Categories
OecoGlobus

Alacsony adók a növekedésért- OeconoMaps

📊 A Tax Foundation által készített összeállítás a munkavállalók keresetét terhelő illetékek 2019-es szintjét mutatja be az európai OECD tagállamokban. A felmérés során a személyi jövedelemadó mellett a társadalombiztosítást is figyelembe vették. A vizsgált országok közül tavaly Magyarországon – 33,5 százalékos értékkel – a harmadik legalacsonyabb az egyének jövedelmére eső teher. Hazánk eredménye a 15 %-os személyi jövedelemadóból és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból adódik össze. Egyedül Észtország és Csehország előz meg minket 32,4, illetve 31,1 százalékkal, így a régiós V4 országok közül is másodikak vagyunk. A felmért országok közül Szlovéniában 61,1 %-kal, Svédországban és Belgiumban pedig 60,2 %-kal a legmagasabb a jövedelemadó, azaz 10-ből 6 munkaóra bére az államhoz vándorol vissza.

⚖️ Sok helyen úgynevezett többkulcsos adórendszert alkalmaznak, azaz az adóalap függvényében változik az alkalmazott adókulcs. Ennek kétféle változata van, a progresszív és degresszív adórendszer. Előbbi esetén a jövedelem emelkedésével azonos irányban változik az adóteher aránya, így aki többet keres, keresetének nagyobb hányadát is fizeti be az államkasszába. Ezzel szemben a degresszív adószerkezet ennek az ellentettje, az adóalap növekedésével csökken az alkalmazott adókulcs. Ez a fordított adópolitika sokak számára logikátlanul hangozhat, de a Ronald Reagan korábbi amerikai elnökhöz, és Margaret Thatcher brit miniszterelnökhöz (mindketten 80-as években kormányoztak) kötött úgynevezett „trickle-down” („lecsepegő”) gazdaságszemlélet alapját képezi. Az elmélet lényege, hogy a kisebb terhek következtében a magasabb jövedelműeknek diszkrecionális vagyont van lehetőségük felhalmozni, majd beruházni, ezzel munkahelyeket teremtve. A több foglalkoztatott és növő bérek következtében a pénz „visszacsepeg” az alacsonyabb keresetűekhez. A gyakorlatban ez az elképzelés megbukott, a 80-as évek második felében mind az Egyesült Államokban, mind az Egyesült Királyságban ugyan a munkanélküliség csökkent, azonban a vagyoni egyenlőtlenségeket jelző Gini-együttható nagymértékben nőtt. (A Gini-koefficiens a társadalom egy osztályát viszonyítja az adott csoport összvagyonból való részesedéséhez.) A többkulcsos adórendszerrel bár alakítani lehet a társadalmi egyenlőtlenségeket, sérül az egyenlő közteherviselés elve, így igazságtalansághoz vezet. Az igazságossági problémára megoldás az egykulcsos adópolitika, melyben mindenki jövedelme azonos hányadát áldozza a közösbe.

🚯 Az alacsony, egykulcsos jövedelemadó, magasabb forgalmi adóval párosítva modern, környezetbarát adópolitikának minősül, ugyanis a fogyasztást ”bünteti”, ami a leginkább okolható a környezetszennyezésért. Ennek értelmében, aki többet fogyaszt, többet is adózik.

🇭🇺 A személyi jövedelemadót tekintve Magyarországon 2011-től vezették be az egységes adót, előtte volt példa hét adósávra is. Az alkalmazott adókulcsok száma mellett a mérték is fokozatosan csökkent, míg 1990-ben a 15–50 % közötti volt, addig 2016-tól általánosan 15 százalék. A fokozatos adócsökkentéseknek köszönhetően csökkent az adóék, tehát a teljes munkaerőköltség kevesebb százalékát vonja el az állam. A mutató értéke a 2002 és 2010 közti 50,5–54,5 %-os sávból 2019-re 44,5 %-ra csökkent. Míg az OECD tagállamok közül 2009-ben nálunk volt a második legmagasabb az elvonási hányad, 2019-re már csak hatodikak voltunk, lehagyva többek között Ausztriát, Franciaországot és Németországot. Érdemes megjegyezni, hogy ez az érték a gyermektelen, egyedülálló emberekre vonatkozik, de a 2010-után családbaráttá alakított adórendszer jelentősen kedvez a gyermeket vállalóknak, így tovább csökkentve az átlagos adóhányadot.

💰 Az alacsony jövedelemadó fontosságának egyik bizonyítékát épp most, az újfajta koronavírus okozta gazdasági válságban tapasztaljuk meg. A gazdasági prosperitásban kismértékű adó mellett lehetőség van megtakarításokat felhalmozni, így egy esetleges állásvesztés vagy megugró árszínvonal mellett sem feltétlenül kell segélyre hagyatkozni.

Adatok forrásai: Tax Foundation, OECD, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.facebook.com/Oeconomus-1265353903615539/photos/1614220415395551

💾 A cikk forrása.

#Adobevallas #SZJA #Csaladbarat #Kedvezmeny

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre