🇳🇴 💸 Norvégia kőolaj és földgáz bevételei 2022 során megötszöröződtek, annak ellenére, hogy a kitermelés bővülése ezt nem indokolta. A norvég pénzügyminisztérium a 2023-as költségvetési tervezetében úgy kalkulál, hogy az olaj- és gázbevétel 2023-ban 1,38 ezer milliárd koronára (131 milliárd dollárra) emelkedik a 2022-es 1,17 ezer milliárd koronáról és a 2021-es 288 milliárd koronáról.
🛢️ A gázkitermelés eközben csupán 8%-kal emelkedett idén. A norvég gáz iránti kereslet növekedéshatására 2023-ban további 15%-kal bővülhet a kitermelés az északi országban. A kőolajtermelés 2023-ban napi 4,3 millió hordó (vagyis barrel, amely egységenként 159 litert jelent), szemben a 2022-re várt 4,1 millió hordóval, amely alig több, mint a 2021-es 4 millió hordó körüli érték.
🔎 A norvég kőolajból és földgázból származó bevételek emelkedése több tényezőre vezethető vissza. A nyersanyagok ára már 2021 óta folyamatosan drágult. Ugyanis tavaly a koronavírus-járványt követő gazdasági újranyitás után ún. kereslet-kínálati súrlódások alakultak ki, vagyis a nemzetközi piacokon a nyersanyagtermelés nem tudott lépést tartani a gazdasági szereplők szükségleteivel. Majd 2022 elejétől az energiaárak drasztikus emelkedését okozta az orosz-ukrán háború kitörése, és az európai országok nyersanyagimport korlátozásai, amelyeket Oroszországra vetettek ki.
🇪🇺 🇳🇴 Korábban Norvégia az Európai Unió és Nagy-Britannia földgázszükségleteinek 20-25%-át fedezte, míg Oroszország 45-50%-át. A 2022-re vonatkozó uniós tervek alapján Norvégia válhat az európai gázimport elsődleges forrásává. Idén az Európai Unió megegyezett Norvégiával, hogy az észak-európai ország több gázt biztosít, ami megerősíti az EU-val való energiaügyi együttműködést. A cél, hogy Norvégia legyen az unió elsőszámú gázbeszállítója. 2022-ben 9,5 milliárd köbméterrel (7-8%-kal haladja meg a 2021-es adatot; e növekmény az európai szükségletnek 2-3%-a) szállíthat több gázt Norvégia, mint a megelőző évben. (Az az energiaforrások helyettesítésére vonatkozó európai uniós tervévekről az Oeconomus oldalán részletesebben írtunk, link a bejegyzés alján.)
🏛️ Az árak drasztikus emelkedésén kívül a norvég kormány bevételeinek emelkedéséhez jövőre az is hozzájárulhat, hogy extraprofitadót vetnek ki a termelésre. A magasabb árak miatt a kormány 2023-ban 2 milliárd koronával több adót remél az ország olaj- és gáziparától. A döntés része a baloldali kisebbségi kormány azon széleskörű lépéssorozatának, amely keretében bővítik az ország természeti erőforrásait használó cégek – köztük az áramtermelők és a halgazdaságok – adóját, hogy az így befolyt összeget az infláció letörésére fordítsák.
🇭🇺 Az intézkedés lényegében egybevág a magyar kormány által 2022 májusában bejelentett intézkedésekkel, amelyeket az Európai Bizottság javaslatai is megerősítettek. A Magyarországon 2022 nyarán bevezetett ún. extraprofit-különadók nyolc szektort érintenek, ezen belül az új adóbevételek kiemelten a bankokat és az energiaszektort, mivel ezeknek az ágazatoknak esetében realizálódott a legnagyobb, nem várt bevételemelkedés a sajátos piaci folyamatok következtében. Az összeget a kormány a rezsicsökkentésre fordítja, aminek nyomán európai összevetésben továbbra is a legalacsonyabb szinten maradnak az energia- és üzemanyag árak hazánkban. Az Európai Bizottság 2022 szeptemberében az ún. REPowerEU programjának keretében javasolta, hogy a tagállamok ideiglenesen extraprofitadót vezessenek be az összes energiaszolgáltatóra. Az európai országokban kirótt különadók típusa és mértéke között vannak eltérések: míg például hazánkban szektoronként egy keretösszeget határoztak meg, addig a legtöbb országban nyereségarányos az adóteher. (Részletek a bejegyzés alatti linken.)
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/terkepen-europa-gazbeszerzesi-forrasai-ii-a-diverzifikacio-lehetosegei/
https://www.oeconomus.hu/oecobright/az-energiaellatast-erinto-szankciok-visszavethetik-a-gdp-novekedest/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/mekkora-gazdasagi-novekedest-mutattak-a-jarvany-kitorese-ota-a-kulonado-hatalya-ala-eso-agazatok/
https://www.oeconomus.hu/oecogram/sorra-vezetik-be-az-extraprofit-adot-europaban/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
