A magyar EU elnökség az ünnepeket megelőző zsúfolt időszakban sem tétlenkedik, sőt, további eredményes megállapodásokat sikerült elérni számos területen. Kiemelkedik ezek közül a schengeni övezet bővítése Romániával és Bulgáriával, amely már hosszú ideje napirendi kérdés az EU-ban. Az agrárgazdasági megoldások mellett a gazdasági és pénzügyi tanács, valamint a bel-és igazságügyi miniszterek is egyeztettek az előző héten. Elnökségi összefoglalónkban ezekről a kérdésekről találnak információkat.
2024. december 4. és 6. között Magyarország, az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége során, szoros együttműködésben az Európai Bizottsággal, a Mezőgazdasági Kutatás Állandó Bizottságával (SCAR) és a BIOEAST Kezdeményezéssel, magas szintű konferenciát szervezett „A BIOEAST-en Túl: Partnerség a Jövőért” címmel Budapesten. Az esemény több mint 350 kulcsfontosságú résztevőt szólított meg, köztük minisztereket, igazgatókat, szakpolitikai döntéshozókat, kutatókat és a magánszektor képviselőit. A cél az volt, hogy megvitassák Közép- és Kelet-Európa (KKE) kutatási és innovációs (K+I) prioritásait a fenntartható talaj- és vízgazdálkodás, az élelmiszerrendszerek biztonsága és a bioökonómia témájában.
A konferencia a magyar elnökség mezőgazdasági és kutatási prioritásainak egyik mérföldkövét jelentette. Ezt számos konferencia és munkaülés előzte meg, valamint két fontos döntés a 10 BIOEAST EU-tagállam és egy szomszédos ország 22 minisztere által aláírt politikai nyilatkozat, valamint az EU 27 tagállama által elfogadott tanácsi következtetések „KKE potenciáljának előmozdítását célzó, egész Európára kiterjedő, kutatási és innovációs kezdeményezésről”. A konferencia kiemelte az Agrártudás és Innovációs Rendszerek (angolul: AKIS) fontos szerepét és hatékonyságát, valamint a KAP szerepét ezek fejlesztésében.
A konferencia célja a KKE, beleértve a Nyugat Balkán és egyéb csatlakozásra váró szomszédos országokat, szempontjából különösen fontos kutatási prioritások – például a talaj egészsége, az édesvíz megőrzése, az élelmiszerrendszerek biztonsága és a helyi biomassza-feldolgozás – mélyebb megvitatása volt. A konferencia megerősítette az igényt egy dedikált kutatási és innovációs kezdeményezésre a fenntarthatóság, a reziliencia és az innováció előmozdítására KKE-ban. A résztvevők hangsúlyozták egy átfogó hiányelemzés fontosságát, amely megvizsgálja egy Európa-szintű K+I kezdeményezés megvalósíthatóságát és hatásait.
A magyar elnökség utolsó Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésén precedens nélküli egységbe sikerült kovácsolni az uniós tagállami minisztereket a gazdaközpontú, versenyképes, válságálló, fenntartható és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika érdekében. A 27 tagállam egyhangúlag fogadta el azokat a tanácsi következtetéseket, amelyek a december 1-jével felállt új Európai Bizottság számára egyértelmű iránymutatásul szolgálnak a jövőbeli kezdeményezésekhez. A magyar elnökség közvetítésével végül megállapodás született a jövő évi tengeri halászati kvótákról is.
A Tanács egyhangúlag hagyta jóvá a gazdaközpontú 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló következtetéseket kijelölve az irányt egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli uniós mezőgazdaság felé.
Nagy István összefoglalója szerint: „A magyar elnökség egyik átfogó prioritásának megfelelően a következtetések tükrözik a Tanács elvárásait a jövőbeli Közös Agrárpolitikával szemben, amelynek célja egy versenyképes és gazdaközpontú ágazat megteremtése. A következtetések különálló és megfelelő források biztosítását kérik a KAP számára annak érdekében, hogy teljesíteni tudja szerteágazó céljait. Egyértelmű üzenet az önálló, független KAP megtartása, két különálló pillérrel. A közvetlen kifizetéseknek továbbra is támogatniuk kell a gazdák jövedelmének stabilitását és ösztönözniük kell erőfeszítéseiket a zöld átállásban.”
