Újabb történelmi rekordot döntött izraeli fegyverexport és öt év alatt megduplázta értékét. Az izraeli fegyverek első számú vásárlója továbbra is a fegyverkező Európa, bár az elmúlt években az öreg kontinens kettészakadni látszik az izraeli technológiát illetően. Amíg Spanyolország vagy Szlovénia teljes embargót hirdetett Jeruzsálemmel szemben, Németország és Görögország milliárdokért vásárol légvédelmi eszközöket. Az izraeli fegyverek töretlen sikere az ország sajátos geopolitikai helyzetében keresendő. Emiatt ugyanis Izrael olyan valódi háborús helyzetben is bizonyított, harctéri tapasztalatok alapján fejlesztett eszközöket tud kínálni, amely egyedülálló piaci előnyt biztosít a versenytársakkal szemben.
Évek óta töretlenül emelkedik Izrael védelmi exportja, 2025-ben pedig elérte a 19,2 milliárd dolláros értéket. Ezzel 5 év alatt megduplázódott, de még a tavalyi évhez képest is 30%-kal növekedett az izraeli fegyverek értékesítése. A Védelmi Minisztérium Nemzetközi Védelmi Együttműködési Igazgatósága (SIBAT) szerint az eladások nagy részét kormányközi egyezmények keretében kötötték összesen 10 milliárd dollár értékben. Az exportszerződések 53%-a olyan ún. „megaüzlet” volt, amely értéke elérte a legalább 100 millió dollárt, ami jól mutatja az izraeli hadiipar globális súlyának növekedését és a nagyobb, komplexebb fegyverrendszerek iránti fokozottabb keresletet. Az egyik legnagyobb ilyen ügylet 2025-ben Görögországgal köttetett. Athén a tavaly bejelentett „Akhileusz Pajzsa” légvédelmi fejlesztési program keretében 3,5 milliárd dollár értékben vásárolja meg az izraeliek által fejlesztett Barak MX, David’s Sling és Spyder rendszereket, az elavult amerikai (Hawk) és szovjet-orosz típusú (Osza, Tor, SZ-300) rendszerek lecserélésére.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29252705/
Az izraeli védelmi export töretlen növekedése különösen figyelemreméltó annak a tekintetében, hogy az ország harmadik éve több fronton háborúzik, amely hadianyag utánpótlásban is rendkívüli terhet jelent a védelmi iparának. A 2023 október 7-i események következtében megindult háborúk óta a legnagyobb izraeli hadiipari cégek –az Elbit Systems, az Israel Aerospace Industries és a Rafael Advanced Defense Systems – teljes kapacitáson működnek, sőt, tömeges munkaerő-felvételbe, valamint gyártókapacitás bővítésbe kezdtek. Az izraeli kormány pedig nemcsak rekorder megrendeléseket adott a hazai cégeknek (a legnagyobb vállalatok bevételének 30-50%-a hazai megrendelésből származik), de tudatos iparpolitikai programokkal támogatja a további kapacitásbővítést, könnyített exportpolitikával pedig segíti az új piacokhoz való hozzáférést is.
A védelmi ipar fokozott leterheltsége mellett Izrael többfrontos háborúja pozitívan hatott a keresletre. Az izraeli Védelmi Minisztérium szerint az idei növekvő számok mögött az izraeli rendszerek harctéri teljesítménye áll. Hiszen ezek az eszközök nemcsak bizonyították, hogy valós körülmények között is helytállnak, de fejlesztésük is valódi harctéri tapasztalatokra alapulva történik, mindez pedig olyan piaci előnyt biztosít az izraeli technológia számára, amit sok gyártó nem tudhat magáénak. Így nem véletlen, hogy azok a rakéta- és légvédelmi rendszerek adták az export legnagyobb hányadát (29%) amelyek az elmúlt években több fronton is bizonyították hatékonyságukat.
A kivitel termékkategóriák szerinti bontásában a légvédelmi eszközöket a megfigyelő- és optronikai rendszerek követik, amely részesedése a 2024-es 6%-ról 22%-ra emelkedett a teljes exportból. Ezek az eszközök gyakorlatilag a harcterek szemei és fülei, olyan technológiák, amelyek különösen felértékelődtek az elmúlt években, legyen szó felderítésről, előrejelzésről, tűzvezetésről vagy drónelhárításról. Az eladásokban is megjelenő növekvő trend pedig egyértelműen a modern hadviselés tapasztalatihoz igazodik, ugyanis elmúlt évek háborúi bebizonyították, hogy a harctérről nyert információk minősége és mennyisége alapvetően befolyásolhatják a háború kimenetelét.
