📱 Sokak számára talál meglepő jelenségre hívta fel a figyelmet a Boston Consulting Group (BCG), amikor a 2020-as Five Strategies for Mobile-Payment Banking in Africa tanulmányában arra mutatott rá, hogy Kína után Kenyában és Ghánában a legmagasabb a világon mobilfizetési alkalmazások penetrációja. A két országban a mobiltárcákon keresztül történő átutalások és kifizetések a GDP 87 illetve 82 százalékát érték el 2019-ben, ráadásul a Világbank az utóbbi öt év látványos átalakulása alapján Ghánát a leggyorsabban fejlődő mobilfizetési piacként tartja nyilván az egész afrikai kontinensen. A BCG jelentése rámutat: a mai 3,5 milliárd dolláros szintről 2025-re 14 milliárd dolláros szintre emelkedhet a mobilfizetésekből származó bevételek nagysága Afrikában. Hogyan lehetséges egy ilyen látványos átalakulás? Nem a technológiailag jobban felkészült országoknak kellene vezetni a BCG által is idézett listát?
🏦 Elsőként talán arra érdemes rámutatnunk, hogy a látványos népességnövekedés és az ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokhoz való növekvő igényt a hagyományos bankrendszer egyre inkább nem tudja kiszolgálni a kontinensen. Európában és az USA-ban a korábban fizikai formában is létező bankfiókok szolgálták ki a bővülő igényeket, és a gazdasági erőcentrumokban egymás után nyíltak a bankok és azok bankfiókjai. Az afrikai országokban azonban egyszerűen nincs idő erre, és ma már jól látható, hogy a banki infrastruktúra más lesz, mint például az európai kontinensen. A legújabb technológiák tömeges átvétele (melyet segít a rendkívül fiatalos korstruktúra), a monopóliumok és az elavult technológiák hiánya korábban sohasem látott lehetőséget teremt Afrikában, amely megágyaz annak, hogy a kontinens a bomlasztó technológiák (disruptive startups) helyszínévé váljon. Amíg például az USA igyekszik fenntartani a régi technológiákra és infrastruktúrára épülő monopolisztikus pénzügyi rendszerét, Afrikában valami jobb, gyorsabb és erősebb jöhet létre. Mivel a kontinensen sokaknak nincs bankszámlához való hozzáférésük, így Kínához hasonlóan a mobilfizetések tekintetében meghatározó, sőt vezető régióvá vált.
Mára már 400 millió felhasználó használja a mobilfizetési rendszereket a szubszaharai térségben és 300 milliárd dollár értékben bonyolít tranzakciókat, a legnagyobb részt ebből a képzeletbeli tortából pedig Kenya és Ghána hasítja ki. A BCG szerint 2025-re már 850 millió felhasználója lesz a mobilfizetési rendszereknek és a tranzakciók értéke 2500 és 3000 milliárd dollár közelébe emelkedik.
🇰🇪 Kenyát találóan Szilikon Szavannának is nevezhetjük, ugyanis kimondottan gazdag az innovációs kultúrája és 2006-ban a Safaricom indította útjára az M-Pesa névre hallgató mobilfizetési rendszert, melynek az első kilenc hónap alatt egy millió felhasználója lett. 2010-re a felhasználó köre 10 millióra, majd 2021-re 66 millióra bővült. A Kenyai Központi Bank szerint 2020-ban összesen 50 milliárd dollárt mozgattak meg a kenyaiak az alkalmazás segítségével.
🇬🇭 Ghánában a mobilfizetési rendszerek alkalmazásának használata 2009-ben indult, de évekig vérszegény volt a penetráció. 2012-ben csak 350 ezer ghánai használt mobiltárcát. Később azonban a szabályozói és a technológiai környezet átalakulásának köszönhetően a felhasználók száma jelentősen megemelkedett. A Bank of Ghana szerint 2021 márciusában az aktív számlák száma 17,5 millió volt az országban. 2020 és 2021 között a havi teljes mobilfizetéses átutalások száma 193 millióról 295 millióra emelkedett, míg azok havi léptékű értéke 5 milliárd dollárról 11,5 milliárd dollárra ugrott.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/a-bankszektor-digitalizaciojat-is-tovabb-lenditette-a-covid-19/
#mobilfizetes #mobiltarca #kenya #ghana #vilaggazdasag #afrika
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
