasági, társadalmi és a politikai dimenziókat megjelenítő részmutatót ötvözi:
Gazdasági mutatók (50%):
- Egy főre eső GNI (PPP)
- Bruttó megtakarítás a GDP %-ában
- Bruttó tőkefelhalmozás a GDP %-ában
- A szolgáltatások hozzáadott értéke a GDP %-ában
- A feldolgozóipar hozzáadott értéke a GDP %-ában
- A mezőgazdaság hozzáadott értéke a GDP %-ában
- Kutatási és fejlesztési kiadások a GDP %-ában
- Export a GDP %-ában
- Import a GDP %-ában
- Foglalkoztatottság (%)
- Magas technológiai igényű export (a feldolgozóipari export %-ában)
Társadalmi mutatók (40%):
- Születéskor várható átlagos élettartam
- Oktatási kiadások a GDP %-ában
- Egészségügyi kiadások a GDP %-ában
- Írni és olvasni tudók aránya (%)
- Internetpenetráció (%)
- Mobiltelefonnal rendelkezők aránya (%)
- HCI-mutató
- Városi népesség (%)
A politikai rendszer, a bürokrácia, a transzparencia és a korrupció mutatói (10%):
- Véleménynyilvánítás és elszámoltathatóság
- Politikai stabilitás és erőszak/terrorizmus hiánya
- A kormány hatékonysága
- Szabályozás minősége
- Jogállamiság
- A korrupció ellenőrzése
A végső indexnél 50%-os súly kaptak a gazdasági mutatók, 40%-osat a társadalmi mérőszámok, míg a leginkább percepción alapuló politikai mutatók 10%-osat. Az egyes dimenziókon belül a súlyok azonosak, így az adott dimenzió értékének megállapítása egyszerű számtani átlaggal történt. A végső index meghatázása pedig az egyes dimenziók már ismertetett súlyozásával történt. A részmutatók, a dimenziók és magának az Oeco-indexnek a megalkotásához a következő formulát használtuk:
Oeco-index=1-(Xmax-Xi)/R
Az Xmax annak az országnak a mutatója, ahol a legmagasabb az adott érték, vagy éppen a legjobb a teljesítmény míg Xi az aktuális, a vizsgált ország mérőszáma. Xmin pedig a leggyengébb teljesítményt jelenti. R a terjedelem, ami az Xmax és az Xmin különbsége. Az index értéke minden esetben 0 és 1 között szóródik. 0 az alacsony, míg az 1 közeli értékek a magas fejlettségi fokot mutatják.
A Világbanki adatszolgáltatás arra adott lehetőséget, hogy a 2012-es, a 2017-es és a 2022-es évek adatait vessük össze. Számos esetben azzal szembesültünk, hogy leginkább a kis szigetországok, illetve néhány fejlődő ország adatszolgáltatása hiányos, így azokat államokat ki kellett vennünk az elemzésből és az összehasonlításból. A globális rangsorban 2012-ben Magyarország a 38-ik helyet foglalta el a 164 vizsgált országból, és akkor a közepes fejlettségű országok közé tartozott. (A 2008/2009-es pénzügyi majd gazdasági válság erőteljesen éreztette hatását a fejettségi mutatókban). Később 2017-re, a 29-ik helyre sikerült előrelépni és hazánk a magas fejlettségű országok csoportjába került. A 2020-as évek kihívásai már éreztették hatásukat a 2022-es mutatók alakulásában, de Magyarország továbbra is magas fejlettségű ország és a 34-ik helyen szerepel. Hazánk olyan országokat előz meg, mint a régiós Szlovákia, vagy éppen Lengyelország, illetve az EU alapító Olaszország, vagy a később csatlakozott Portugália. A lista végén leginkább afrikai és ázsiai országok szerepelnek, az Oeco-index szerint pedig a legfejlettebbek: Luxemburg, az Egyesült Államok, Luxemburg, Svájc és Írország.
Az Európai Unió országainak fejlettségi mutatója is érdekes összehasonlításokra és következtetések levonására ad lehetőséget. 2012-ben Magyarország a jelenleg 27 tagú EU-ban a 18-ik helyett foglalta és az országcsoporton belül közepes fejlettségű országnak számított. 2017-re sikerült előre népni a 14-ik helyre, majd 2022-ben újra a 18-ik helyet szereztük meg. Az utóbbi kettő mérési időszak adatai alapján azonban Magyarország már a magas fejlettségű országok közé tartozik. Az EU-n belüli összehasonlításban is olyan országokat előzünk meg, mint Görögország, Olaszország, Portugália, vagy éppen Csehország kivételével a V4-es országok. A lista végén szerepel Románia és Bulgária, míg a sorrent első szereplői Luxemburg, Írország, Hollandia, illetve Svédország.
Az Oeco-index által és az újonnan közölt adatok segítségével lehetővé válik a fejlődés idősoros elemzése, lehetséges továbbá az országok közötti összehasonlítás. A mutató legnagyobb hozzáadott értéke pedig az, hogy egyrészt átfogóbb képet lehet kapni az egyes nemzetgazdaságok fejlettségéről, az mutató információgazdaságsága tovább emelhető újabb indikátorok és részmutatók bevonásával. A dimenziók átsúlyozásával felnagyítható, vagy éppen kissebbíthető a gazdasági, társadalmi, vagy éppen a politikai tényezők súlya. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány indexe a gazdaságok fejlettségéről szóló kérdéskörhöz kíván hozzájárulni azáltal, hogy a komplex megközelítést és a mutatók sokaságának bevonását szorgalmazza.
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
