Az előzetes elemzői várakozásokkal összhangban tovább folytatódott Magyarországon az infláció lassulása augusztusban, a júliusi 17,6%-ról 16,4%-ra (előző év azonos hónapjához képest). Az őszi és téli hónapokban tovább folytatódhat a pénzromlási ütem, vagyis az infláció fokozatos lassulása Magyarországon éves viszonylatban. Az év utolsó hónapjaira az egy számjegyű tartomány is elérhetővé válhat, vagyis 10% alá eshet az infláció a jelenlegi információk és adatok alapján. A lakosság inflációs várakozása is csökkenőben van az MNB szerint, mely szintén segítheti az infláció tényleges lassulását.
Hogyan alakult az infláció idén augusztusban Magyarországon és azon belül az egyes főcsoportok árai miként változtak?
Havi szinten, vagyis júliusról augusztusra a fogyasztói árak 0,7%-os emelkedést mutattak. Az erősebbnek számító havi szintű általános áremelkedés mögött elsősorban az üzemanyagok drágulása állt. A KSH közlése szerint a járműüzemanyagok ára 8,2%-kal emelkedett júliusról augusztusra. Augusztusban a nyersolaj világpiaci ára megemelkedett, mely a hazai benzin- és dízelárakat is növelte (az olajpiac fejleményeiről ITT írtunk). Mindeközben a forint dollárhoz viszonyított árfolyama is emelkedett, mely szintén átgyűrűzik a hazai járműüzemanyag-árakba. Ugyanakkor az üzemanyagok ára volatilis, hónapról hónapra jelentősen változhat a világpiaci kereslet-kínálat ingadozásai következtében. Éppen ezért – egyéb más tételek mellett – az infláció alapfolyamatát megragadó maginflációból ki is szűrik a statisztikai hivatalok. A hazai maginfláció havi szinten mindössze 0,2%-kal emelkedett, míg éves viszonylatban 15,2%-ra lassult az értéke.
Az élelmiszerek ára augusztusban havi szinten ismét kismértékben, 0,3%-kal emelkedett a júliusi csökkenést követően. Augusztustól véget ért az élelmiszerár-stop, viszont korábban az árstop hatálya alá tartozó termékek bekerültek a kötelező akciózásba, illetve az online árfigyelő rendszer is erősíthette a versenyt az élelmiszerláncok és -boltok között.
A KSH tájékoztatása szerint a cukor 54,6%-kal, a sertéshús 7,3%-kal, a baromfihús 2,5%-kal, az étolaj 1,5%-kal többe került, míg a liszt 11,5%, a tojás 9,5%, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,0%, a vaj és vajkrém 4,4%, a kenyér 2,3%, a tejtermékek 1,9%-kal kevesebbe kerültek augusztusban, mint júliusban.
Pozitív fejlemény, miszerint a szolgáltatások drágulása gyakorlatilag megállt. Júliusról augusztusra mindössze 0,1%-kal drágultak a szolgáltatások a júliusban mért havi szintű 1,7%-os áremelkedést követően. Szintén pozitív, miszerint a háztartási energiáért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni augusztusban, mint júliusban, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6%-kal kevesebbet, míg a vezetékes gáz ára nem változott. Továbbá augusztusban tovább folytatódott a ruházkodási cikkek és tartós fogyasztási cikkek árának csökkenése.
Milyen tényezők mozgatják a hazai inflációt, minek köszönhető az infláció lassulása?
Az infláció már tapasztalt és további várható lassulásához külső és belső gazdasági tényezők, gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt hozzájárulnak. Ezeket foglalja össze a következő infografika:
Mi várható a következő hónapokban, 2023 végéig a hazai infláció tekintetében?
A következő ábra azt mutatja be, hogy a hazai infláció jelenlegi információnk alapján az év utolsó hónapjaira várhatóan 10% alá lassul:
A cikk forrásai itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/masfel-eve-tart-az-olajhaboru-gyoztesek-nincsenek-vesztesek-vannak/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
