🔎 💹 A gazdaság nem mindig működik úgy, mint ahogyan azt elképzeljük. A külföldi nyaralás alkalmával, vagy ha más országból származó termékeket vásárolunk, akkor úgy érzékeljük, hogy a minél erősebb hazai fizetőeszköz a legjobb számunkra. Az összgazdaság esetében azonban ez az összefüggés már egészen más árnyalatokat nyerhet. Ennek példája lehet Japán esete. Az ázsiai ország valutája 3 évtizedes mélypontját érte el a dollárral szemben idén októberben. A deviza március óta 31%-kal értékelődött le az amerikai dollárral szemben. Ha viszont a 2012-es árfolyamot tekintjük, akkor a jen dollárban mért értéke csaknem a felére csökkent egy évtized alatt. Az idei árfolyamgyengülés kapcsán kiemelhetjük, hogy az radikálisan megváltoztatta Japán nemzetközi kereskedelmének és befektetéseinek, valamint hazai gazdaságának dinamikáját.
❔ Milyen következményekkel járt a jen drasztikus gyengülése?
🇯🇵 🇨🇳 Elsősorban a Kína által folytatott ún. zéró-covid politika, vagyis a járványhelyzet miatt fenntartott szigorú korlátozások miatt csökken az ázsiai ország külkereskedelme. Ennek következtében például a Japánba importált alkatrészek és nyersanyagok kiesése idén elérhetné az 53 ezer milliárd jent (353 milliárd dollár), így a kínai-japán külkereskedelem becslések szerint akár a japán GDP 10%-ának megfelelő zsugorodást is elszenvedhetne 2022-ben. E hatásokat tompítja a jen idei meredek leértékelődése, amely hirtelen brutálisan versenyképessé tette a japán ipart. Az IMF októberben már 1,7%-os GDP-bővülést várt az idei évre, míg júliusban stagnálást (0%), áprilisban pedig 0,7%-os zsugorodást.
💸 A kínai import nélkül az elektronikai cikkek, az autók, a ruházat és egyéb termékek gyártása mindössze két hónap alatt leállhatott volna. A beszállítói láncok megváltozása jelentős költségekkel járhat, ami például egy személyi számítógép árának 50%-os emelkedését, vagy egy okostelefon árának 20%-os növekedését eredményezné a tokiói székhelyű Owls tanácsadó cég becslése szerint. Ezek a becslések azonban nem veszik figyelembe a gazdasági összképet, amelybe a jen gyengülése is beleszámít.
⚖️ A jen értékcsökkenése előnyökkel és problémákkal jár egyszerre, de összességében pozitívum a japán gyártás számára, javítja annak versenyképességét, illetve eladhatóságát a nemzetközi piacokon.
✅ Pozitívum, hogy a gyenge jen támogatja a japán gazdaság újjáélesztését új félvezető-, elektronikai alkatrész- és gépgyárak építésével.
✅ A japán exportőrök hatalmas előnyre tettek szert, különösen az amerikai partnerekkel szemben, akiket a hipererős dollár miatt kiáraznak a világpiacról.
✅ Japán tengerentúli befektetéseinek jen értéke is emelkedett, míg Japánban a közvetlen külföldi befektetések (FDI) ma már sokkal megfizethetőbbek. Az elektronika- és a félvezetőgyártók, a TSMC és a Micron – és a Google profitálhatnak, mivel központok építését tervezik Japánban.
✅ A gyenge jen az idegenforgalmi ágazat számára is előnyös lesz, mivel a járványügyi-korlátozások feloldásával az országba érkező külföldi turizmus helyreáll. Japán ma már megfizethető turisztikai célpontnak számít.
✅❌ Az importált energia és nyersanyagok magas ára szintén ösztönzi az energiahatékonyság megteremtését. Ugyanakkor ez esetben a kereskedelmi hiány növekedése is végbe megy, amely a jen távolabbi esését okozhatja.
