🌐 A technológia fejlődésével a digitális eszközök és az interneten elérhető végtelen mennyiségű információ, kép- videó- és hanganyag, valamint a közvetlen kommunikáció elérhetősége teljesen átformálta az emberek hétköznapjait. A gyermekek számára ugyanakkor egy teljesen új helyzetet teremtett, hiszen a közösségi viselkedés mellett, az online jelenlét szokásait és veszélyeit is meg kell tanulniuk. A 2018-as PISA képességfelmérés keretében felmérték, hogy a 15 és 16 év közötti fiatalok döntő részét kifejezetten zavarja, ha nincsen aktívan jelen az online térben. Az OECD adatai alapján Portugáliában az említett korcsoport 80 százaléka érzi kellemetlenül magát internet nélkül, de hasonló értékeket mutatnak olyan országok is, mint az Egyesült Királyság, Svédország vagy Franciaország. Csehországban, Izlandon vagy a szomszédos Ausztriában ez az érték 40 százalék körül alakul, amely bár fele a fentebbi országoknak, a jelenség azonban egyértelműen és szignifikánsan jelen van. Magyarországon a 15 és 16 év közötti fiatalok kicsivel több mint 60 százaléka érez hasonlóképpen. A Qustodio által 60 ezer család bevonásával készített 2020-as évi felméréséből kiderül, hogy a négy és 14 év közötti gyermekek naponta átlagosan 85 percet töltenek el a YouTube-on. A jelentésből megtudhatjuk, hogy a fiatalok által fogyasztott online tartalmak ideje a COVID-19 hatására tovább emelkedett, az Amerikai Egyesült Államokban például a korábbi napi 86 percről 99 percre növekedett 2020 áprilisáig.
🔒 A Sophos kiberbiztonsággal foglalkozó vállalat 2020 decemberében készített felméréséből kiderül, hogy az első-harmadik osztályos diákok az új típusú koronavírus járvány következtében 50 százalékkal gyakrabban használják az internetet. Természetesen a pandémia miatt elengedhetetlenné váló online oktatás hatása miatt is növekedés következett be. A fiatalok között csak alig hat százalékos azok aránya, akik kevesebb időt töltenek online, mint a járvány kirobbanása előtt. Annak ellenére, hogy a szülők többsége úgy látja, a világháló korlátlan használata veszélyt is hordoz a következő generáció számára, a gyermekek 65 százaléka egyedül, szülői felügyelet vagy ellenőrzés nélkül használja az internetet. A Savanta piackutató cég és a Kaspersky közös, 2019-es felmérésből pedig kiderül, hogy a szülők 84 százaléka aggódik gyermekeinek online biztonsága iránt, ugyanakkor átlagosan összesen 46 percet fordítanak ezen ismeretek átadására vagy megbeszélésére a családon belül.
💻 Az UNICEF és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) legfrissebb kutatása alapján a világon a 25 évnél fiatalabb népesség közel kétharmadának, 2,2 milliárd főnek nincsen internet hozzáférése otthonában. A világon átlagosan minden harmadik gyermeknek van csak otthoni hozzáférése a webhez, ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg a magas és alacsony jövedelmű országok között. Miközben a magas jövedelmű országoknál (például Amerikai Egyesült Államok, Németország) a 25 év alatti fiatalok 87 százalékának van internet hozzáférése otthonában, addig az alacsony jövedelmű országokban (elsősorban az afrikai országokban, vagy például Pakisztán, Banglades) átlagosan ez az érték hat százalékon áll.
🇭🇺 A Logiscool programozóiskola 2019-ben közzétett, 3500 diák válaszaira épülő, nem reprezentatív kutatása alapján a magyar gyerekek napi szinten és átlagosan egy-két órát töltenek el az interneten különböző digitális eszközön keresztül. A felmérés rámutatott arra, hogy minél idősebb gyermekről van szó, a világhálón eltöltött idő annál jobban emelkedik, amely folyamatot az is támogat, hogy az első okostelefonjukat egyre korábban, átlagban már nyolc-kilenc évesen megkapják a fiatalok. Szélsőséges esetben a gyermekek több mint 13 százaléka napi szinten átlagosan több, mint négy órát tölt el az interneten. A nemek között jelentős különbségek figyelhetőek meg, miközben a fiúk több mint 14 százaléka használja az internetet napi több mint négy órában, addig a lányok esetében ez az érték csak 8,6 százalék. A fiatalok az internetet elsősorban videójátékok használatára (75 százalék), vicces videók megosztására (74 százalék), illetve filmek és sorozatok nézésére (54 százalék) is használják. A szórakozás mellett a 18 éven aluliak több mint fele, tanulási céllal is böngészi a weboldalakat.
🖥️ Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített 2019-es felmérés keretében 1000, hét és 16 év közötti, szüleivel egy háztartásban élő gyermeket és szüleiket kérdeztek meg. A közösségi média felületeken (például Facebook, Instagram, TikTok) a következő generáció tagjai már átlagosan 11,5 évesen regisztrálnak. A felmérésből kiderül, hogy kilenc évesen már minden negyedik gyermek már valamilyen formában elér legalább egy online felületet. Az NMHH kutatásából kiderül, hogy a szülők 32 százaléka nem, vagy csak limitáltan foglalkozik hét és tíz év közötti gyermekének internetfelhasználási szokásaival. Mindösszesen alig minden ötödik szülő alkalmaz valamilyen szűrőprogramot, hogy a fiatalok internethasználatát ellenőrizze. Mivel a következő generáció életéből a digitális létezést nem lehet kizárni, ezért kiemelt fontossággal bír a felelősségteljes internethasználat megtanulása a szülők által. A téma azért is kiemelten fontos, hiszen életkortól függetlenül az interneten találkozhatunk különböző súlyosságú bántással, gyűlölködéssel, zaklatással és nem utolsó sorban személyes adatok visszaélésével is.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az ábra forrása itt található.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ha-mar-gorogdinnye-szezon-akkor-johetnek-a-statisztikak-is/
#Internet #Szorongas #Gyermekek #Biztonsag #Kiberbiztonsag