A Tanács irányadó vitát tartott a biomassza alapú gazdaság továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Ezzel összefüggésben a miniszterek egyszerűsítést és koherens szakpolitikai háttér kidolgozását sürgették az ágazatban rejlő lehetőségek teljes kiaknázása érdekében. A Tanács rámutatott, hogy a biomassza alapú gazdaság az EU számára újjáalakító lehetőséget biztosít, és összhangban van az EU éghajlatsemlegességgel, körforgásos gazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseivel. Kitértek arra is, hogy a meglévő szabályozások és politikák, köztük a KAP hogyan javítható a bioökonómia versenyképességének fokozása, valamint a kutatás, az innováció és a vidéki területeken – különösen a fiatalok – foglalkoztatásának előmozdítása érdekében. A Tanács emlékeztetett, a 2023 áprilisában elfogadott, a bioökonómia lehetőségeiről szóló következtetéseire, amelyek különös hangsúlyt fektettek a vidéki területekre.
Az elnökség ismertette a Versenyképességi Tanács által 2024 novemberében elfogadott következtetéseket, amelyek a kelet- és közép-európai országok bioökonómia potenciáljának kiaknázásához kapcsolódnak. Ezekben hangsúlyozásra kerül a kutatás és innováció szerepe a fenntartható biomassza-termelés és feldolgozás előmozdításában az Európai Zöld Megállapodás 2030-ra és 2050-re kitűzött céljainak elérése érdekében. Rámutatnak továbbá a körforgásos gazdaság fontosságára, és hangsúlyozzák a szélesebb körű transznacionális kutatás és innovációs együttműködés szükségességét.
A magyar elnökség utolsó Gazdasági és Pénzügyi Tanácsára került sor 2024. december 10-én Brüsszelben. A főbb eredmények között az alábbi területeken találunk előrelépést:
- Vámügyi reform;
- Energiaadóztatás – a miniszterek irányadó vitát tartottak az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról, és egyúttal üdvözölték a javaslattal kapcsolatban eddig elért eredményeket. Egyetértettek abban, hogy a tárgyalások összességében abba az irányba haladnak, hogy egyensúly jöjjön létre az éghajlatvédelmi törekvések és a tagállamok sajátosságai között, az EU versenyképességének szem előtt tartásával.
- A gazdasági kormányzási keret – a gazdasági kormányzás felülvizsgálatának végrehajtásával összefüggésben a Bizottság tanácsi ajánlástervezeteket nyújtott be a minisztereknek 21 tagállam középtávú költségvetési-strukturális tervére vonatkozóan. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek nettó kiadási pályákat tartalmaznak, amelyeket a Tanácsnak jóvá kell hagynia. A miniszterek a mai napon megtartották első eszmecseréjüket a tervekről. A Tanács arra fog törekedni, hogy a jövő év elején a lehető leghamarabb sor kerüljön az ajánlások elfogadására.
- Helyreállítási és Rezilienciépítési eszköz – A miniszterek áttekintették a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) végrehajtását. A Tanács végrehajtási határozatokat fogadott el a Svédország, Szlovénia, Dánia és Belgium által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükre vonatkozóan benyújtott célzott módosítások jóváhagyásáról.
- Oroszország Ukrajna elleni agressziója – A Tanács áttekintette Oroszország Ukrajna elleni agressziójának aktuális gazdasági és pénzügyi hatásait. A miniszterek tájékoztatást kaptak az ukrajnai gazdasági és költségvetési helyzetről, többek között az Ukrajna-eszköz, valamint az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd USD (45 milliárd EUR) összegű hitelről szóló, a közelmúltban létrejött G7-megállapodás végrehajtásáról. Ezt a hitelt az immobilizált orosz állami vagyoni eszközökből származó, jövőbeli rendkívüli bevételekből kell majd törleszteni és visszafizetni.
- Az Európai Számvevőszék éves jelentése – Az Európai Számvevőszék elnöke, Tony Murphy ismertette a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentést. Ez visszatérő napirendi pont az Ecofin Tanács napirendjén.
