🔍 Az Európai Bizottság február 10-én adta ki legfrissebb gazdasági előtejezését, amelyből az európai gazdasági kilátások mellett a hazánkra vonatkozó prognózisokat is megismerhetjük. Az idei év gazdasági növekedésére az ún. hiánygazdaság és a megemelkedett infláció nyomja rá a bélyegét, (az idei hiánygazdaságról szóló korábbi írásunk linkje a bejegyzés alatt).
🔭 Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban és az eurózónában is átlagosan 5,2% emelkedett a GDP 2021-ben. Az Európai Bizottság 2022-es téli gazdasági előrejelzése alapján az EU gazdasága 2022-ben 4,0%-kal, 2023-ban pedig 2,8%-kal fog növekedni. 2022-ben az euróövezetben is 4,0%-os expanzió várható, ami 2,7%-ra mérséklődik 2023-ban. Az EU egésze 2021 harmadik negyedévében érte el a pandémia előtti GDP-szintet, ugyanakkor a tagállamok közötti eltérések miatt az előrejelzések szerint az összes tagállam 2022 végére lépi túl ezt a mérföldkövet.
❔ Hogyan alakult a 2021-es GDP az előzetes várakozásokhoz képest? Hogyan változtak a kilátások az Európai Bizottság előző, 2021 őszi előrejelzéséhez képest?
⚖ A 2021-es 5,2%-os európai uniós GDP-bővülése meghaladta az előzetes várakozásokat, 2021. őszi előrejelzés 5,0%-os növekedést vetített előre, míg a nyári 4,8%-ot. 2022 vonatkozásában kismértékben romlottak a kilátások, az őszi 4,3%-os prognózis után – (tavaly nyáron ez még: 4,5% volt) – a Bizottság most 4,0%-os átlagos bővülést jelez előre.
❔ Miért romlanak az Európai gazdaság kilátásai az előttünk álló időszakban?
📝 A bizonytalanság és a kockázatok továbbra is magasak. Függetlenül attól, hogy a világjárvány gazdasági tevékenységre gyakorolt hatása idővel gyengült, a folyamatban lévő korlátozó intézkedések és az elhúzódó munkaerőhiány visszavetheti a gazdasági tevékenységet. Ez a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig okozhat fennakadásokat az ellátási láncok működésében. Eközben az ún. hiánygazdaság fokozatosan enyhülhet: a kereslet gyengébb növekedése rövidtávon segíthet a szűkös kínálat oldódásában. Ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelent a lakossági kereslet a vártnál erőteljesebb növekedése, és az európai helyreállítási alap a beruházásokat ösztönzi. Mindkét tényező erősebb lendületet adhat a gazdasági aktivitásnak. Ezzel együtt az infláció a vártnál magasabb szintre ugorhat. A növekedési és inflációs kilátások kockázatait jelentősen súlyosbítják a kelet-európai geopolitikai feszültségek.
💹 Az Európai Bizottság előrejelzése alapján az euróövezet inflációja összességében a 2021-es 2,6%-ról (2,9% az EU-ban) 2022-re 3,5%-ra (3,9% EU-ban) emelkedik, majd 2023-ban 1,7%-ra (1,9% EU-ban) mérséklődik. Ugyanakkor az éves átlagos inflációs számok nem tükrözik, hogy az európai uniós országokban több éves inflációs rekordok dőltek meg. 2022 januárjában a mutató átlagosan 5,1%-on alakult az eurózónában, de egyes tagállamokban, mint Litvánia és Észtország 10% feletti számokat is láthattunk.
❔ Milyen várakozásai vannak az Európai Bizottságnak Magyarországra vonatkozóan?
🇭🇺 Hazánk esetében is rontott a Bizottság a kilátásokon: a 2021-es évre 6,5%-os növekedést vártak (korábban: 7,4%), míg 2022-re 5,0%, 2023-ra 3,6%-os bővülést prognosztizáltak. A hazai gazdaság teljesítménye ezt lényegesen felülteljesítette, 7,1%-os volt a GDP növekedés 2021-ben
💹 A hazai infláció 2021-ben átlagosan 5,1%-kal nőtt, 2022-ben az Európai Bizottság álláspontja szerint folytatódhat a magas árnyomás, 5,4%-os szinten alakulhat, míg 2023-ra csillapodás várható, 3,6%-ra mérséklődhet a mutató értéke.
💾 Az eredeti cikk itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-europai-bizottsag-javitott-magyarorszag-gazdasagi-novekedesi-kilatasain/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/hianygazdasag-2022/
#GDP #inflacio # elorejelzes #EU #EuropaiBizottsag #EuropeanCommission #winterforecast #Eurostat #Magyarország #COVID19 #gazdasag #2022
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
