🔍 A hiánygazdaság azt a jelenséget írja le, amikor kevesebb áru áll rendelkezésre, mint a kínálat. A szakirodalom sokszor a szocialista gazdaságra jellemző állapotként foglalja össze, de kialakulhat piacgazdaságban is. Miért releváns ez most?
❔ Korábban már írtunk róla az Oeconomus oldalán, hogy a gazdaság járvány utáni újranyitása jelentős inflációs nyomást hozott magával. A kínálat lassabban tud lépést tartani a kereslettel, súrlódást okozva a gazdaság e két mozgató rugója között. A feszültség az árak emelkedését generálja a közgazdasági törvényszerűségek mentén. (Az infláció kialakulása a piacon kínálatként megjelenő árumennyiség és a fizetőképes kereslet közötti egyensúly megbomlására vezethető vissza. Ha túl nagy a fizetőképes kereslet az árumennyiséghez képest, vagy túl kevés az áru a kereslethez képest, az egyaránt árszínvonal-emelkedéshez vezethet.) Miből van jelenleg hiány a gazdaságban?
🛠 A gazdaság újranyitásával, 2021. második negyedévévére különböző szektorokban alakultak ki ellátási problémák az egyes nyersanyagok és félkész termékek esetében. Így például az építőiparban faanyagból, betonból illetve acélból jelentkezett elégtelenség. A feldolgozóipart (többek között a jármű- és számítógépgyártást) műanyag-, az acél-, félvezető- és a chip-hiány sújtotta. A logisztika és szállítmányozás ágazatban a konténerhiány alakult ki, amely sok esetben munkaerő szűkösségével is párosult.
⚙ Az erőforrás gondok az elmúlt hónapokban továbbgyűrűztek. Az európai feldolgozóipar magnéziumhiánnyal szembesült, ugyanis a nyersanyag 95%-át Kínából exportálják. A jelenlegi állapot egyszerre fenyegeti az autó- és repülőgépgyártást, valamint az elektronikai szektort.
🔌 Az ún. energiaválság során a gáz ára október elejére a holland tőzsdén a 2021 tavaszi ár közel ötszörösére emelkedett. Azóta a 100 dollár feletti szintről fokozatosan visszakorrigált 70-75 dollár közelébe, ami még mindig a tavaszi érték háromszorosa. A gázhiány a fűtés- és áramtermelés mellett más szempontokból is fontos a gazdaság egyes szegmensei számára. A gáz többek között a műtrágyagyártásnak az alapja. Így a megugró gázárak miatt leálló műtrágyagyártás a következő évben az élelmiszerárak megemelkedésében csapódhat le. Emellett az ipar CO2-melléktermékét széles körben használják a húsiparban friss élelmiszerek és italok csomagolására, valamint szállítására. Másrészt a földgáz az alapja az AdBlue elnevezésű adaléknak, amely a dízeljárművek esetében csökkenti a kipufogócsőből származó károsanyag-kibocsátást. A tehergépjárművek az adaléknak köszönhetően tudják teljesíteni a légszennyezés visszafogására vonatkozó kritériumokat.
💡 Mi segíthet a kialakult helyzet kezelésében? Kormányzati beavatkozás, de a probléma nemzetközi jellege miatt a közös európai fellépés elkerülhetetlen lehet a gazdasági sokk megoldásában.
🇭🇺 Az építőipar megsegítése érdekében a magyar kormányzat kiviteli korlátozásokat és elővásárlási jogot vezetett be, hogy a hazai alapanyagok az országban maradhassanak, bővítve a rendelkezésre álló kínálatot. A hazai építőanyag-gyártó kapacitások fejlesztése is napirendre került, amelyhez 200 milliárd forintos támogatási csomagot rendeltek. Az intézkedés a külpiaci kitettség csökkentését szolgálja.
🇪🇺 A nemzetközi piacokról átgyűrűző probléma a szélesebb körű együttműködést is szükségessé teszi. Így az európai uniós vezetők is egyeztetnek az alapanyaghiány kezeléséről. Az európai állam- és kormányfők a járműgyártást sújtó félvezető- és magnéziumhiányról, és a számos szektort sújtó gáz-ellátási zavarokról is egyeztettek. Ennek nyomán például tárgyalások folynak a kínai partnerekkel az európai magnézium-ellátásról. A másik közös európai kérdés a károsanyag-kibocsátás visszafogása és a termelés felpörgetése között feszülő ellentét. Az európai törekvések közé tartozik többek között a műtrágyagyártás 2050-ig történő karbon-semlegessé tétele, amely jelentős beruházást és támogatást igényel. Hasonló a helyzet az acélipar esetében is. Az ellátási fennakadások miatt kérdésként merül fel acélnyersanyag-gyártás európai kapacitások korlátainak és a behozatal feltételeinek könnyítése. Az intézkedések szintén a kínálat bővítését szolgálhatják, oldva a kereslet és kínálat közötti feszültséget.
💾 Az eredeti cikk itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/gazdasagi-ujranyitassal-eled-ujra-az-inflacio/
#hianygazdasag #inflacio #keresletkinalat #vilag #globalis #COVID19 #gazdasagujranyitasa
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