❌ Kedvezőtlen hatás, hogy a gyenge jen az inflációt is politikailag fenntarthatatlan szintre emeli. Japán hivatalos fogyasztói árindexe (CPI) szeptemberben nyolcéves csúcsra, 3%-ra emelkedett – de az infláció, ahogy azt a hétköznapi emberek tapasztalják a szupermarketekben, kávézókban és éttermekben, valamint a közüzemi számlák kifizetése során, kétszámjegyűvé változott. Az energiával kapcsolatos tételek összességében 16,9%-kal emelkedtek, ezen belül a villamos energia esetében 21,5%-kal, a földgáz esetében pedig 25,5%-kal nőttek az árak. Japánban az élelmiszerárak emelkedése miatt, amely egyes termékek esetében szintén kétszámjegyű, most ún. zsugorítási hullám lett úrrá, vagyis az üzletekben a korábbinál kisebb kiszerelésben árulják az egyes termékeket, hogy az árváltozás észrevétlen maradjon.
👛 A drasztikus drágulás miatt, és mivel az év végére további áremelkedések várhatók, a japán szakszervezeti szövetség a hírek szerint 5%-os béremelést tűzött ki célul a 2023 tavaszi tárgyalásokra, ami 28 év óta a legmagasabb arány lenne. A munkaadók szerint ez nehezen elfogadható, mivel a gazdaság és a vállalatok még az árfolyam gyengülése ellenére is megsínylik a 2022-es nemzetközi gazdasági helyzetet.
💹 Szeptemberben, amikor a jen-dollár árfolyam elérte a 145-öt, a japán kormány több mint 20 év után először beavatkozott a devizapiacba. A jen néhány napig erősödött, de aztán folytatta lefelé tartó mozgását.
🏛️ Eközben a japán monetáris politika kitart az alacsony kamatok mellett. Hiába emelkednek a kamatlábak az Egyesült Államokban, Európában és másutt, Japán továbbra is a nulla közeli kamatlábak egyik utolsó bástyája. Kuroda Haruhiko, a Bank of Japan (japán központi bank) kormányzója még október 15-én megismételte álláspontját, miszerint szükséges és helyénvaló továbbra is alacsony kamatlábakkal támogatni a gazdaságot.
🇭🇺 A japán jen történelmi gyengülése felhívja arra a jelenségre a figyelmet, hogy a leértékelődő deviza összetett gazdasági következményekkel jár. A magyar fizetőeszköz idei gyengüléséről korábban az Oeconomus oldalán már írtunk, link a bejegyzés alján. A hazai esetben is igaz, hogy a gyengülés hozzájárulhat az infláció emelkedéséhez. Az MNB 2015-ös becslése alapján a középtávú (néhány év alatt jelentkező) árfolyam-begyűrűzés mértéke érdemben csökkent a 2008/2009-es válságot követően. Az árfolyam 1%-os megváltozása két év alatt 0,1-0,2%-kal módosította a fogyasztói árakat, ez a hatás 2008 előtt 0,3-0,4% volt. Ugyanakkor gyengülő deviza kedvező hatással is járhat, hozzájárulhat a gazdaság versenyképességhez, és a külföldi befektetések vonzásához is. Több tényező következtében Magyarországon a GDP az idei évben is az Európai Uniós átlag, 2,7% felett alakulhat, 5,2% lehet az Európai Bizottság utolsó, júliusi előrejelzése alapján. (Az MNB szeptemberi előrejelzése alapján is elérheti 3-4%-ot.) Emellett a hazánkba érkező külföldi működőtőke rekordszintet érhet el az idei évben.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/mit-jelent-a-devizapiac-es-a-lebego-arfolyam/
https://www.oeconomus.hu/oecobright/a-devizapiaci-egyensuly-alapfeltetele-a-kamatparitas-adalek-annak-megertesehez-hogy-miert-erosodik-a-dollar-es-gyengul-az-euro-es-a-forint/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/mi-mozgatta-a-forint-arfolyamat-2022-eddig-eltelt-honapjaiban/https://www.oeconomus.hu/podcast/9-mi-mozgatta-a-forint-arfolyamat-az-elmult-idoszakban-geo-trendek/
https://www.oeconomus.hu/podcast/9-mi-mozgatta-a-forint-arfolyamat-az-elmult-idoszakban-geo-trendek/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.