- Adózás – A Tanács jóváhagyta az Ecofin Tanács által készített, az Európai Tanácsnak szóló féléves adóügyi jelentést. Emellett következtetéseket fogadott el a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által elért eredményekről.
Vita nélküli napirendi pontként elfogadta továbbá a forrásadóról szóló irányelvet (FASTER), amely biztonságosabb és gyorsabb eljárásokat határoz meg a kettős adóztatás alóli mentesség megszerzésére vonatkozóan. Az irányelv ösztönözni hivatott a határokon átnyúló befektetéseket, valamint elősegíteni az adócsalás elleni küzdelmet. A Tanács megállapodásra jutott továbbá egy olyan irányelvről is, amely megteremti az alapokat az elektronikus HÉA-mentességi igazolások bevezetéséhez. - Pénzügyi szolgáltatások – Az elnökség ismertette a miniszterekkel a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó aktuális jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos munka jelenlegi állását. A miniszterek emellett tájékoztatást kaptak a Bizottságtól a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának aktuális állásáról. Ezek visszatérő napirendi pontok az Ecofin Tanács napirendjén.
Az uniós tagállamok úgy határoztak, hogy 2025. január 1-jétől megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös és a közöttük lévő belső szárazföldi határokon. Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott el a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről. A teljes személyellenőrzés néhány héten belül szűnhet meg az érintett határszakaszokon, ugyanakkor a szúrópróbaszerű ellenőrzések továbbra is fennmaradnak.
December 13-án került sor az uniós bel- és igazságügyi miniszterek egyeztetésére, amely során a következő öt évre vonatkozó prioritásokat határozták meg. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere így értékelte az eseményt: „Ezek a stratégiai iránymutatások arról tanúskodnak, hogy az uniós tagállamok egységes álláspontot képviselnek a migrációs kihívások kezelése, a schengeni térség rendes működésének helyreállítása, az uniós polgárok biztonságának garantálása és a bűnözés elleni küzdelem tekintetében. A legutóbbi stratégiai iránymutatások meghatározására egy évtizeddel ezelőtt került sor, és most, tíz év elteltével újra sikerült közös álláspontot kialakítanunk. A magyar elnökség vezető szerepet játszott a migrációs és a biztonságpolitika jövőbeli irányának kialakításában. Fontos megállapodást értünk el, amely arról tanúskodik, hogy közös jövőképünk az érdemi cselekvésről és szakpolitikáról szól.” A stratégiai iránymutatások hangsúlyozzák a személyek szabad mozgásának fontosságát. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az uniós polgárok szabadsága és biztonsága szempontjából alapvető fontosságú a schengeni térség jó működése, a belső határellenőrzések pedig továbbra is ideiglenes intézkedéseket jelentenek, melyek alkalmazására csak végső esetben kerülhet sor. Az iránymutatások ezzel párhuzamosan emlékeztetnek arra, hogy szükség van a külső határok ellenőrzésére, valamint arra, hogy a tagállamoknak együtt kell működniük a biztonság és a migráció terén.
A migrációt illetően a szöveg kiemeli, hogy a tagállamok döntik el, ki léphet be Európába, nem pedig az embercsempészek vagy ellenséges külső szereplők. A jogérvényesülés tekintetében a dokumentum hangsúlyozza, hogy az igazságügyi együttműködés kulcsfontosságú célkitűzés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség szempontjából, és ennek az együttműködésnek a sarokkövét a bírósági ítéletek és határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése jelenti.
A Tanács elfogadta álláspontját a fizetésképtelenségi jog egyes vonatkozásainak harmonizálásáról szóló irányelvjavaslat legfőbb elemeiről. Ez a részleges általános megközelítés arra összpontosít, hogy milyen intézkedésekre van szükség a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon megőrzése céljából, melyek az igazgatók kötelezettségei fizetésképtelenség esetén, valamint milyen átláthatósági kötelezettségeket kell teljesíteni. A nemzeti fizetésképtelenségi rendszerek egymáshoz közelítése által az EU vonzóbbá fog válni a befektetők szemében. A határokon átnyúló befektetőknek ugyanis jelenleg 27 különböző fizetésképtelenségi szabályt kell figyelembe venniük, amikor egy befektetési lehetőséget vizsgálnak.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.