💷A nehezen féken tartható drágulási folyamatok, melyek mindenekelőtt az ellátási láncok az orosz–ukrán háború okozta szakadozásából eredeztethetők, Európa szerte komoly feladatok elé állítják az országok kormányait. Nincsen ez másképpen az Egyesült Királyságban sem. A kormányzat a gyorsan változó gazdasági helyzetre, a váratlan/extra jövedelmekre kivetett többlet adóterhek bevezetésével kíván válaszolni. Rövid írásunkban az ún. „windfall tax” működésével kapcsolatos legrelevánsabb kérdésekre keressük a választ és közben felhívjuk a figyelmet arra, hogy van már tapasztalata ebben az Egyesült Királyságnak.
💰Rishi Sunak, brit pénzügyminiszter bejelentése alapján a kormányzat az Egyesült Királyság területén ismételten kiveti az említett extra profitot megcélzó adót. A rendkívüli megszorítás tizenkét hónapig tart majd, és 25 százalékos többlet adó terhet ró az olyan brit nagyvállalatokra, mint például a Shell, illetve a BP (British Petroleum). A felsorolt vállalatok a szokásosnál magasabb nyereséget könyvelhettek el a 2022-es év első felében, főként a drasztikusan megemelkedett energia-és üzemanyag árakból adódóan. Az első negyedévben a BP profitja megduplázódott, a Shell-é pedig közel megháromszorozódott. Ugyanakkor igaz az is, hogy az oroszországi befektetésekből való kihátrálás nem várt veszteségeket eredményezett. Ezzel együtt az energetikai cégek extra nyeresége számottevő volt, így az újonnan bevezetett adótípus első sorban őket célozza. A brit kormány egy éven belül 5 milliárd fontos beszedett pénzmennyiséggel számol.
👛Megemlítendő, hogy az Északi-tengeren fúrási munkálatokat végző olajtársaságok az Egyesült Királyságban külön adózási szabályzat alá tartoznak. Az ilyen vállalatok nyereségeire „békeidőben” is magasabb adókulcsot állapítanak meg. A 30%-os vállalati adón túlmenően (amely egyéb vállalatok esetében csak 19%-os) további 10%-os kiegészítő adó befizetése szükséges. A Shell és a BP példájánál maradva látnunk kell azt is, hogy a két vállalat különböző módszerek alkalmazásával, főként a korábbi évek veszteségeinek adózáskor történő jóváírásával, jelentős adóterhek alól mentesült. A 2015-től 2020-ig terjedő időszakban összességében mindkét vállalat több állami támogatásban részesült, mint amennyi adót fizetett. Ez alól egyedül a Shell 2017-es éve képez kivételt. Az új windfall tax esetében azonban nem lesz lehetőség mentesség elérésére. Ami az új adótípus a befektetési hajlandóságra gyakorolt hatását illeti, a két energiaipari óriás esetében egyelőre nem érzékelhető visszalépés. Ez azért is kulcsfontosságú kérdés, ugyanis az extra profitot terhelő adó kritikusai leginkább a befektetésekre és az innovációra gyakorolt, vélt vagy valós, káros hatásai miatt ellenzik azt. Azonban a BP az extra teher ellenére sem szándékozik elállni elképzelésétől, mely szerint 2030-ig összesen 18 milliárd fontot fektet az Egyesült Királyság energetikai szektorába. A Shellnél a tervezett beruházási összeg 20-től 25 milliárd fontig terjed a következő tíz évben.
📜Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a brit történelem során volt már precedens ilyen jellegű intézkedések bevezetésére. 1997-ben olyan vállalatokat sújtottak hasonló megszorításokkal, melyeket a korábban államosított iparágak privatizációját követően alapítottak. Az akkori extra adóterhek 2 év leforgása alatt 5,2 milliárd (mai árfolyamon 8,7 milliárd) fontnyi bevételt generáltak az állam részére.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-oroszorszag-elleni-gazdasagi-szankciok-es-a-haboru-varhatoan-visszavetik-a-gdp-novekedest/
#egyesultkiralysag #kulonaadok #energia #bp #shell
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
