2025. június 24-25-én Hágában ülnek össze újra a NATO tagállamok állam- és kormányfői szokásos éves csúcstalálkozójuk alkalmából. A találkozó legégetőbb kérdése Ukrajna és a több mint 3 éve zajló háború mellett a tagállamok védelmi költségvetésének emelése lehet, amely körül máris egy erős érdekszövetség körvonalazódik az északi és keleti szárny tagállamaiból.
Június 4 és 5-én Brüsszelben tanácskoztak a NATO-tagországok védelmi miniszterei, ahol kiemelten tárgyalták a tagállamok védelmi költségvetésének emelését. Mark Rutte NATO főtitkár úgy nyilatkozott, hogy a szövetséges országok széles körben támogatják a védelmi kiadásokra vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet. Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth szintén pozitívan nyilatkozott a védelmi kiadások emelését illetően, amikor azt mondta, a tagállamok „szinte konszenzusközelben vannak az 5%-os NATO-kötelezettségvállaláshoz”.
A szövetség főtitkárának és a Pentagon vezetőjének optimizmusa nem véletlen. A brüsszeli tanácskozást megelőzően, június 2-án államfői szintű csúcstalálkozót tartottak Vilniusban a „Bukaresti Kilencek” (B9) (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia), az északi régió szövetségeseivel (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország). A litván fővárosban tartott találkozón, melynek célja a biztonsági és védelmi együttműködés elmélyítése volt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is részt vett.
A találkozóra azért is volt érdemes odafigyelni, mert ez a tizenöt tagállam adja a NATO északi és keleti szárnyát. Azt a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó régiót, amely a szövetségen belül különösen felértékelődött a az Ukrajnában zajló háború során. Ezen északi és keleti frontállamok egyeztetése pedig egyértelműen felkészülés volt a közelgő, június 24-25-én Hágában tartandó NATO-csúcs előtt. A vilniusi esemény leiratából így azt is könnyen kiolvashatjuk, hogy milyen álláspontot képviselhet majd, például a védelmi kiadások terén a NATO északi és keleti szárnya Hágában .
Az Egyesült Államok szövetsége kulcsfontosságú
Donald Trump újraválasztása óta kitapintható a feszültség a transzatlanti szövetség európai oldalán, hiszen a visszatérő elnök már korábbi ciklusa alatt is kritizálta az európai szövetségeseket azért, mert nem teljesítik a tagságuk minimum követelményét. Vagyis nem költik a GDP minimum 2%-át védelemre. Bár ez a helyzet azóta sokat változott (lásd térkép), Trump visszatérése után sem hagyott fel az európai NATO-tagoknak szánt figyelmeztetéssel. Sőt, nemrég még a NATO sarokkövének számító 5. cikkely szerinti kollektív védelmi garanciákat is megkérdőjelezte.
Trump kijelentéseire reagálva azóta az európai államok, nemzeti és EU-s szinten is a stratégiai autonómia szükségességet hangsúlyozzák. Ám jelen pillanatban az amerikai garanciák nélküli, önálló európai védelemnek igen kevés realitása van, tekintettel az európai védelmi képességek és védelmi ipari kapacitás szintjére. Nem véletlenül hangsúlyozták a Bukaresti 9-ek és északiak az Egyesült Államok kulcsszerepét a transzatlanti szövetségben, mondván: „A nem amerikai szövetségesek védelmi kiadásainak növelése, valamint az Egyesült Államok katonai jelenléte a NATO keleti szárnyán és a kiterjesztett elrettentési kötelezettségvállalások továbbra is létfontosságúak az euroatlanti biztonság szempontjából.” Mark Rutte NATO-főtitkár pedig az amerikai garanciákban kételkedők számára Vilniusban leszögezte, hogy „semmi sem utal arra”, hogy az Egyesült Államok hirtelen kivonná csapatait Európából.
Jöhet az 5%-os védelmi költés?
A tagállami védelmi költések emelésének szükségességét mára senki sem vonja kétségbe a NATO-n belül, annak mértéke azonban várhatóan a június végi csúcstalálkozó egyik legvitásabb pontja lesz. A NATO északi és keleti szárnyát adó tagállamok ezért már most egy előzetes, közös álláspont kialakítására törekednek a kérdésben, méghozzá nem is akármilyen szinten. A NATO észak-keleti frontvonalának országai GDP-jük legalább 5%-át költenék védelemre és védelemmel kapcsolatos beruházásokra, ezzel pedig a Donald Trump által már belengetett, maximális emelés mellett tették le a voksukat.
A védelmi kiadások GDP-arányos 2%-ról 5%-ra történő növelésére Mark Rutte állt elő egy tervvel, amely szerint a tagállamok a GDP-jük 3,5%-át az alapvető katonai kiadásokra, 1,5%-át pedig a védelemmel kapcsolatos beruházásokra, például az infrastruktúrafejlesztésre és a kiberbiztonságra fordítanák. Ezen terv mögé álltak most be a NATO északi és keleti államai, és javasolják ugyanezt a többi NATO-tagállamnak is. Bár a teljesítés céldátumáról – 2028, 2032 vagy 2035 – nincs egységes álláspont.
Mi lesz Ukrajnával?
Bár a találkozó utáni közleményben a román, lengyel és litván államfő egységes álláspontjuknak adtak hangot Ukrajna NATO-s csatlakozása kapcsán, a szövetség egészére ez már kevésbé igaz. A háború sújtotta ország csatlakozásának kérdése és mikéntje megosztja a szövetségeseket, így várhatóan ez a kérdés kapja majd a legnagyobb figyelmet a következő NATO-csúcson.
Bár hangzatos kijelentések és reményteli ígéretek szinte hetente elhangzanak az európai szövetségesek részéről, Kijev NATO-tagsága kapcsán, a három éve honvédő háborút folytató ország ezt mindeddig nem tudta konkrét ígéretre fordítani. A tavalyi NATO-csúcson elhangzott kijelentést, miszerint „Ukrajna a NATO-csatlakozás visszafordíthatatlan útján halad” Kijev aligha könyveli el kézzelfogható ígéretként, és várhatóan az idei csúcsról sem távozhat majd ennél jelentősen többel az ukrán elnök.
Források:
PUGNET, Aurélie: Eastern and Nordic NATO countries push for 5% of GDP in defence spending. In: Euractiv, 2025.06.02.
https://www.euractiv.com/section/defence/news/eastern-and-nordic-nato-countries-push-for-5-of-gdp-in-defence-spending/ (2025.06.04)
Vilnius Summit Chairs’ Statement. In: President of the Republic of Lithuania, 2025.06.02.
https://www.lrp.lt/en/media-center/news/vilnius-summit-chairs-statement/45138 (2025.06.04)
PRICE, L. Michelle: Trump casts doubt on NATO solidarity, despite it aiding the US after Sept. 11. In: AP
https://apnews.com/article/trump-nato-ukraine-c5fef35ca057a31a61cba6f611393999 (2025.06.04)
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
