Minden év novemberének elején tartják az Európai Kereskedelem Napját, amely idén immár a huszadik ilyen esemény. A rendezvény során olyan szakmai fórumot biztosítanak az európai kereskedők számára, ahol az elmúlt év eseményei mellett a kihívásokról, megoldási lehetőségekről is egyeztethetnek egymással. Az idei évben Budapesten került sor az esemény lebonyolítására, mindez pedig jó alkalmat ad arra, hogy röviden áttekintsük, Európa mivel és kikkel kereskedik, valamint, hogy mik az európai kereskedelem legnagyobb kihívásai 2024-ben.
Az Európai Unió megalapításakor már megfogalmazták a legnagyobb egységes piac létrehozásának célját. Ma az EU a világ egyik legnagyobb nyitott gazdasága, a világ legnagyobb egységes piaca. A 27 tagállam egymással folytatott kereskedelme az elmúlt évtizedek során fokozatosan nőtt, emellett pedig az EU-n kívüli országokkal is magas értékben folytatnak kereskedelmet az államok. 2023-ban az EU harmadik országokba irányuló áruexportja elérte a 2 555,5 milliárd eurót, míg az import 2 517,6 milliárd eurót. Az előző, 2022. évi értékekhez képest ez a teljes kereskedelem esetén 9%-os csökkenést mutat. A visszaesésre hatással volt a koronavírus-járványt követő gazdasági válság elhúzódó jellege, az orosz-ukrán háború, valamint az energiaárak növekedése. A teljes európai iparban visszaesések figyelhetőek meg, ami közvetlenül kihat az áruforgalmi folyamatokra is. A globális áruforgalom és különösen az export esetében még hangsúlyosabb a csökkenés: 2023-ban az előző 2022-es évi export értékekhez képest közel 10%-os zsugorodást mértek. Az EU-ban ez a csökkenés a jelzett időszakban kisebb mértékű volt.
Az Európai Unió tagállamai között az áruforgalom az uniós szabályoknak megfelelően vámmentesen bonyolódhat, ami elősegíti a tagállamok közötti fokozott árucserét. Ugyanakkor van néhány ország, amely alapvetően meghatározó az európai piacon, jelenlétük a legtöbb ország külkereskedelmében az első vagy második helyen áll. Németország, Franciaország és Olaszország, Hollandia ilyen államok, a legtöbb európai uniós ország esetén megfigyelhető, hogy valamelyikük az elsődleges export-import partnere.
Németország szerepe megkerülhetetlen, a legtöbb európai állam esetén elsődleges exportpiac és az import jelentős részét is innen szerzik be. Németország főleg járműveket és szállítóeszközöket, valamint az ezekhez szükséges alkatrészeket, kiegészítőket exportálja, de megjelenik a kiviteli termékszerkezetében a gyógyszer, az elektronikai berendezés, valamint a finomított kőolaj is. Az utóbbi két-három év során a német iparral kapcsolatosan főleg a visszaesésről, a teljesítmény radikális csökkenéséről hallhattunk, ez azonban az exportértékekben nem tükröződik vissza.
A közép-kelet-európai államok közül Lengyelország tűnik ki magas exportértékével. A lengyel kivitel termékszerkezetében elsősorban az elektronikai berendezések és a járművek, szállítóeszközök vannak túlsúlyban. Legfontosabb exportpartnere Németország, ahová a kivitel több mint ¼-e irányul. A magyar exportértékeknél jelentős növekedés figyelhető meg, főként a 2023-as évben, az azt megelőző 2022-es adatokhoz képest, közel 10%-os bővülést mértek a kivitel esetében.
A kereskedelemben fontos szempont jut annak is, hogy az adott államok milyen termékeket értékesítenek a piacon. Az uniós országok között azt láthatjuk, hogy az exporttermékek szerkezetében jelentős arányt képviselnek a járművek és szállítóeszközök és az energiahordozók, ezen belül is a kőolaj. A járművek-szállítóeszközök exportja 2023-ban az azt megelőző évi értékhez képest 7,7%-os növekedést produkált, míg az energiahordozók kivitelénél 20,9%-os csökkenés figyelhető meg ugyanebben az időszakban. Az energiahordozók importjánál ugyancsak visszaesést rögzítettek, 2023-ban 33,6%-os volt az importcsökkenés ennél a termékcsoportnál, mint egy évvel korábban. Az import értékének mérséklődése mögött elsősorban az energiaárak visszaesése húzódik meg.
Az EU amellett, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet nagymértékben liberalizálta, számos módon igyekszik a harmadik országokkal történő árucsere bővítésére is. Az egyeztetések révén létrejött megállapodások segítségével kölcsönösen előnyös hozzáférést biztosítanak a harmadik országoknak az EU és a tagállamok piacaihoz is. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az uniós vállalkozások bővíthessék üzleti tevékenységeiket, könnyebben exportálhassák termékeiket, valamint importálhassák az előállításhoz szükséges nyersanyagokat. A megállapodások rendelkezhetnek vámtarifa csökkentésről, szellemitulajdon-jogi szabályokról, tartalmazhatja a fenntartható fejlődésre vagy emberi jogokra vonatkozó záradékokat.
Az Európai Unió tíz legfontosabb kereskedelmi partnere a teljes külkereskedelem kétharmadát tette ki 2023-ban. Az USA hosszú ideje már a legfontosabb kereskedelmi partner, az EU exportjának első, míg az ide érkező import második helyét foglalja el. Kína szintén az első helyeken szerepel a kereskedelmi kapcsolatok tekintetében, hiszen az EU-s import első számú piaca. 2023-ban a legtöbb EU-n kívüli országgal csökkent a kereskedelem mértéke, kivétel egy állam esetén mutatkozott: a Törökországba irányuló uniós export 2023-ban 11,9%-kal nőtt, az előző évi értékhez képest. Oroszország helyzetét a listán nagyban meghatározta a 2022-es orosz-ukrán háború után elfogadott nemzetközi szankciók alkalmazása. Emellett az import oldalon is visszaesés mutatkozik, mivel a legtöbb EU-s ország más beszerzési forrásokat keresett az energiaellátottsághoz. Az Oroszországba irányuló uniós export 30,3%-os, míg az import 75%-os csökkenést mutatott 2023-ban az előző évi értékekhez képest.
Az Európai Kereskedelem Napja az újonnan felmerülő akadályokra is rávilágít. A globális versenyhelyzet, az ellátási láncokban felmerülő zavarok, az infláció, a megélhetési költségek emelkedése egyaránt jelentős hatással van a kereskedelemre Európa-szerte. Emellett a folyamatos fejlesztések nélkülözhetetlenek az ágazatban, hiszen a fenntarthatóság, a digitalizáció itt is egyre nagyobb teret kap, mindehhez pedig olyan befektetések szükségesek, amelyek ezeket támogatják. Christel Delberghe, az EuroCommerce főtitkárának nyilatkozata szerint akár 600 milliárd eurós beruházásra is szükség lehet 2030-ig a szektor átalakításához. „Európának egy jól működő egységes piacra van szüksége, amely mindenki számára előnyös. A piac széttagoltsága magasabb árakat és kevesebb választékot eredményez a fogyasztók számára, és gátolja az innovációt. Ezen változtatni kell!” – figyelmeztetett.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