Ezzel szemben meglepő adat, hogy a korábbi években slágerterméknek számító drónok és pilóta nélküli légi járművek 2025-re már csak 4%-át adták a teljes izraeli exportnak. Az érték bár még így is magasabb, mint a 2024-es 1%, de jelentősen alacsonyabb a 2022-es értékhez képest, amikor a pilóta nélküli technológiák az izraeli hadiipari export 25%-ért feleltek. Az akkori, főleg az ukrán front harci tapasztalataiból származó hirtelen keresletnövekedést láthatóan az izraeli dróngyártók ki tudták használni, azóta azonban a raktárkészleteket a legtöbben feltöltötték, valamint több ország is saját drónok fejlesztésére törekszik, amely láthatóan csökkenti a keresletet a külső beszállítók terméke iránt.
Európa a legnagyobb vásárló, de…
Földrajzi megoszlás szerint a következőképpen alakult az izraeli védelmi export 2025-ben: Európa 36%, Ázsia és Csendes-óceáni térség 32%, Közel-Kelet és Észak-Afrika 15%, Észak-Amerika 13%, Latin-Amerika és Afrika 2-2%. Bár Európa továbbra is az elsőszámú vásárlója az izraeli eszközöknek, a 2024-es 54%-ról jelentősen csökkent részesedése a teljes izraeli védelmi exportból. Mindezt annak ellenére, hogy az öreg kontinens intenzíven fegyverkezik, és a tavalyi évben minden eddiginél többet költött védelemre (összesen 864 milliárd dollárt).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29252786/
Az eladások csökkenése mögött egyrészt az áll, hogy a 2024-es év adatait nagyban befolyásolta a Németországgal kötött Arrow 3 légvédelmi rendszerről szóló megállapodás, amely a maga 4,6 milliárd dolláros értékével jelentősen felhúzta az európai eladások statisztikáját. Ha megnézzük a 2023-as eladások statisztikáit is, akkor 35%-os európai részesedést látunk a teljes izraeli védelmi exportból, amely már sokkal közelebb van a 2025-ös arányhoz. Nominálisan nézve pedig még kevésbé látványos az európai piacról származó bevételcsökkenés. 2023-ban 4,6 milliárd, 2024-ben 7,9 milliárd, 2025-ben pedig 6,9 milliárd dollár bevétele származott az izraeli cégeknek az európai piacról. Így, ha a trendeket nézzük, akkor továbbra is magas az európai kereslet az izraeli fegyverek iránt.
Másrészt 2025-re jelentősen nőtt az ázsiai-csendes-óceáni térségbe irányuló export, a 2024-es, mintegy 3,4 milliárd dollárról 6,1 milliárd dollárra, így nominális értéken csaknem duplázódás történt egyetlen év alatt. A SIBAT szerint ez a növekedés nagyrészt annak is köszönhető, hogy a védelmi minisztérium könnyítette az eladásokat korlátozó bürokratikus folyamatokat, amelyek immár könnyebb hozzáférést adnak a távolabbi piacokhoz. Az ázsiai részesedés növekedése a teljes izraeli védelmi exportból pedig értelemszerűen csökkentette az európai részarányt.
Harmadrészt, a gázai háború elhúzódásával egyre több európai ország jelentett be korlátozásokat Izraelből származó védelmi beszerzéseket illetően. Szlovénia 2025 augusztusában függesztette fel az Izraellel folytatott fegyverkereskedelmet, beleértve az exportot és importot is. Spanyolország 2025 szeptemberében szintén teljes fegyverembargót jelentett be Izraellel szemben, amely tiltja mind a védelmi eszközök, mind a kettős felhasználású termékek exportját és importját. Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia és Olaszország egyelőre csak a fegyverkivitelt korlátozta Izrael felé. Miközben Franciaország a tavalyi évhez hasonlóan idén is korlátozza a legnagyobb izraeli védelmi cégek kiállítását a rangos Eurosatory kiállításon. Bár a politikai nyomásgyakorlásnak betudható szankciók hatása egyelőre visszafogott volt az izraeli exportra vonatkozóan, ha a tendencia folytatódik, az akár jelentősebben is korlátozhatja Izrael védelmi cégeinek mozgásterét a legnagyobb felvevőpiacnak számító Európában.
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
