🛢️ A kitermelésben érdekelt amerikai olajtársaságok várhatóan hordónként 68%-kal magasabb ún. szabad cash flowt fognak termelni 2022-ben, (a szabad pénzáramlás, amely tartalmazza a cég adózás utáni működési nyereségét). A profitot elsősorban az árak emelkedése eredményezte, míg a kibocsátás növekedése ettől lényegesen elmarad, 4,5%-on alakul az előző év azonos időszakához képest. Az 1,4 milliárd dollárnyi nyereség lehetővé teheti a megújuló üzemanyagokra való gyorsabb átállás finanszírozását, a kitermelés bővítését, a vállalatok adósságainak mérséklését, vagy a befektetők osztalékainak kifizetését. (Oroszország és Norvégia fosszilis energiahordozókból származó bevételének növekedéséről a korábbiakban írtunk az Oeconomus oldalán, link a bejegyzés alján.)
🏛️ A lehetőségek mérlegelése során vita bontakozott ki a Fehér Ház és az olajtársaságok között. Joe Biden amerikai elnök a termelőket arra szólította fel, hogy a részvényeseknek osztalékfizetése helyett inkább fektessenek be a kitermelésbe, hogy csökkentsék a fogyasztók üzemanyagárait. Ennek ellenére az Egyesült Államok 100 legnagyobb olajvállalatának vezetői más célokat tűztek ki. A megkérdezett vezetők közel 40%-a az adósságtörlesztést és a részvényeseknek kifizetését tartotta elsődleges feladatának. A vállalati beruházások az előrejelzések szerint idén 29%-kal, 108 milliárd dollárra nőnek, ami sokkal lassabb ütem, mint amit nyereség lehetővé tenne. Emellett a termelés növekedése, azaz a kínálat bővítése sem tartozik a legfontosabb prioritásaik közé.
📈 Az energiaválságot a kereslet és kínálat közötti feszültségek okozták. A koronavírus-járvány alatt jelentősen lecsökkent a gazdasági aktivitás, amellyel a nyersanyagtermelők is tartották a lépést. A korlátozások feloldása után megugró fogyasztói igényekkel (kereslet) azonban már nem tudták tartani a lépést a termelők. Így már 2021 során jelentős áremelkedés következett be. Ezt a drágulást súlyosbította az orosz-ukrán háború kitörése, és a jelentős kőolajkészletekkel rendelkező Oroszország elleni szankciók.
🇺🇸 Az Egyesült Államokban a járvány utáni újranyitás, a magas megtakarítási szint, és a béremelések nyomán kezdődött el a drágulás, amely az amerikai gazdaság jelentős nemzetközi gazdasági szerepe miatt világszerte éreztette hatását, erősítve az inflációt. (Az amerikai gazdasági folyamatokról részletes elemzés olvasható az Oeconomus oldalán, link a bejegyzés alján.)
🇭🇺 Magyarországon jelenleg üzemanyagár-stop van érvényben. A kormány 2021 novemberében vezette be a rendelkezést, amelyet utoljára 2022 szeptemberben hosszabbította meg, újabb három hónapra, december 31-ig. Az intézkedés május óta csak magyar rendszámú autókra érvényes, ami mellett a benzinkutakon mennyiségi korlát is életbe lépett. A céges autókra július vége óta nem érvényes a szabályozott ár. Magyarország az európai országok között élenjárt az árstop bevezetésében. Korábban az Oecoment rovatunk keretében összefoglalót készítettünk az egyes országokban bevezetett könnyítésekről, amelyek az európai gazdasági szereplőket igyekeznek védeni a jelentős drágulástól.
💾 Az eredeti cikk itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/vizvalaszto-az-egyesult-allamok-gazdasaga-az-idokozi-valasztasok-elott/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8e-norvegia-neveto-harmadik-vagy-az-europai-energiaszektor-megmentoje-oecoglobus/
https://www.oeconomus.hu/oecogram/38-kal-nohet-oroszorszag-energiaexport-bevetele-2022-ben/
https://www.oeconomus.hu/oecomment/oecomment-a-szaguldo-energiaarak-ellenszere/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
