🚗 A mikroökonómia tankönyvekben a fogyasztáselméletnél találkozhatunk olyan fogalmakkal, mint például a költségvetési korlát, a jószágokból elfogyasztott mennyiség, közömbösségi görbék, intertemporális választás vagy többek között haszonmaximalizálás. A modellekben sokszor leegyszerűsítő, de a megértést mindenképpen jól szolgáló alapvetések vannak. Ezek egyike, ha azt feltételezzük, hogy a fogyasztó egy, vagy két terméket vásárol a rendelkezésre álló jövedelméből. Játszunk el egy ilyen gondolattal és vizsgáljuk meg, hogy a 2008-as válság után közvetlenül; 2009-ben és az új típusú koronavírus-járvány európai megjelenése után egy évvel; 2021-ben mennyibe került az üzemanyag és vessük össze a magyar fogyasztók átlagos havi jövedelmével. Előre bocsátjuk, hogy érdekes következtetések adódhatnak akkor, ha a fogyasztó a jövedelméből csak üzemanyagot vásárol.
📈 A KSH adatai szerint 2009-ben a bruttó átlagkereset 199 800 forint volt, mely nettó értékben 124 100 forintnak felelt meg. Ekkor a 95-ös oktánszámú üzemanyag literenkénti ára éves átlagban nagyjából 279 forint volt. Abban az esetben pedig, ha a képzeletbeli fogyasztónk csak benzint vásárolt, akkor a nettó fizetéséből közel 445 litert vásárolhatott. Ugyancsak a KSH adatai szerint 2021 augusztusában a bruttó átlagkereset Magyarországon 426 500 forint volt, amely nettó értékben megközelítőleg 284 ezer forintnak felelt meg. Októberben a benzin literenkénti átlagára átlépte az itthon bűvösnek tartott 500 forintot. Ha csak ezzel a termékkel és a nettó átlagkeresettel számolunk, akkor egy hónapban a képzeletbeli fogyasztó 568 liter üzemanyagot vásárolhat.
Mindez pedig azt jelenti, hogy 2009 és 2021 között több mint százhúsz literrel növekedett egy átlagos hazai fogyasztónál a megvásárolható üzemanyag mennyisége. Abban az esetben pedig, ha az éves változás átlagos mértékének mutatóját vesszük figyelembe, akkor évente átlagosan több mint tíz liter üzemanyaggal többet tudtunk megvásárolni a hazai kutaknál.
⛽ Ugyan elképzelhető, hogy bizonyos termék és szolgáltatáskörben az átlagbérek növekedésénél markánsabb volt az árak változása, azonban az üzemanyagok szerepe a nemzetgazdaságokban még mindig megkerülhetetlen, ezért elemi érdek, hogy a fogyasztói kosarakban betöltött szerepüket időről időre megfelelően értékeljük.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-minimalber-emeles-a-magasabb-berkategoriakat-is-felfele-hajtja/
#benzinar #magyarorszag #fogyasztas #valsagok #vasarlas
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
